141422. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés magvak vagy más szemes termény osztályozására

2 141422. tetőponton, vagy ez után vetődnek ki, a rések szűkítése esetén ellenben ezek á szemek már előbb kihullnak a gödröesikékből. A kivető öv helyzetének eme szabályozása lehetővé teszi, hogy a henger fordulatszámát csökkentsük és a kivetési övet mindazonáltal például a henger tetőpontjáig toljuk el. Ilymödon az osztályozandó termény élesebb szétválasztását érjük el. A fordulatszám csökkentésének lehetősége egyes terményféleségek tisztítása szempontjából célszerű, amikor kis fordulatszám mellett a tisztításnak különösen jó sikere Ígérkezik. Ha többféle mag. rövidebb és hosszabb magvak és gyommagvak egyetlen munkafolyamatban való osztályozásáról van szó. akkor előbb egyféle magot, majd a megmaradókból egy második osztályozó folyamatban a második magféleséget különítjük el akként, hogy a keverékből kiválasztott és érintőirányban kivetett terményt, pl. búzát és gyommagvakat, egy második hengerbe vezetjük, amelyből a termény kiválasztott része, p. o. a gyommagvak, ismét a kerület több helyén érintőirányban vetődik ki. Ilyen kettős osztályozó két közös tengelyű, zsaluszerűen kialakított hengerből állhat, melyek, között burkolőköpenyt alkalmazhatunk a belső hengerből érintőirányban kivetett terménynek a külső hengerbe való átvezetésére. Ezt az elrendezést, amely azzal a további előnnyel jár, hogy a termény a külső hengerbe ennek teljes működő hossza mentén vezethető be, a felfogóvályúnak a henger belsejéből való kiküszöbölése teszi lehetővé. A terménynek ilyetén bevezetése egyébként nemcsak kettős osztályozó henger esetén alkalmazható, amikor a terménynek a belső hengerben kiválasztott része a külső hengerbe jut, hanem nagyobb gödröcskék, mélyedések vagy merítőelemek alkalmazásával egyetlen osztályozó henger esetén is. A találmány értelmében tehát a terményt egy belső hengerbe vezethetjük, amelyből vagy az egész termény, vagy csak valamely kiválasztott része a henger kerületének több helyén érintőirányban egy külső osztályozó hengerbe vetődik, amely célszerűen ugyancsak érintőirányú kivetéssel működik. A terményt ekkor a külső henger üres gödröcskéibe a forgásban keletkező, keresztmetszetben vesealakú halmaz alsó széle előtt vezetjük be a henger egész hatásos hossza mentén. Ily módon az eddiginél sokkal jobb hatásfokot érünk el, mert eddig ki nem használt gödröcskéket is bevonunk az osztályozó folyamatba, amelyek a beömlő terményáramból kapják az osztályozandó szemeket. Ezt úgy is elérhetjük, hogy a két henger közül a belsőt a külső henger forgásával ellentett irányban forgatjuk, amikoris a belső hengerből érintőirányban kivetett termény átvezetésére a fentiek szerint alkalmazott burkolópalást elmaradhat. A találmánybeli magosztályozónak még további előnyei is vannak. Gyorsan és tökéletesen kiüríthető olyképen, hogy az üzemi forgásiránnyal ellentett értelemben egy vagy néhány fordulattal visszafelé forgatjuk, amikoris a hengerben maradt termény a henger résein kiömlik. A termény továbbá a vályúban való tengelyirányú kivezetéssel szemben nem' keskeny áramban, hanem a henger egész hossza mentén egyenletes elosztásban ömlik ki, úgyhogy kiömlése áttekinthetőbben ellenőrizhető. Ezenkívül az osztályozó hengernek több részből való előállítása annyiban is előnyösebb, hogy a részek könnyebben munkálhatok meg és edzhetők, mint az egyrészű henger és levehetően szerelhetők, ami a henger alapos tisztítását teszi lehetővé és az egész henger leszerelését tisztítás céljából feleslegessé teszi. Egy? vagy több hengerrész leszerelése után a kiürítés is ellenőrizhető. A hengerreszek levehető voltának még az is előnye, hogy a tisztítandó termény mineműségének változása esetén a lemezek gyorsan kicserélhetők más gödröcskéjű lemezekkel, minthogy a lemezek kicserélése a trior szétszerelése nélkül végezhető. A találmány nem 'korlátozódik a henger keresztmetszetének meghatározott alakjára, hanem az, p. o. sík falrészekből, sokszögűén is alakítható. A rajz a találmánybeli magosztályozónak néhány kiviteli példáját tünteti fel vázlatosan. Az egyik kiviteli alak az 1. ábrán hosszmetszetben, a 2. ábrán pedig keresztmetszetben látható. A 3. ábrán a hengernek az egész termény érintőirányú kivetésére alkalmas kiviteli alakja látható axonometriás ábrázolásban. A 4. és 5.- ábra a triőr további kiviteli alakjának hossz-, illetve keresztmetszete. A 6. ábra az osztályozó henger etetésére vonatkozó keresztmetszeti részlet. Végül a 7. ábra az 5. ábrához hasonló kereszt. metszet bizonyos módosításokkal. Az 1. és 4. ábrabeli hosszmetszeteken azok az osztályozó gödröcskék, amelyek nézetben mutatkoznának, jobb áttekintés kedvéért nincsenek 'feltüntetve. A triőr 1 hengere (1. és 2. ábra) több, körívben görbített, hosszirányú 2 részből tevődik össze, amelyek tengelyirányban végigterjedő 3 rések szabadon hagyásával egymást zsaluszerűen átlapolják. E 2 hengerfalrészek görbületi középpontjai a henger középpontját koncentrikusan körülvevő, a 2. ábrán pontozva jelzett 4 körön fekszenek. A 2 falrészek belső felületén 5 osztályozó gödröcskék vannak kialakítva. Homlokvégeikkel 6 gyűrűkre vannak, célszerűen levehetően, erősítve, amelyek 7 küllőkkel a 8 tengetjyre 'támaszkodnak és ezen lazán forognak. A két 6 gyűrű egyike hajtókorongkéní van kialakítva. A 2 falrészek ferdeségük változtatása végett állíthatók lehetnek, hogy a kivető öv a henger felső részére kerülő osztályozó gödrök ferdeségének változtatásával Változtatható« legyen. A forgó 1 hengerbe a 9 nyíllal jelzett helyen tengelyirányban bevezetett terményt az utánaömlő termény tengelyirányban előretolja, miközben a termény, a 11 nyíl jelezte forgásirány esetén a 10 helyen, keresztmetszetben vesealakú, folytonos leomlásban lévő halmazt alkot és a zsalulemezek átlapolása folytán a henger felfelé mozgó részén a 3 hasítókokon sem forgás közben, sem a henger mozdulatlan állapotában nem szóródhat ki. Az 5 gödröcskékben nagyobb magasságra felvitt szemek a henger lefelé mozgó egész felerészén, tehát a 11 nyíl