141404. lajstromszámú szabadalom • Szivattyúberendezés

141404. közben a vízszint folyton süllyed, míg elér oly alacsony -H'- nívót, amely mellett a tároló tartályban a depresszió elég kicsiny lesz ahhoz, hogy a külső légnyomás a -7- csövön át vizet emel az -5- tartályba. Stacioner állapot alakul ki, amely a szivattyú folytonos működését biztosítja. Ha a szivattyút megállítjuk, úgy a -9-nyomóvezetékből, illetőleg -10- töltőtartályból a víz a szivattyún át mindaddig visszafolyik, amíg ismét beáll a -H- vízszint. A -10- töltőtartály alkalmazása különösen akkor előnyös, amikor a nyomóhálózat víztartalma a visszaíolyás után a -H- szint elérését nem biztosítaná. A leírt berendezés légszivattyúként is alkalmazható. Ez esetben a -7- szívócső egészében elmarad és az -5- tartány belső tare a rajzban szaggatott vonalakkal rajzolt rugóterhelésű -30-szelepen át oly -11- térrel közlekedik, amelyben légritkítást kell létesítenünk. Az -5- tároló tartály, az -1- szivattyú és a -9- nyomóvezeték alkotta rendszerben ekkor is elegendő vizet tartunk ahhoz, hogy az a nyugalmi állapotban lévő szivattyú belső terét megtöltse. Ha a szivattyút megindítjuk, úgy az először a vizet a -9- nyomócsőbe szállítja, azaz vízzárással dolgozó folyadékdugattyús légszivatyúként működik. Kellő depresszió elérése után a -30- szelep nyit és a légritkítás a -11- térben megindul. Ha a -11- térben a kívánt alacsony nyomást elértük és a szivattyút leállítjuk, vagy az önműködően leáll, a víz a -9- nyomócsőből visszafolyik és a -11- és -5- terekből kiszivattyúzott levegő a -9- nyomócsövön át a szabadba távozik. Egy változatnál a levegő nem a -9- nyomócsövön, hanem egy az -5- tartály tetején e céra.elrendezett szelepen át távozik. A szivattyú ekkor ismét indulásra képes állapotban van. A szivattyú leállíása után a.-30- szelep zár. A -11-tartályban, szükség esetén, önmagukban ismeretes oly eszközöket rendezhetünk el, amelyek a -11- tartányban jelentkező meg nem engedett nyomásnövekedéskor a -3- motor és ezzel a szivattyút önműködően megindítják. Ha a folyadék szállítására szolgáló berendezést nyomás alatt álló hálózatba iktatjuk, melybe ismert módon visszacsapó szelep van iktatva (hidrofor), akkor az -1- szivattyú leállásakor a -10- töltőtartályban tároló folyadéknak az -5- tartályba való yisszafolyásának biztosítására a -10- töltőtartály felső részén önműködő és esetleg szabályozható légszelepet alkalmazunk, amely nyílik, ha a külső légnyomás nagyobb, mint a szelepet belülről terhelő erők. A szivattyú indulásakor a -10- töltőtartályban tároló levegőt a szivattyú továbbítja a hidroforba. Ily módon folyadékdugattyús kompresszorként működik. A 2. ábra oly szivattyús folyadékemelő berendeezést tüntet fel, amely a példában folyónak -12- vízteréből vizet emel a -13- csatornába. A tetszőleges szerkezetű, célszerűen -14-turboszivattyúnak -15- a szívó és -16- a nyomóvezetéke. A -15- szívóvezeték a parton fekszik és a víz színéhez közel eső szakaszába -17- szivornya van beiktatva, melynek szabad Vége a -18- szívókosarat hordja. A szivornya legmagasabb keresztmetszete magasabban fekszik a -14- szivattyú szintjénél, még pedig oly mértékkel, amely biztosítja a szivattyú állandó víz alatt tartását. Ha a -14- szivattyút leállítjuk, úgy a függőleges szivornyaszakaszban a vízoszlop megszakad és a' -16- nyomócsövön és az abban esetleg elrendezett szivornyán át az abban foglalt víz és esetleg a -13- medence vizének egy része is addig folyik vissza, amíg e nyomóvezetékben a vízszint a -H- szintét el nem éri. A további szintsüllyedést a -17- szivornya megakadályozza. A szivattyú tehát állandóan indulásra kész állapotban van, ha azt egyszer már föltöltöttük. A -20- tolattyúval elzárható -21- kerülő vezetéken át a szívóvezeték *"ä~-13- víztérből feltölthető. A szivornya leszálló ágába -19- elzáró tolattyú is beépíthető, ami a szivattyú indítását megkönnyíti. A 3. ábra szerinti kivitelnél a -22- szivattyúnak -23- szívővezetéke a példában -24- víztérbe nyúlik. A -25- nyomóvezeték a -26- medence fölött végződik, amelynek fenekén vagy oldalán vezetjük be a szivattyút megkerülő, a -27-tolattyűval elzárható -28- kerülő vezetéket, mely a -23- szívóvezetéket közvetlenül köti össze a -26- medencével. A szívóvezeték a -29-tolattyúval zárható el. Az 1. ábrabeli -5- szívótér szerepét az üzem megindulásakor a 3. ábrabeli berendezésnél a -23- csővezetéknek a zárt állapotban lévő -29- tolattyú fölötti szakasz látja el. Ebben az esetben a. szívótér feltöltése nem önműködően, hanem a szivattyú felett, de nem a nyomóvezetékben elhelyezett külön -26- tartályból a -27- tolattyúval elzárható vezetéken át történik. Ez a kiviteli alak csak az induláskor szív a -23- szívóvezetéknek a -29- tolattyú felett fekvő szakaszából, tehát zárt térből, majd esetleg a -28- kerülő vezetéken át az említett -26- medencéből is, ezt követően a fokozatosan nyíló -29- toláttyűn át a -24- víztérből. Ha a -29- tolattyú teljesen nyitva van, akkor az induláskor szívótartályt alkotó csőszakasz már csak normális szívócső szerepét játssza. Szabadalmi igénypontok: 1. Szivattyút tartalmazó berendezés, melyre jellemző a szivattyú szívóvezetékébe iktatott, vagy abban, előnyösen záróeszközzel létesített oly tér, melyben a működésben lévő szivattyú egész üzeme, vagy üzemének csak egy része alatt folyadék elszívása útján depressziót létesít. 2. Az 1. igénypont szerinti szivattyúberendezés kiviteli alakja,' melyre jellemzők a-szivattyú belsejével közlekedő terek, melyek akként vannak elrendezve, hogy a folyadéknak a nyomócsonkon való visszaáramlása után a szivattyú belső terének kitöltéséhez elegendő folyadéktömeget tartanak vissza. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szivattyúberendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a szivattyú szívótere zárt tartály belseje-