141399. lajstromszámú szabadalom • Mágneses "mag" elektromágneses berendezés számára
2 141399. tartalmazó ferritek közül különösen az egyszerű mangánferritek jönnek tekintetbe, továbbá a kevés . cinket, pl. (mindent a MnO, ZnO és Fe2O3 oxidok molekulaszázalékaira átszámítva) legfeljebb 15 molekulaszázalék cinkoxidot tartalmazó cink-mangáh-ferritek. A cinktartalom felsői határát itt az a követelmény határozza meg, hogy a ferrit Curie-pontjának 250 C°-on felül kell feküdnie. A találmány keretén belül igen jó eredményeket értünk el kb. 2,5 értékű Fe: Mn atomaránnyal. Fontos továbbá a két- és háiromvegyértékű Jémvegyületek mennyiségei közötti arány is. Ez azt jelenti, hogy a kívánt elektro mágneses /tulajdonságok elérésére a ferritben korlátozott mennyiségű kétvegyértékű vasiónhak kell jelen lennie. A ferrit előállításánál azonban óvakodnunk kell attól, hogy túlságosan nagy mennyiségű háromvegyértékű mangán keletkezzék, mert ez lerontaná a ferrit homo- ' genitását és ezzel együtt az elektromágneses tulajdonságait. Ez a feltétel a mangánt tartalmazó ferritekre általában érvényes; ezzel megegyezésben a belga 466.927 számú szabadalmi leírás mangánferrit előállítását zsugorítással és nítrogénközegben való* hűtéssel ismerteti. Az említett, két- és háromvegyértékű fémvegyületek mennyiségei közötti fentemlitett arány tekintetében kitűnt, hogy célszerű, ha a találmány szerinti mágneses magok számára való ferritek előállításánál az oxigéntartalmat akként szabályozzuk, hogy az (1 — x) MnO . . x M 211103 képlettel megadott ferrit összetétele (MH kétvegyértékű, Mni pedig háromvegyértékű fémet jelent) az x=0,50 és x=0,53 határok között feküdjék. Ezt azzal érhetjük el, hogy a zsugorítást és adott esetben a hűtést is olyan közegben végezzük, amely főleg iners gázból, pl.’ nitrogénből áll és csak igen kevés, pl. legfeljebb 0,1 .térfogatszázalék oxigént tartalmaz, ahogy az különben önmagában véve a mangánt tartalmazói ferritek előállításánál ismeretes (1. az említett 466.927 számú belga szabadalmi leírást). Fontos az is, hogy a zsugorítás hőmérsékletét és időtartamát úgy válasszuk meg, hogy az anyag jóformán teljesen tömörré zsugorodjék és így a hűtéskor gyakorlatilag ne ''/ehessen fel több oxigént. Ezzel lehetségessé válik olyan mágneses magok előállítása, amelyek pl. 5, illetve 10 Oersted térerősség mellett és 80 C° hőmérsékleten még 4000 Gaussnál is nagyobb indukciót eredményeznek. Ezek a mágneses magok egyebek között igen alkalmasok nagyfrekvenciás önindukciócsévéknél és nagyfrekvenciás transzformátoroknál való használatra. -1. számú példa. Tiszta mangánkiarbonátnak 500 C° , hőmérsékleten levegőben való hevítésével előállított mangánoxidot és tiszta, aktív vasoxidot olyan arányban keverünk össze, hogy a Fe: Mn atomarány a keverékben 2,78 értékű legyen. A keveréket alkohollal golyósmalomban finomra Őröljük, majd az alkoholt elpárologtatjuk és az oxidkeveréket 900 C°-ra előhevítjük. A reakcióterméket lehűlés után ismét alkohollal golyósmalomban őröljük, majd szárítjuk. Ha a termék összetételét az (1 —■ x) MHO . x M2UIO3 képlettel fejezzük ki, ahol Mn kétvegyértékű, M111 pedig háromvegyértékű fémet jelent, akkor az x értéke 0,513. A kapott termékből nagy nyomás alatt gyűrűt sajtolunk, amelyet gyakorlatilag tiszta nitrogénből' álló atmoszférában 1250 C° hőmérsékleten zsugorítunk, majd ugyanebben a közegben hütünk. Az így előállított gyűrű kezdeti permeabilitása 20 C° hőmérsékleten 440 volt. Ezen a hőmérsékleten és 5, illetve 10 Oersted' térerősség mellett az indukció1 3650, illetve 4300 Gauss értékű volt. Ez az indukció 80 C° hőmérsékleten 3300, illetve 3950 Gauss-t tett ki. //. számú példa. A kiindulási anyag 3,22 Fe : Mn atomarányú oxidkeverék volt. Ebből az anyagból az I. számú példában megadott módon gyűrű készült, amelynek kezdeti permeabilitása 20 C° hőmérsékleten 130 és indukciója 5, illetve 10 Oersted mellett 2640, illetve 3300 Gauss volt. Ez az indukció 80 C° hőmérsékleten 2450, illetve 3090 Gauss-t tett ki. 111. számú példa. . A kiindulási anyag 3,86 Fe: Mn atomarányú oxidkeverék volt. Ebből az anyagból az I. számú példa szerinti módon gyűrű készült, amelynek kezdeti permeabilitása 20 C° hőmérsékleten 105 és indukciója 5, illetve 10 Oersted mellett 2710. illetve 3590 Gauss volt, Ez az indukció 80 C° hőmérsékleten 2450, illetve 3200 Gauss-t tett. ki. IV. számú példa. Az I. számú példában megadott módon gyűrűt sajtoltunk, ebben az esetben 2,06 Fe: Mn atomiarányú anyagból. A gyűrű kezdeti permeabiíitása 20 C° hőmérsékleten 170 és indukciója 5, illetve 10 Oersted mellett 20 C° hőmérsékleten 3260, illetve 3460 Gauss volt. Ez az indukció. 80 C° hőmérsékleten 2900; illetve 3110 Gauss-t tett ki. V. számú példa. 16,22 g mangánoxid —vasoxid-keveréket és 3,78 g cinkoxid-vasoxid-keveréket alkohol jelenlétében együttesen zúzómalomban porrá őröltünk. Az első keverék 2,7 atomarányban tartalmazott vasat és mangánt és tiszta mangánkarbonátból, valamint tiszta vasoxidból, őrléssel, 900 C°-ra való előhevítéssel és ismételt őrléssel készült. A cinkoxid—vasoxid-keverék 1,96 atomarányban tartalmazott vasat és cinket, és tiszta cinkoxid, valamint tiszta vasoxid őrlésével, 800 C° hőmérsékletre való előhevítéssel és ismételt őrléssel] készült. Az így nyert, összetett keveréket 900 C° hőmérsékletre előhevítettük, majd ismét őröltük, A keverék a fémek oxidjait Fe: Mn : Zn —3,4 : : 1 : 0,29 atomarányban tartalmazta. A keverékből az I. számú példában megadott módon gyűrűt sajtoltunk, majd ezt zsugorítottuk.
