141446. lajstromszámú szabadalom • Csuklós mozdonyok és más efféle járművek csuklója

Megjelent 1952. évi augusztus hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.446. SZÁM. 20. d. 1-5. OSZTÁLY. - BE-79. ALAPSZÁM. Csuklós mozdonyok és más efféle jármüvek csuklója. Beyer, Peacock & Company Limited cég, Manchester (Lancaster, Anglia) és HADFI EL D James mérnök, Romiley (Chester, Anglia). A tw;jeleatés napja: 1947. november 18. Angliai elsőbbsége: 1947. május 14. (Második leválasztás az 1947- november 18-i B—16-757 a- sz. bej.-bői Leválasztás beadva: 1949- deoeinjbter 16-) A találmány csuklós mozdonyok és más efféle jármüvek körébe tartozik, melyeknél tehát csuklós, ill. csapos kötéseket alkalmaznak, pontosabban pedig a találmány ilyen járművek csuklójával, mint csapos középdarabbal kapcsolatos. Tapasztalat szerint a csuklós mozdonyok és más efféle jármüvek csuklójának kivitelezésében nem kielégítő az az eddigi megoldás, melynek feladata volt arról gondoskodni, hogy a csuklók csaprésze és anyarésze között függélyes síkokban a szükséges billenőmozgás, ill. szögelmozdulás létesüljön. A találmány célja e hátrány leküzdése. A billenőmozgások lehetővé tételére ugyanis az egyetlen rendszabály az. volt, hogy a csukló csaprésze és anyarésze közt játékot iktattak közbe, ha e részek hengeresek; más változat szerintié részeket félgömbalakban készítették. Ha azonban a csuklók csaprésze és anyarésze közt a szükséges billenőmozgás, ill. függélyes szögelmozdulás elérésére a hengeres alaknál kellő játékról gondoskodnak, akkor a csuklós mozdony vagy más efféle jármű működésekor tetemes rezgések és ütések lépnek fel. Következőleg nemcsak maguk a csuklók szenvednek kopást és egyéb rongálódást, hanem a mozdonyok vagy más efféle jármüvek más részei is. Félgömbalakú csukló esetében pedig gyakran előfordul, hogy, nincsen elég hely az ilyen szerkezeti alak . megnövelt mélységi mérete számára; ezenkívül pedig - az alkatrészek gyártása és javí1 tásá költséges. A találmány ezt a feladatot olyan—kialakítással oldja meg, amely a csukló csaprésze és anyarésze közt szabad elmozdulást enged meg, éspedig olyanképpen, hogy a csukló csaprésze és az anyarész mélyedése tengelyirányban keskenyedik. A keskenyítés kúpos lehet, ami azt jelenti, hogy alkotója egyenes vonal. A keskenyítés domborúan görbítve is lehet, amikor az alkotó görbe vonal. Mindegyik esetben azonban a csaprész átmérője kisebb azon a csapfelületen, amely először hatol az anyarészbe, mint a csaprész átmérője azon a szakaszon, amely oda utolsónak lép be. A mellékélt rajz egyetlen ábrája a találmány szerinti csukló péidaképpeni kiviteli alakját függélyes metszetben tünteti fel. A csukló 1 csaprészből és ezt körülvevő kétrészü 2,3 anyarészből áll, melynek egyik darabja alkotja a beállítható 3 kopásfelvevő tömböt. A csukló szerkezeti részletei és az a megoldási mód, amellyel a 3 kopásfelvevő tömb beállítása történik, nem részei a találmánynak, és ezek például olyanok lehetnek, mint amilyeneket azonos keltezésű korábbi szabadalmaink ismertetnek. Az 1 csaprész csonkakúpalakú és a 2,3 darabokból akotott anyarész hasonló kúposságú. A szakadozott vonalak egyirányú Ribillenésnek megfelelő helyzeteket mutatnak, világos azonban, hogy hasonló helyzetek állnak elő, ha a kibillenés a tengelyhez képest akármilyen más irányban történik. Az érintkező felületek kúpfelületek helyett görbe felületek is lehetnek. Minden esetben azonban a csaprész átmérője azon a csapfelületen, amely először lép az anyarészbe, természetesen kisebb, mint a csap más felületénél mért átmérő. Az ismertetett szerkezet előnye, hogy a csukló részei között szabad mozgást biztosítunk, aminek a következménye, hogy a kopás kisebb. Az ismert hengeres Nkivitelhez képest, mellyel ugyancsak a kopás csökkentésére törekszenek, a hordozófelület mélységét növelhetjük. Teljesen kiküszöböljük továbbá annak a lehetőségét, hogy játékhézagokon át