141359. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hornyolt tengelyszimmetriás munkadarabok előállítására
141359. tők. A munkadarab a hordozószerv lengő mozgását. a rudak mozgásához szükséges mértékben követheti. Végül a munkadarab a lengő mozgáson kívül járulékos tengelyirányú mozgást, vagy forgó mozgást vagy együttesen tengelyirányú és forgó mozgást is végezhet. Ezzel az elrendezéssel mindenekelőtt .azt érjük el, hogy az eddig szükséges közbenső elemeket, aminő például a kulisszakö és a rudakat a kulisszakőben ágyazó eszközök, elesnek, tehát kevesebb a hibaforrás és nagyobb a munka szabatossága. Továbbá, mivel az egyes rudaknak a lengő tárcsa vezetékében való' elrendezése elmarad, a rudak és a munkadarab közötti viszonylagos mozgás sem lép fel. Ezzel biztosítjuk, hogy a munkadarab a szerszámok alakjának megfelelő alakot vesz fel. A rajzban a találmány néhány példaképem kiviteli alakját tüntettük fel. Az 1. ábra menetfúró készítésére alkalmas munkadarab. A 2. ábra a találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas berendezés oldalnézete. A 3. ábra a munkadarab hornyaiból az anyagot kiszorító szerszámok nagyobb léptékű keresztmetszetének vázlatos képe. A 4. ábra a 3. ábrához tartozó hosszmetszet, az 5. ábra a ha jócska; alakú kiszorító szerszám alulnézete. A 6. ábra a szerszám keresztmetszete. A 7. ábra a szerszám hosszirányára harántirányú oldalnézet. A 8. ábra a szerszám alulnézete. A 9. ábra az eddig ismert és szers^ámhordozólként alkalmazott kalapácsfejet és annak ágyazását metszetben tünteti fel. A 10. ábra a találmáyn szerinti, kalapácsfejként kialakított hajtókar oldalnézete, illetőleg részben metszete. A 11, ábra az 1. ábrára harántirányban vett oldalnézet. A 12. ábra a kalapácsfejnek és a hajtóműnek egy másik példakénti kiviteli alakját hosszmetszetben tünteti fel. A 13. ábra a 12. ábrához tartozó felülnézet és részben metszet. A 14. ábra a találmány szerinti berendezés egyik kiviteli alakjának, nevezetesen egy kovácsológépnek oldalnézete és részben metszete. A 15. ábra a 14. ábrára harántirányú másik oldalnézet. A 16. és 17, ábrák a munkadarab két különböző megmunkálási fázisát részben keresztmetszetben tüntetik fel. A 18. ábra a 17. ábrához tartozó oldalnézet. Az 1. ábrában feltüntetett menetfúró lényeges pészei az 1 törzs, melynek átmérője -a- és a 2 menettel ellátott 3 rész. E részen vannak a 4 hornyok, melyek esetleg, a szaggatott vonalakkal feltüntetett módon, -4a- spirálmenettel is készülhetnek. E rész átmérője -b-, A szerszám hátsó 5 vége kúpos. A hengeres törzs helyett, a rajzban feltüntetett módon, kúpos 7 törzs is kialakítható, amelynek tőben mért átmérője -c-. A találmány szerinti eljárás foganatosításakor először oly munkadarabot készítünk, melynek átmérője közelítően megfelel a kész szerszám átmérőjének,, hossza pedig a hornyok kimunkálása közbeni megnyúlás figyelembevételével a véglegesnél rövidebb. Ezt a mnukadarabot a kovácsolási .hőmérsékletre hevítjük, majd az alább ismertetett kovácsoló gépben szapora kalapácsütésekkel alakítjuk, miközben a kimunkálandó hornyokban levő anyag kiszorul és az -la- gerincekbe torlódik. Hogy a gerincek külső átmérője ne növekedjék a megengedett határon túl, a megmunkáló szerszámot úgy alakítjuk ki, hogy az anyagnak a sugárirányban való torlódását meggátolja. Ilymódon a gerincek meghatározott profillal alakulnak ki és a fölös anyag a munkadarab hosszirányú megnyúlását okozza. A munkadarabot megmunkálás közben a kiszorító szerszámok között lassan menesztjük, úgy hogy az alakítás fokozatosan megy végbe. Eltérően az eddigi eljárásoktól, a gerincek középütt nem hasasodhatnak ki. Ilymódon a nyers munkadarabból -b- átmérőjű testet állítunk elő. amely csiszolással kikészíthető. A hornyokat ennél a folyamatnál a munkadarab fokozatos eltolása közben akár mint egyes homoykat, .akár mint meredek csavarmeneteket állíthatjuk elő, anélkül, hogy e megmunkálás különös nehézségeket okozna, vagy az eljárást meg kellene változtatni. A munkadarabokból a végleges alakot, például menetfúrót, a kovácsolás után a szokásos módon alakítjuk ki. Evégből a kovácsolt darabot például esztergáljuk vagy csiszoljuk, a meneteket kimarjuk, majd edzzük és csiszoljuk, stb. Ezek a járulékos műveletek azonban nem részei a találmánynak. A 2.—5. ábrákból látható a megmunkálás menete. A munkadarabnak induláskor a végsőnél kisebb, a 4. ábrában a szaggatott 11 körrel jelölt keresztmetszete van. Ezt a testet a rajzban fel nem tüntetett szerkezetbe úgy fogjuk be, hogy hossztengelye a rajz síkjára merőleges és tengelye mentén eltolható. A test hossztengelyére merőleges, a felvett példában négy 12 vezeték mindegyikében egy-egy egymásközt egyforma 13 szerszámot rendeztünk el, amelyek a 14 nyilak irányában ide-oda mozgathatók. A 13' szerszámok mindegyikének külső szabad végét 15 csapok útján 16 rudakkal csuklósán kötöttük össze. A 16 rudakat 17 csuklók közvetítésével a felvett példában 18 excenterekkel vagy forgattyúkkal mehanikusan, esetleg hidromehanikusan mozgatjuk. A forgattyúkat közös 21 fogaskerékkel kapcsolódó 20 fogasr kerekek közvetítésével viszonylag gyorsan forgatjuk, úgy hogy a 13 szerszámok szapora ide^ odamozgást végeznek. A szerszámoknak a munkadarab felé fordított felületük a 2. és 3. ábrákból látható módon, középütt kifelé domború és e domború felülethez kétoldalt hengeres homorú felületek csatlakoznak. A domború felületeket 24, a homorú felületeket 25 hivatkozási számmal jelöltük. A szerszámok befelé eső végét határoló valamennyi felület a 2. és 3. ábrákban feltüntetett legbelső helyzetében összefüggő, zárt felületet alkot,, melynek hengeres 25 részei a szerszám 26 készméretének fellelnek meg. Ez a méret legfeljebb, néhány tized milliméterrel nagyobb a végméretnél, úgy hogy csiszolással könnyen erre hozható. A munkamenetet a 3., 4. és 5. ábrák kapcsán magyarázzuk. A kiugró 27 bütyköt határoló 24 felülettel és az ehhez csatlakozó 25 hengeres felületekkel készült 13 szerszámokat a fent már leírt mehanikus mozgató szerkezet a 14 nyilak
