141390. lajstromszámú szabadalom • Lengővisszacsatolásos vevőkészülék

141390. 4 egyező frekvenciájú, fű részi ogalakú feszültsé­get létesít. Â 31 cső időszakosan ismétlődő ki­sütőárama a 35, 44 rezgőkörben csillapított színuszalakú rezgés létesülését idézi elő, mi­méi lett az ebből eredő feszültség felülhelyező­dik a billenőrezgéskeltő fűrészfogalakú. feszült­ségére úgy, hogy, a 45 kondenzátoron át a vevőkészülék visszacsatolt 10’ rezgőkörébe bevezetett lengőfeszültség a 4. ábrában szemlél­tetett alakúvá válik, Az e-feszültség fűrészfog­alakú összetevőjére felülhelyezett színuszalakú összetevő' frekvenciája nagyobb ugyan, a fű­részfogalakú összetevő frekvenciájánál, de evvel azonos nagyságrendű. A két említett összetevőnek előre meghatározott, állandó köl­csönös fázisviszonya van, mert a 35, 44 rezgő­kör a 31 cső kisülési időszakainak mindig ugyanabban az időpontjában gerjesztődik. A visszacsatolt 10 rezgőkör vezetőképességének fő változásait a lengőfeszültség fűrészfogalakú összetevője idézi elő, színuszalakú összetevője pedig a 2 a. ábra nyomán ismertetett ama járu­lékos vezetőképességváltozásokat létesíti, ame­lyeknek folytán a hangolási görbe a 2b. ábra szerinti alakot kapja. A lengőfeszültséget előnyösen a visszacsatolt 10’ rezgőkör rezgőcsövének vezérlőrácsához vezetjük, mert ezen a rácson csak gyenge áram folyik át úgy, hogy ilymódon elkerüljük a 35, 44 rezgőkörnek a visszacsatolt rezgőkörben létesülő rezgésekkel való gerjesztését. A han­golási görbének a 2b. ábrán látható hullámai számát és nagyságát a 35, 44 rezgőkör alkat­­elemeinek méretezésével befolyásolhatjuk. Az 5. ábra olyan lengőfeszültségforrást szem­léltet, amelyet a 3. ábra szerinti vevőkészülék­ben a 30 lengőfeszültségforrás helyett alkal­mazhatunk. Ezt a lengőfeszültségforrást lénye­gileg hárompontos kapcsolású rezgéskeltő al­kotja. A 120 kisütőcső katódája olyan 121 tekercs csapolásával van összekötve, amely tekercs a 122 kondenzátorral együtt a rezgés­­keltő hangolókörét alkotja. E hangolókar egyik sarka földelt, másik sarka pedig 123 rácskon­denzátoron és 124 levezetőellenálláson át a 120 cső rácsához csatlakozik. A cső anódája 125 kondenzátorból és 126 ellenállásból összetett integráló műhálózaton át +B feszültségforrás­sal áll összeköttetésben, amelyet 127 konden­zátor hidal át. A 121, 122 hiangolókörben és a 125, 126 műhálózatban létesülő feszültségek nagy 130 ellenállásból és kis 131 kondenzátor­ból összetett csillapító és fázistoló műhálózaton át jutnak a lengőfeszültségforrás 129 kimenő­­kapcsához. A 130 ellenállást 132 zárókondenzá­tor köti össze a 121, 122 hangolókörrel. A 121, 122 hangolókörben létesülő szinusz­­rezgések megváltoztatják a 120 cső rácsának feszültségét a földhöz képest. Azokban az idő­szakokban, amelyekben a rácsnak a legnagyobb pozitív feszültsége van, anódáramimpúlzüsok létesülnek a cső kisütőáramkörében és ezeket a 125, 126 műhálózat fűrészfogalakú feszültséggé integrálja. A 130, 131 műhálózat egyesíti a 121, 122 hangolókörből származó színuszalakú feszültséget és a 125, 126 műhálózatból szár­mazó fűrészfogalakú feszültséget, mire ezek az egyesített feszültségek a 129 kimenőkapcson, át a 3. ábra szerinti vevőkészülék visszacsatolt 10’ rezgőköre rezgőcsövének rácsára jutnak. E két feszültség hatására a 6a. ábra szerinti módón változik a visszacsatolt rezgőkör vezető­képességei A 6a. ábrában a C görbe a visszacsatolt rezgőkör vezetőképességének ama főváltozását ábrázolja, amely akkor adódnék,1 hä a 125, 126 műhálózatból származó fűrészfogalakú feszült­ség volna egyedül hatékony. A 121, 122 han­golókörből származó szinuszalakú segédfeszült­­ség járulékos hatására a visszacsatolt rezgőkör vezetőképességének a D görbével árhúzóit vál­tozása jön létre. Ilyen lefolyású változás elérése végett úgy méretezzük a 130, 131 műhálózat álkatelemeit. hogy a színuszalakú segédfeszült­ség amplitúdója legfeljebb egynegyede legyen a fűrészfogalakú lengőfeszültség amplitúdójá­nak és a két említett feszültség kölcsönös fázis­viszonya olyan legyen, hogy’a D görbe lejtése abban az időszakban, amelyben a vezetőképes­ség megközelítőleg zérusértékű és-a vevőkészü­lék érzékenysége ennélfogva a legnagyobb, sokkal kisebb legyen, a C görbének az ugyan­abban az időszakban adott lejtésénél. A vevőkészülék választékonyságának az 5. ábra szerinti berendezéssel elért javítását a 6b. ábra szemlélteti. Itt a szaggatott vonallal raj­zolt E görbe a vevőkészülék ama hangolási görbéje, amely akkor adódnék, ha csak a 125, 126 műhálózatból származó fűrészfogalakú lengőfeszültség volna hatékony. Ez a görbe az alkalmazott decibellépték mellett parabola. A 121, 122 rezgőkörből származó színuszalakú segédfeszültség hatására a hangolási1 görbe a teljes vonallal rajzolt F görbének megfelelő alakot kapja. Mint látható, a legnagyobb erősí­tés a visszacsatolt rezgőkör rezonanciás fr frek­venciájánál adódik, az F és f3 frekvenciáknál rezgőkör hatására jönnek létre. E rezgőkör pedig ugrásszerű erősítéscsökkenések követ­keznek be. Az f, és f3 frekvenciák között az F görbe mindenütt keskenyebb az E görbénél, ami a vevőkészülék javított általános választé­­konyságára mutat. Az 5. ábra szerinti berendezés alkatelemeit pl. a következőképen méretezhetjük : A 7. ábra olyan önlengő, lengővisszacsatolá­­sos vevőkészüléket szemléltet, amelyben a visz­­szacsatolt rezgőkör vezetőképességének fő vál­tozásait előidéző lengófeszültség és a járulékos 120 cső 12 AT7 típusú cső a 121, 122 rezgőkör [egyik fele rezonanciás frekvenciája 100 KHz 123 kondenzátor 3000 pF 125 kondenzátor 1400 pF 127 kondenzátor 40 Mikrofarad 131 kondenzátor 100—200 pF 132 kondenzátor 1000 pF 124 ellenállás 47.000 ohm 126 ellenállás 6800 ohm . 130 ellenállás 150.000 ohm +B 50 volt

Next

/
Thumbnails
Contents