141425. lajstromszámú szabadalom • Ernyő

Megjelent 1952. évi július hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141425. SZÁM. 33 a, / 20. OSZTÁLY. — KE-184. ALAPSZÁM. Ernyő. Kendall & Sons Limited, Leicester, Leicestershire, Nagybritánnia. A bejelentés napja: 1950. augusztus 4. A találmány ernyő, melynek szövetteste az ernyő vázának bordáin vagy e bordák toldatain különleges módon van megerősítve. Ernyő alatt e leírásban és igénypontokban esernyőt, napernyőt, kerti és általában mindenfajta ernyőt értünk. Közelebbről meghatározva a találmány cly ernyő, amelynek szövetteste az ernyőváz "bordáinak külső végein, vagy e bordák toldatain oly szegecsekkel van megerősítve, amelyek a bordákkal nem függenek össze és amelyek az ernyő szövettestének külső széle mentén elhelyezett peremes szemeken hatolnak át. „Peremes szem" alatt oly könnyű kis csövecskét értünk, amelynek végei kifelé vannak peremezve és amelyeknek e peremei az ernyő szövettestébe kapaszkodnak. Á szövettest és a perem között esetleg- alátétet is elrendezhetünk. "A szemnek legalább'is az egyik végét azután peremezzük ki, hogy a szegecset a szövettest megfelelő nyílásán már áttoltuk. Alumíniumból vagy alumíniumötvözetből készült szemek különösen alkalmasak, mert kellő mértékben képlékenyek és az ismert anódos eljárással tetszőleges színben készíthetők (eloxáthatók), emellett mechanikusan] nem veszik igénybe a bordák végein esetleg alkalmazott, műanyagból gészüft toldatokat." E peremes szemek egyébként egé. szűkben műanyagból is készíthetők, vagy műanyagból álló bevonattal láthatók el. Ez á műanyag is lehet színes, anyagában festett vagy festékréteggel fecskendezés útján, vagy más módon bevont. A szegecsek egészükben vagy részben, vagy azoknak legalább is a feje, a fent leírthoz hasonló módon készülhet, például alumíniumból és eloxálható vagy más módon festhető. A peremes szem a szegecs szárának a szövettesttel való érintkezését meggátolja és azt a szemek sugárirányban kinyúló részei között a kellő biztonsággal rögzíti. Ügy találtuk, hogy azok a nyomások, arae-, lyekre szükség van, hogy tömör szegecs fej nélküli szára végén deformálás útján fejet alakísunk ki, az eloxálta vagy festékréteggel bevont szegecsfelületet könnyen megsértik és ugyancsak szenved a peremes szem eloxált vagy más mólon festett felülete is, ámi végeredményben a kész ernyő tetszetősségét hátrányosan, befolyásolja. A találmány célja, hogy a szegecseléshez szükséges nyomást csökkentsük és ezzel együtt azt a veszélyt is, amelynek e művelet közben az eloxált vagy festett felületek ki vannak téve. A találmány tehát olyan ernyő, amelynél az ernyő szövetteste az ernyő vázának bordáin, vagy a bordák végein elrendezett toldatokon, a szfrvettest külső pereme mentén elhelyezett peremes szemek útján van rögzítve, amelyeken üreges szegecsek hatolnák át és amelyek a bordával vagy annak toldatával nem függenek össze. A találmány egyik előnyös kiviteli alakjánál az üreges szegecsnek előformált feje van, amely lényegében sugárirányban kiugró perem, míg a csőalakú üreges szegecs másik vége le van zárva. Előformált fej alatt a szegecs oly fejét értjük, amely készen van még mielőtt a szegecset a peremes szembe helyeznők, amikor a szem már a váz bordáján vagy a borda toldatán van. A szegecs előformált feje előnyösen a szemperemére fekszik fel, mimellett azonban a kettő közé gyűrűs betéttestet is helyezhetünk. A szegecs azonban előformált fejével a bordára vagy annak toldatára is felfekhet. Ha a szegecset tengelye irányában ható nyomóerőnek tesszük ki, akkor a szegecs végein az anyag sugárirányban deformálódik és eközben a peremes szemnek az ernyő szövettestébe kapaszkodó részeit helyzetükben, valamint az egész peremes szemet az ernyőváz bordájában vagy a borda toldatában rögzíti. A szegecs egyik végén levő perem a szegecs hossztengelyére merőleges irányban állhat, előnyösen abban homoirú vájat alakítható ki. A fej e része azonban lehet részben sík, részben ívelt felület is. Előnyösen oly toldatokat alkalmazunk, amelyekben hengeres üreg van és a borda e hengeres üregbe dugattyú módjára hatol be. Emel-