141358. lajstromszámú szabadalom • Hőtechnikai elemek és azokból összeállított készülékek

Megjelent 1952. évi július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141358. .SZÁM. 36 c. OSZTÁLY. — KO-187. ALAPSZÁM. Hőtechnikai elemek és azokból összeállított készüékek. Kovohuté národni podnik cég, Prága. I ( A bejelentés napja: 1950. január 18. A találmány hőtechnikai elem, folyadék át­­áramlására való csatornával, főképen központi fűtésekhez és hűtőberendezésekhez való alkal­­, mazásra, valamint ezen elemekből összeállított készülékek. A találmány lényege, hogy az elemeket kép­lékeny állapotú alumíniumból, vagy alumínium­­ötvözetekből szalag- vagy rúdsajtó révén vég­telen hosszban állítjuk elő, amelyet azután meg-­felelő hosszúságú darabokra felvágunk. A hő­technikai elemeket ezideig, amennyiben azok nem lemezből, forrasztással vagy hegesztéssel készültek, öntéssel vagy acélcsövekből állítot­ták elő. Az elemeknek a találmány szerinti alumínium­ból vagy alumínium ötvözetekből rúdsajtóval történő előállítása lehetővé teszi hosszabb* és aránylagosan vékony bordák alkalmazását. A találmány szerinti elemekből ezután fűtő- vagy hűtőberendezésekhez való készülékeiket, illetve egységeket lehet olymódon összeállítani, hogy a megfelelő hosszúságú elemeket végeiken le­zárjuk és egymással úgy kötjük össze, hogy a fűtő- vagy hűtő folyadék az egyik elemből a másikba áramolhat át, mimellett célszerűen az egyes elemek között közbenső vagy betétdara­­bokat alkalmazunk; melyeken az összekötő­­hüvelyek áthaladnak és amelyek ilymódon egy­ben tömítést is képeznek. Az elemeknek szalag­vagy rúdsajtón való előállítása lehetővé teszi, hogy a bordák hossza szélességüknek több, mint ötszöröse lehet, ami öntéssel való előállí­tásuknál elérhető nem volt. Az elemek homlok­oldalán alkalmazandó lezárások kialakíthatók akár menetesen, becsavarva, akár ráhegesztés­­sel. Az egyes elemek közötti összekötőhüvelyek a szerelés megkönnyítése céljából célszerűen egyik oldalon jobb-, a másik oldalon balmenet­tel alakíthatók ki. A találmány szerinti hőtechnikai egység ösz­­szes alkatrészei célszerűen ugyanazon fémből (alumínium vagy alumíniumötvözetből) készül­hetnek, úgyhogy a készülék összes alkatrészei­nek azonos hőtágulási együtthatója van,, minek folytán a készülék összes alkatrésze egyenletes höhatási igénybevételnek van alávetve és az egyes alkatrészek között nem, lépnek fel elek­trokémiai jelenségek és ezek káros következ­ményei. Az iparban eddig az alumínium1 és ötvözetei­nek jó hővezetőképességét csupán csekély mértékben használták ki. Az alumínium és öt­vözeteinek ezen jó hővezetőképességét a talál­mánynál messzemenő mértékben érvényesítjük. A csatolt rajzok a találmány példaképem ki­viteli alakját szemléltetik. Az 1. ábra a talál­mány szerinti elemet távlati nézetben mutatja, , a 2. ábra a találmány szerinti hőtechnikai ké­szülék felülnézete és részbeni metszete, a 3. ábra pedig annak oldalnézete és részbeni metszete. Az 1. ábrán látható -1- eleem a belső -2- • nyílással, illetve csatornával, hat hosszirányú -3- bordával és az oldalsó -4- vastagítással van kialakítva. Az -1- elem idomrúd, vagy idom­­szalagsajtón képlékeny alumíniumötvözetből elő­állított végtelen rúdból van levágva. A- 2. és 3. ábrák az -1- elemek alkalmazásá­val összeállított készüléket, illetve egységet szemléltetnek, melynél az -1- elemek belső nyí­lásai végoldalukon a ráhegesztett -5- fedelekkel vannak lezárva. A párhuzamosan haladó ele­mek egymással a jobb- és balmenetes és hat­szögű benyílással kialakított -6- hüvellyel (köz­csavarral) vannak összekötve és ezen menetes -6- hüvelyek az -1- elemek megfelelő nyílásaiba vannak becsavarva, miközben a -6- hüvelyek a -7- közdarabokon haladnak át, melyek egyben tömítést is képeznek. A fűtő- vagy hűtőközeg a -8- csatlakozásnál lép be és a -9-nél távozik a készülékből. A bordák a találmány szerin rúdsajtó révén előállított elemeknél tetszőleges vastagságúra és aránylagosan hosszúra készíthetők. Szabadalmi igénypontok: 1. Hőtechnikai elemek folyadék számára való átömlőcsatomával. főképen központi fűtések­hez és hűtőberendezésehez való alkalmazásra, azzal jellemezve, hogy az elemek képlékeny

Next

/
Thumbnails
Contents