141390. lajstromszámú szabadalom • Lengővisszacsatolásos vevőkészülék
141390. 4 egyező frekvenciájú, fű részi ogalakú feszültséget létesít. Â 31 cső időszakosan ismétlődő kisütőárama a 35, 44 rezgőkörben csillapított színuszalakú rezgés létesülését idézi elő, miméi lett az ebből eredő feszültség felülhelyeződik a billenőrezgéskeltő fűrészfogalakú. feszültségére úgy, hogy, a 45 kondenzátoron át a vevőkészülék visszacsatolt 10’ rezgőkörébe bevezetett lengőfeszültség a 4. ábrában szemléltetett alakúvá válik, Az e-feszültség fűrészfogalakú összetevőjére felülhelyezett színuszalakú összetevő' frekvenciája nagyobb ugyan, a fűrészfogalakú összetevő frekvenciájánál, de evvel azonos nagyságrendű. A két említett összetevőnek előre meghatározott, állandó kölcsönös fázisviszonya van, mert a 35, 44 rezgőkör a 31 cső kisülési időszakainak mindig ugyanabban az időpontjában gerjesztődik. A visszacsatolt 10 rezgőkör vezetőképességének fő változásait a lengőfeszültség fűrészfogalakú összetevője idézi elő, színuszalakú összetevője pedig a 2 a. ábra nyomán ismertetett ama járulékos vezetőképességváltozásokat létesíti, amelyeknek folytán a hangolási görbe a 2b. ábra szerinti alakot kapja. A lengőfeszültséget előnyösen a visszacsatolt 10’ rezgőkör rezgőcsövének vezérlőrácsához vezetjük, mert ezen a rácson csak gyenge áram folyik át úgy, hogy ilymódon elkerüljük a 35, 44 rezgőkörnek a visszacsatolt rezgőkörben létesülő rezgésekkel való gerjesztését. A hangolási görbének a 2b. ábrán látható hullámai számát és nagyságát a 35, 44 rezgőkör alkatelemeinek méretezésével befolyásolhatjuk. Az 5. ábra olyan lengőfeszültségforrást szemléltet, amelyet a 3. ábra szerinti vevőkészülékben a 30 lengőfeszültségforrás helyett alkalmazhatunk. Ezt a lengőfeszültségforrást lényegileg hárompontos kapcsolású rezgéskeltő alkotja. A 120 kisütőcső katódája olyan 121 tekercs csapolásával van összekötve, amely tekercs a 122 kondenzátorral együtt a rezgéskeltő hangolókörét alkotja. E hangolókar egyik sarka földelt, másik sarka pedig 123 rácskondenzátoron és 124 levezetőellenálláson át a 120 cső rácsához csatlakozik. A cső anódája 125 kondenzátorból és 126 ellenállásból összetett integráló műhálózaton át +B feszültségforrással áll összeköttetésben, amelyet 127 kondenzátor hidal át. A 121, 122 hiangolókörben és a 125, 126 műhálózatban létesülő feszültségek nagy 130 ellenállásból és kis 131 kondenzátorból összetett csillapító és fázistoló műhálózaton át jutnak a lengőfeszültségforrás 129 kimenőkapcsához. A 130 ellenállást 132 zárókondenzátor köti össze a 121, 122 hangolókörrel. A 121, 122 hangolókörben létesülő szinuszrezgések megváltoztatják a 120 cső rácsának feszültségét a földhöz képest. Azokban az időszakokban, amelyekben a rácsnak a legnagyobb pozitív feszültsége van, anódáramimpúlzüsok létesülnek a cső kisütőáramkörében és ezeket a 125, 126 műhálózat fűrészfogalakú feszültséggé integrálja. A 130, 131 műhálózat egyesíti a 121, 122 hangolókörből származó színuszalakú feszültséget és a 125, 126 műhálózatból származó fűrészfogalakú feszültséget, mire ezek az egyesített feszültségek a 129 kimenőkapcson, át a 3. ábra szerinti vevőkészülék visszacsatolt 10’ rezgőköre rezgőcsövének rácsára jutnak. E két feszültség hatására a 6a. ábra szerinti módón változik a visszacsatolt rezgőkör vezetőképességei A 6a. ábrában a C görbe a visszacsatolt rezgőkör vezetőképességének ama főváltozását ábrázolja, amely akkor adódnék,1 hä a 125, 126 műhálózatból származó fűrészfogalakú feszültség volna egyedül hatékony. A 121, 122 hangolókörből származó szinuszalakú segédfeszültség járulékos hatására a visszacsatolt rezgőkör vezetőképességének a D görbével árhúzóit változása jön létre. Ilyen lefolyású változás elérése végett úgy méretezzük a 130, 131 műhálózat álkatelemeit. hogy a színuszalakú segédfeszültség amplitúdója legfeljebb egynegyede legyen a fűrészfogalakú lengőfeszültség amplitúdójának és a két említett feszültség kölcsönös fázisviszonya olyan legyen, hogy’a D görbe lejtése abban az időszakban, amelyben a vezetőképesség megközelítőleg zérusértékű és-a vevőkészülék érzékenysége ennélfogva a legnagyobb, sokkal kisebb legyen, a C görbének az ugyanabban az időszakban adott lejtésénél. A vevőkészülék választékonyságának az 5. ábra szerinti berendezéssel elért javítását a 6b. ábra szemlélteti. Itt a szaggatott vonallal rajzolt E görbe a vevőkészülék ama hangolási görbéje, amely akkor adódnék, ha csak a 125, 126 műhálózatból származó fűrészfogalakú lengőfeszültség volna hatékony. Ez a görbe az alkalmazott decibellépték mellett parabola. A 121, 122 rezgőkörből származó színuszalakú segédfeszültség hatására a hangolási1 görbe a teljes vonallal rajzolt F görbének megfelelő alakot kapja. Mint látható, a legnagyobb erősítés a visszacsatolt rezgőkör rezonanciás fr frekvenciájánál adódik, az F és f3 frekvenciáknál rezgőkör hatására jönnek létre. E rezgőkör pedig ugrásszerű erősítéscsökkenések következnek be. Az f, és f3 frekvenciák között az F görbe mindenütt keskenyebb az E görbénél, ami a vevőkészülék javított általános választékonyságára mutat. Az 5. ábra szerinti berendezés alkatelemeit pl. a következőképen méretezhetjük : A 7. ábra olyan önlengő, lengővisszacsatolásos vevőkészüléket szemléltet, amelyben a viszszacsatolt rezgőkör vezetőképességének fő változásait előidéző lengófeszültség és a járulékos 120 cső 12 AT7 típusú cső a 121, 122 rezgőkör [egyik fele rezonanciás frekvenciája 100 KHz 123 kondenzátor 3000 pF 125 kondenzátor 1400 pF 127 kondenzátor 40 Mikrofarad 131 kondenzátor 100—200 pF 132 kondenzátor 1000 pF 124 ellenállás 47.000 ohm 126 ellenállás 6800 ohm . 130 ellenállás 150.000 ohm +B 50 volt
