141343. lajstromszámú szabadalom • Lengésmentes transzformátor

Megjelent 1952. évi július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141343. SZÁM. ? 21c, 68—72. OSZTÁLY. — CE-56. ALAPSZÁM. ✓ , Lengésmentes transzformátor. Ceskoslovenské závody tezkého strojirenstvi, národni podnik, Praha. Dr. Bedrich Heller, Praha, Ing. Jan Hlávka, Praha, Dr. Antonin Veverka, Praha. A bejelentés napja: 1949. november 3. Csehszlovák elsőbbség: 1948. november 11. Ismeretes, hogy transzformátortekercsek rez­gő alakulatot képeznek. Ennélfogva lökésszerű feszültséghullámok belépésekor bennük nagy feszültséglengések keletkeznek, amelyek a te­kercsen belül átütésekre vezethetnek. A lengé­sek azért ' keletkeznek, mert a feszültség te­kercsmenti kezdeti eloszlása, a földhöz képesti tekercskapacitás folytán, nem azonos az egyen­súlyi helyzet feszültségeloszlásával. Annak ér­dekében, hogy a tekercset feszültséglökésekkel szemben lengésmentessé tegyék, a nagyfeszült­ségű tekercs köré fémes pajzsokat rendeznek el. amelyeket a nagyfeszültségű kapcsokra köt­nek. A szigetelési biztonságra való tekintettel azonban ezen elrendezésnek az a következmé­nye, hogy a tekercs bonyolultabb lesz és, a transzformátor vasteste nagyobb méretűvé vá­lik. Ilyen esetben továbbá nem lehet a transz­formátor lökésfeszültségbiztonságát utólag meg­javítani. Az eddigi transzformátorok fent említett hát­rányait küszöböli ki a találmány szerinti meg­oldás, amelyet a továbbiak és a mellékelt rajz ismertet. A lényeg az, hogy a nagyfeszültségű tekercset néhány ponton statikus kondenzáto­rokhoz kötjük, amelyek egymással sorba van­nak kötve, vagy minden kondenzátor egyik elektródája a nagyfeszültségű kapocsra van •kötve. Az 1. ábrában -1- a nagyfeszültségű teker­cset jelzi, amelynek egyik vége földelt. Az -1- tekercshez párhuzamosan kapacitások láncola­tát kötjük, amely n -2- kondenzátorból áll. Ha , ezeket a nagyfeszültségű tekercs n pontjával összekötjük, úgy a kondenzátorok nagyságá­nak alkalmas megválasztásával lehetővé válik, hogy meredek -4- lökésfeszültséghullám belé­pésekor, a nagyfeszültségű tekercsben lengésiek ne keletkezzenek. A találmány szerint még to­vábbi előnyt érhetünk el úgy,, hogy a nagy­feszültségű tekercs megválasztott pontéit al­kalmas -3- ellenállásokon át kötjük a konden­­zátorsor pontjaihoz. Hasonlói hatású a 2. ábrában feltüntetett el­rendezés, ahol az összes kondenzátor egyik elektródája a nagyfeszültségű tekercs egyik kapcsához van kötve. A lökésfeszültségbizton­­ság szempontjából különösen előnyös megoldás az, ha a -2- kapacitáslánc (Lábra) kapcsolt kondenzátorainak kapacitása a földelt ponttól számítva alábbi sor szerint van lépcsőzve: K, K + —, K + — 3, K + —6, K + —10, . n n n n C jelenti a teljes földhöz képesti tekercskapa­citást és K jelenti a két szomszédos menetközti kapacitást, mégpedig a teljes tekercsre.1 nézve. Elméleti mérlegelésekből, valamint kísérleti munkákból következik, hogy a -2- lánc első kondenzátorának helyes méretezésével, mely kondenzátor egyik elektródája a nagyfeszült­ségű tekercs kapcsához és a másik pedig a te­kercsen belül meghatározott ponthoz csatlakod zik, elérhetjük azt, hogy az ’ 1 nagyfeszült­ségű tekercs a lökésfeszültség fellépésekor nem jön lengésbe, még abban az esetben sem, ha a lánc többi kondenzátorát el is hagyjuk. Ennek az egyedüli kondenzátornak kapacitása azután nagy mértékben a tekercsen belüli azon ponttól függ, amelyre a kondenzátor kapcsolva van. A leírás, valamint a rajz is egyfázisú transz­formátorra vonatkozik, de a találmányi gondo­lat analóg módon ugyanúgy többfázisú transz­formátorra is alkalmazható. Szabadalmi igénypontok : 1. Egy- vagy többfázisú, normális kivitelű lengéstnentes transzformátor, azzal jellemezve, hogy minden fázisban a nagyfeszültségű tekercs (pl. 1) néhány ponton (pl. n), de legalább egy

Next

/
Thumbnails
Contents