141433. lajstromszámú szabadalom • Körkötésű kötöttáru és eljárás ennek előállítására

2 141433. ereszték, amely a sarok magasításául szolgál. Ezután következik a 8 keskenyedő ereszték, majd pedig a 11 második keskenyedő, vagyis közbenső ereszték és végül a 19 végső, bővülő ereszték. Az első, szélesedő ereszték kötése előtt, a találmány szerinti két 3 és 4 erősítő szemsort kötjük, amely a 16 ponttól a 17 pontig, majd pedig le a 18 pontig, tovább a harisnya mindkét oldalán oly pontig, amelyen túl az utolsó, vagyis lefelé bővülő ereszték fekszik. Ez a végső ereszték a harisnya talpával szomszédos. A lefelé szélesedő 21 magasító eresztéket, a többi eresztékhez hasonlóan, ide-oda járással kötjük a harisnya hátsó részén fekvő 16 ponttól kezdve mindkét oldal 17 pontjáig terjedő tűkön, ahol az ereszték szélesedni kezd. Az egész eresztéket ide-oda járólag kötjük kiszélesedve, amint a kötés a 17 ponttól a 18 pontig halad az ereszték belső vége mentén. A 18 pont az első, keskenyedő szegmens belső végén van. Így a 21 kiszélesedő ereszték ideoda járó kötése közben a 17 és 18 pontok között képződő varrat közvetlenül hozzákötődik a végigmenő védősarok alsó, vagyis 4 sorához. Amint a kiszélesedő 21 eresztéket befejeztük, az első keskenyedő 8 eresztéket kötjük, amelyet a második, keskenyedő 11 ereszték követ. A szélesedő 21 ereszték leghosszabb szemsora kevesebb szemet tartalmaz, mint a 2 harisnyaszár egy sorában lévő szemek számának fele és az első keskenyedő 8 ereszték kötése ugyanannyi tűvel kezdődik, mint amennyi a 21 szélesedő ereszték leghosszabb sorában van. Ha az aktív szegmensben fokozatosan csökkenő számű tűvel" végzett ide-oda járó kötés a 12 varratot a 4 erősítősorral összehurkolta, a második 11 keskenyedő ereszték kötését kel! megkezdeni. Amint azt a 2.388.649 sz. amerikai szabadalmi leírás ismerteti, a 11 ereszték legalsó sorában több szem van, mint a 8 eresztékében és a 11 eresztékben több szemsor is van. Ezen célból a 11 eresztik kötése a 8 eresztékétől eltér. Ugyanis a 11 ereszték első sorának kötésekor a szemeket a 12 varrat egész hosszában és a 12 varrat 18 pontja és a 15 varrat lábfelőli vége közötti 9 távolság egész hosszán kötjük végig. A 9 távolságon lévő szemeket közvetlenül egyesítjük a 4 folytonos védő szemsorral. Ha a 11 ereszték ide-oda járó kötéseivel elértük a 12 varrat legalsó végét, az ide-oda járó kötést külön sorokkal folytatjuk, amelyek további keskenyedést okoznak és így a 11 eresztéknek több szemsora és ezekben több szeme van. mint a 8 eresztéknek. Ezen ereszték előnyeit a 2,388.649 sz. amerikai szabadalmi leírás ismerteti, de megjegyzendő, hogy nincs varrat, amely a 12 és 15 varratok belső végeit összekötné és hogy ezen a ponton, a találmány tárgyát képező harisnyánál főképpen, a 3, 4 folytonos védőszemsorok veszik fel az igénybevételt. Ezután a 19 szélső eresztéket ugyanúgy kötjük, mint a 2,388.649 sz. amerikai szabadalmi leírás 1. ábrájának harmadik eresztékét, az aktív tűszegmens belső végein szélesedőleg úgy, hogy a 20 varratot adják, amelynek iránya a 18 ponttól a 15 varratig terjedő vonal folytatásába esik. Ezt a 20 varratot természetesen közvetlenül a 4 második védőszemsorhoz kötjük. Amint az 1. ábra mutatja, a 3 és 4 védőszemsorok a 20 varrat végén a láb felé néhány szemmel túl terjednek. Ez a túlter jedés káros nyílások keletkezését gátolja meg. A találmány szerinti szemsorok erősítő hatását a 3. ábrából érthetjük meg. Ebből látható, hogy a 2 szárrész vékony fonálból készül, míg a találmány szerinti védőszemsorok vastagabb fonálból készülnek ugyanúgy, mint az egész sarok, A szélesedő 21 eresztéik és a 8 első keskenyedő ereszték vastag fonalból készülteknek vannak ábrázolva; míg a 11 második keskenyedő eresztéket alkotó szemeket szaggatott vonalak jelzik. A 19 szélesedő eresztéknek néhány szemsorát folytonos vastag vonalak ábrázolják és a lábrészen használt vékony fonalakat néhány vékony hurok jelzi, amelyek ezen szélesedő 19 eresztékhez kapcsolódnak. Amint már említettük, a szemek száma a 3. ábrában, a világosság kedvéért, a valósághoz képest igen nagy mértékben csökkentve van,azonban látható, hogy a taíálmány szerinti folytonos védöszemsorok végighaladnak a 8 első keskenyedő eresztéktől a 19 szélesedő eresztéken át és két szemmel ezen túl is terjednek, miáltal az igénybevételek kellőleg eloszlanak és a két varratvonal egymással össze van hurkolva úgy, hogy az igénybevétel felvételében vastag fonalakkal támogatják egymást és ezt a helyet megvédik az igénybevételnek egy pontba való összpontosításától. A körkötőgép tűinek működtetését a találmány szerinti sarok kötésére az alábbiakban a 2. ábra és az 1,841.205 sz. amerikai szabadalmi leírás rajzai alapján ismertetjük. Tegyük fel, hogy a harisnyát {első végétőt kiindulólag kötjük a lábujjak felé és hogy a gép a saroknál eszközlendő fonalváltásra be van rendezve. A főtűágy először akkor leng ki, ha a mintadob a sarokba megy át és a szokásos emelőbütyök a hengernek a harisnyatorok felőli felén lévő összes tűket hatástalan helyzetükbe emeli. E tűk azok, amelyeknek a két leghosszabb orruk van. nevezetesen a 0.338 hüvelyk orrú tűk és a 0.390 hüvelyk orrú tűk. A 4. ábrából látható, hogy a 0.338-as tűk a 0.390 tűk két csoportja között lévő központi csoportba és az előbbieken túl fekvő két oldalcsoportba vannak szétosztva. A fő mintadob ugyanazon tűágyán egy a rajzban fel nem tüntetett tűemelőexoenter van. amely a hosszú orrú tűk emelőit működteti, amelyek tizennégy 0.300 hüvelyknyi orrú tű alatt vannak elrendezve. Ezek a henger jobb oldalán, a 0.338-as tűk szélső csoportja mellett fekszenek. A tizenkét és tizennégy 0 300-as tűt a hosszú orrú tűkhöz tartozó tűemelő annyira emeli, hogy a heneer továbbforgásakor, azok ütköznek -és egy fel nem tüntetett segédtűemelőexcenter által tovább emeltetnek, amely a tűket a rendes tűemelő-excenter által felemelt tűk fölé emeli. Az ilyként, kettős emelőmű által emelt tük a 4. ábrában az ,4" körívvel vannaik jelezve.