141425. lajstromszámú szabadalom • Ernyő

2 141425. lett minden egyes toldatban harántirányú furat van, amelyen valamint a szemen is a szegecs szára áthatol. A szemen és az említett furaton való átdugás után az üreges szegecs zárt végét nyomással úgy deformáljuk, hogy az a szege­'* eset a furatban rögzítő fejet alkot. A fej ked­vező elhelyezkedése végett a furat alsó végét előnyösen kúpos kimetszéssel kibővítjük. A toldatok előnyösen részben hengeres, rész­ben kúpos testek és külső végükön kis gömb van kialakítva, azonban a toldatok természete­sen tetszőleges más alakban is előállíthatók és felületük bármely ismert módon kezelhető. A szemek a bordákkal szegecs útján közvet­lenül is összeköthetők, h.a a toldatokat például a 139719. számú magyar szabadalmi leírás 10. ábrája szerint alakítjuk ki és <a szegecseket ily alakú toldatokban rendezzük el. A szegecs kiugró pereme előnyösen kör­gyűrű alakú, úgyhogy az a szem szemben fek­vő pereméhez jól simul. A találmány könnyebb megérthetősége végett a rajzban a találmány egy példáikén ti kiviteli alakját tüntettük fel. ' Az 1. ábra a találmány szerinti ernyő oldal­nézete és részben metszete, a 2. ábra egy szem metszete, a szemnek az ernyő szövettestében való alkalmazása előtt, a • 3. ábra a 2. ábra szerinti szemben alkal­mazható szegecs metszete, a 4. ábra az ernyőváz bordáinak szabad vé­gein elrendezet toldat távlati képe, az 5. ábra az ernyőváz egyik bordájának és annak szabad végén elrendezett toldatnak met­szete, a toldaton az ernyő szövetteste besajtolt szegeccsel van megerősítve, a 6. ábra az 5. ábra szerinti szerkezeti rész nagyobb léptékű metszete. Az ernyő 1 szövettestének kerülete mentén vannak elrendezve a 2 szemek, amelyek a szö­vettenten áthatolnak és előnyösen a szövettest minden egyes sugárirányú varrata mentén a varrat külső végének szomszédságában vannak elhelyezve. A 2. ábrában látható módon felül peremmel készült szegecs alsó végét úgy defor­máljuk, hogy az a szövetet az 5. ábrában fel­tüntetett módon szorosan befogja. Az ernyő vázának minden egyes 3 bordája, külső végén 4 toldatot hordoz, melynek belső vége 5 hüvelyt alkot. E hüvely részbe illeszke­dik a hozzá tartozó 3 borda vége. A toldatban harántirányú 6 furatot, alakítottunk ki, amely­nek egyik vége ugyancsak a toldatban kialakí­tott 7 vájatba nyílik. E 7 vájatban helyezkedik el a már leírt szem, míg a 6 furat másik vége a 8 kimetszésbe nyílik. A 9 szegecsek üreges csövecskék, melyeknek egyik vgükon 10 peremük van (3. és 5. ábra). A perem 'belső oldalán gyűrűs 11 horony fut körül, amely a szem peremének felső oldalára fekszik és annak alakjához simul. Az üreges szegecs alsó végét 12 falat zárja le (5. ábra), amely a szegecs tengelyére merőleges helyzetű és széle mentén le van gömbölyítve. A szövettestnek a toldatokon való megerősí­tése végett a szövettestben rögzített szemeket a toldat 7 vájataiba helyezzük, a szegecset a szemen és a 6 furaton áttoljuk és a szegecset elzáró 12 fal az 5. ábrából kitűnő módon úgy sajtoljuk a 8 kimetszésbe, hogy az a szegecset a toldatban rögzíti. A szövettest külső kerülete mentén levő valamennyi szem egy-egy toldat­hoz a leírt módon köthető, még mielőtt a szö­vettestet és a toldatokat az ernyőváz bordáin rendezzük el. A leírt peremes szemeket előnyösen szívós .anyagból, célszerűen aluminmmból készítjük. Az üreges szegecsek festékanyaggal fúvatha­tok be vagy festékbe menthetők. Mivel a sze­gecsnek csak kicsiny, alsó részét kell defor­málni, a szegecs többi felületein levő festék­réteg ármunka folyamán1 nincs sérülésnek ki­téve. ^ Az üreges szegecs szükséges falvastagsága kíséletekkel megállapítható; úgy találtuk, hogy körülbelül 0.25, mm a leírt célra megfelel. Min­denesetre üreges szegecsnek a toldatban. való rögzítéséhez sokkal kisebb nyomásra van szük­ség, mint abban az esetben, ha tömör szegecset alkalmaznánk., A szegecsnek a toldatban való rögzítéséhez oly kúpos végű kalapács különösen előnyösen használható, amelynél a kúp nyílása körülbelül 120°. Az üreges szegecsek festése végett egy cso­port szegecset peremes végükkel felfelé előnyö­sen egy tömb vagy lemez üregeiben helyezünk el, és a tömböt, illetőleg lemezt festékfürdőbe merítjük. Az üreges szegecsek festékkel vagy más al­kalmas deformálható anyaggal tölthetők meg. A bevonás fecskendezés útján is foganatosít­ható. Ilymódon mind a szemek, mind a szege­csek is bevonhatók. Ha az üreges szegecseket ilymódon vonjuk be, úgy azokra annyi festé­ket fecskendezünk, ho^r az a szegecs üregét megtölti. Az üreges szegecseket krómozott sárgaréz­testekként vagy aluminiumtestekként állíthatjuk elő. Az utóbbi esetben a szegecsek az ismert anódos eljárással tág határok között változó árnyalatú színekkel vonhatók be. Mivel a sze­gecs rögzítésekor azt csak igen kis mértékben, kell deformálni, a fém- illetőleg festékbevonat a mehanikus behatás okozta sérüléseknek gyakor­latilag nincs kitéve. Szabadalmi igénypontok:, 1. Ernyő, melyre jellemző, hogy a szövettest kerülete mentén szemek vannak elrendezve, melyeket azokon áthatoló üreges szegecsek rögzítenek az 'ernyőváz bordáihoz, vagy e bor­dáik toldataihoz, mimellett e!z üreges szegecsek a bordákkal vagy azok toldataival nem egy darabból állanak. 2. Az 1. igénypont szerinti ernyő kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a szegecsnek sugárirányban kiálló pereme van.

Next

/
Thumbnails
Contents