141454. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés dorongok, platinák és rudak izzítására

2 141.454 kezőhordozókat működtetik, ezek pedig a dorong hosszanti oldalára merőlegesen hatnak. Az —50— nyomókamra —2— furatából ennek —.25— hengerf úratába' torkolló —24— nyílása lehetővé teszi, hogy nyomóvíz folyjék a —60— dugattyúra, mely a —26— rugó hatása alatt is áll (3. ábra). A szervomotor további —29— tápláló csöve ennek tápnyílásához vezet és a nyomóvizet a —31— furatokon keresztül a —32:— hengerekbe juttatja (2. ábra). Az ezekben elrendezett, a —19— dugatytyúk rúdjával azonos dugattyúrúdon levő —33— dugattyúk a folyadéknak a benyomulásakor ellenkező értelemben hatnak, mint a —19— dugattyúk és az —23 I—IV érintkezők kioldására valók. A —28— hengerbe továbbá még a —34— nyomóvízvezeték torkollik. A befogófej —-36— dugattyúrúdjának ellentétes végén van a —35— dugattyú, mely működtetésekor a homlokelektróda kioldását végzi. A berendezés működésmódja a következő: AJ A dorong befogása. A nyomóvíz az —1— csövön keresztül lép be (1. és 3. ábra), ezután átáramlik a —2— és 3— furatokon (2. és 3. ábra) és a —4— csatornán keresztül (l.'és 2. ábra) az —5— kamrába jut, miközben a —6— dugattyút (1. és 4. ábra) a —7— ütközőnek nekiszorítja. Egyidejűleg a víz a —2— furatból a —8— furaton keresztül a —9— gyűrűs csatornába áramlik (1., 2. és 3. ábra) és a —10— furaton keresztül a —11— hengerbe (1. és 2. ábra) és ezáltal a —12— befogófej (1. ábra) mozgatható részét előre nyomja. A —13— érintkezőnek a —14— dorongra való ütközésekor (1., 3. és 4. ábra) a —6— dugattyú hátratolódik egészen a —15— hengerfenékre való ütközésig (4. ábra). Ezáltal a —16— fúratok a víznek a —17— furatból a —18— hengerbe való átáramlását szabaddá teszi. A —19— dugattyú előre mozog, megnyomja a —20— könyökemeltyűt, mely a —21— forgáspont körül elfordul, és ezzel a —23— érintkezőkkel ellátott —22— érintkezőhordozókat a —14— dorong oldalfelületeihez szorítja. A dorong ezáltal be van fogva és a villamos bekapcsolás, azaz a fűtés megtörténhet. Az eddig említett hidraulikus vezérlőrendszerek egyensúlyi állapotában a —24— furaton keresztül (1. és 3. ábra) a víznyomás a —60— dugattyúra átadódik és ezáltal a —26— rugót összenyomja. A vízhozzáfolyás a —8, 9 és 10— furatokon át a —11— hengerbe azáltal megszakad, miáltal a befogófej a dorong felé irányuló csúsztatóhatását elveszíti, azaz a meleg dorong kihajlásának veszélye ezáltal kiküszöbölődik. Ezzel szemben a —6— dugattyúra, valamint a —19— dugattyúra ható nyomás fennmarad és ezáltal a —13— és —23— I—IV. ható nyomás is. Minthogy a —6— és —19— dugattyúk továbbra is nyomás alatt maradnak, a —13— és —23 I—IV— érintkezők a dorongfelületek egyenetlenségeinek az árambekapcsolás folytán bekövetkező leégetésénél utánnyomódnak. A dorong megmelegedésének egyúttal a hosszváltozás is a következménye. A dorong, meghosszabbodása tengelyirányban nyomja a befogófejet és ezzel együtt a —11—hengertartalmat is. Á —11— hengerben ezáltal keletkezett túlnyomás nyitja á —27— szelepet és ezzel lehetővé teszi a nyomóvíznek a —28— hengerbe való átáramlását (1. ábra). B) A dorong befogadásának megszüntetése. A dorongnak a kívánt hőmérsékletre való felmelegedése után befogásának a megszüntetése a következőképpen történik: A nyomást az —1— csői ben megszakítjuk és egyidejűleg azt a —29— csőbe adjuk bele (3. ábra). A víz a —30— tápnyíláson keresztüláramlik (2. ábra) a —31— furatokon át a —70— hengerkamrákba (2. és 4. ábra) és a dugattyút hátrafelé nyomja. A zárónyomóvíz a —18— hengerből a—17— furaton át ellenkező értelemben áramlik az —^1— csőbe, mint a zárási esetben. Ezáltal a —23— érintkezők a —20— könyökemeltyük útján kinyílnak. A nyitás bekövetkezése után a —28— hengerbe a —34— csövön keresztül nyomóvíz jut (3. ábra), eltolja a —35— dugattyút (1. ábra) és ezzel a —36— dugattyúrúd útján az egész hengerfejet hátrafelé, vele együtt pedig a —13— hómlokérintkezőt is. Az e mozgással a —11— hengerben kiszorított víz ellenkező értelemben áramlik, mint a zárásnál, a —10, 9, 8, 7— és így tovább furatokon keresztül az —1— csőbe. C) A hengercsoport hűtése. A hidraulikus vezérléssel együtt az egész készülékcsoport nagy felmelegedése következtében annak megfelelő hűtésére is szükség van. A hűtővíz belépése ennél a —37— csövön át történik (6. ábra); a hűtővíz a —38— csövön át a —13— érintkezőhöz jut, a —-39— csövön át (5. ábra) a —40— csövön keresztül a —41— csőbe (6. ábra) és a —23— oldalsó érintkezőbe, azután a —42— csövön át a —23 II— érintkezőbe, a —43— csövön át a —44— csőhöz és ezzel a víz kilépéshez jut. A —38— csőnél leágazik egy második hütővízág, a —38— csőből a —45— csövön át a —46—cső felé a —23 III— érintkezőhöz a —47— csövön át a —23 IV— érintkezőhöz és vissza a —48— és —49— csövön át a víz kilépéséhez (5. és 6. ábra). A kisfeszültségű áram a transzformátor szekunker oldalától az —50 II—IV— szalagokon át az —51 I—IV— szorítókhoz és innen az —52 I— IV— kapcsokhoz, azután pedig az —53 I—IV— vörösrézköteleket át a —38— és —39— csövekhez és a —13— homlokelektróda foglalatához van vezetve, másrészt az —51 I—IV —szorítóktól a —41, 43, 46 és 48— csöveken át —23 I—IV-— oldalsó érintkezőkhöz van vezetve. Szabadalmi igénypontok: 1. A 139.171. sz. szabadalom 1. igénypontja szerinti eljárás foganatosítási módja dorongok, platinák és rudak izzítására, azzal jellemezve, hogy a dorong mindkét végének tartására való érintkezőberendezések beállítását hidraulikus szervomotor két egyezőtengelyú dugattyújának különkülön ellenfutású mozgásával vezetjük be, mimellett e ralitívmozgással e dugattyúk közül az egyik, mely egyúttal a homlokelektróda érintkezőhordozója, ennek segítségével a dorong egyik homlokoldalát nyomás alatt tartja, míg a másik dugaty-