141342. lajstromszámú szabadalom • Eljárás krómérc kezelésére
2 141342. idézik elő, ha érintkezésbe hozzuk őket porított krómvasérccel, a vasnak szelektív eilklórosítását 413 C°-tól kezdődően. Ezen körülmények között a krómoxid elklórosiításia 700 C° körül kezdődik, tehát körülbelül ugyanazon hőfoknál, melynél széntetraklorid alkalmazása esetén az elklórosítás kezdődik, amint ezt fentebb megállapítottuk. Ez az elklórosítás körülbelül 750' C°-nál lenne lényeges tényező. Ilymódon a krómvasérc vasa 413 C° és 700 C° közötti hőmérsékleten szelektív módon elklórosítható és a vas eltávolítható éspedig vagy későbbi vízben történő1 feloldás által, mint vasklorül, vagy pedig mint vasklorid gőzalakban. Feltaláló előnyben részesíti azt, hogy a porított krómvasércet klórgáz behatásának vetjük alá, azt különböző gázalakú, klórral kombinált redukálószerrel, mint föntebb említettük, keverjük éspedig olyan hőmérsékleti feltételek mellett, hogy a klór egyesül szelektív módon a krómvasérc vasával és klórvasvegyület, előnyösen vasklorid képződik, mimellett a krómvasércben a vassal vegyületben levő oxigén széndioxidot alkot. E két termék, mely az alkalmazott hőfok mellett gázalakú, kilép a megmaradt krómoxidból. Ahol kapható, előnyben részesíti feltaláló a propángázt, minthogy úgy találták,, hogy ez a gáz, ha helyes arányban keverik klórral és napfénynek, vagy még inkább mesterségesen fejlesztett ibolyántúli sugaraknak tesszük ki, heves módon széntetrakloridot képez, míg a propán hidrogénjéből klórhidrogéngáz fejlődik. Ahol propán nem kapható,, hatásosan használható vízgáz is, mely víznek forró szén által történő szétbontásával termelődik. Mesterséges vijágítógázok is felhasználhatók, úgymint metán, etán. bután, acetilén és más gázalakú szénhidrogének. Az elmondottakból világos, hogy általában a szelektív elklórosítás elérésére egy szénklorid szükséges. Az első eljárási fokozatban előnyösen egy térfogatrész propángázt, melyeit kb. 10 térfogatnyi klórgázzal kevertünk össze, az -1- keverőkamrából a -2- kvarccsövön vezetünk át, melyen áthalad az ibolyántúli sugarak -3- forrásának a sugárzása. Ezek az ibolyántúli sugarak katalitikus hatást fejtenek ki, amikor a propángáz szenéhez kötött hidrogént a klór elmozdítja és az esetleg jelenlevő etán szene széntetrakloridot és etil-hexakloridot alkot. A klór másik része egyesül a szénhidrogén hidrogénjével klórhidrogéngázzá, mimellett klórfölösleg marad meg. ■ A végső keveréket porított krómvasérc tömege fölött, vagy azon keresztül vezetjük, melyet mozgásban tartunk. Ezt az eljárási fokozatot a fűtött, dobalakú -4- reakcióskamrában végezzük, ahová az anyagot egy beöntőgaraton és egy üreges 45- szállítócsigán át vezetjük el. Ez a dobalakú reakcióskaimra lehetővé teszi a keveréknek a kívánt hőmérsékre való hozását és úgy van elrendezve, hogy a gázok teljes levegő kizárás mellett haladhatnak azon át. A gázok a -2- csőből az üreges -5- szállítócsigán át lépnek be a kamrába. A gázoknak a krómvasércre való hatása köz- : vétlenül a fűtött -4- reakcióskamrában kezdődik, amikor az érc vasoxidja felbomlik és széndioxidot és hidrogénoxidot (vizét) képez, a klór pedig a vassal vaskloriddá egyesül. -A fűtött -4- reakcióskamrából a kezelt érc a -6- szállítócsigán át vezetődik el a -1- fölfogógaratba és kibocsátótartályba, melyekben a hőmérséklet a vasklorid forráspontja (315 C°) fölött van tartva. " Ennél a hőfoknál a széndioxid, a víz (gőz), a vasklorid és a jelenlevő klórfölösleg mind gázvagy gőzalakú halmazállapotban van és mint ilyenek a -7- tartályból a -8- sűrítőtartályba (kondenzátor) vezetődik, mely a víz forráspontja (100 C°) fölötti és 315 C° (vasklorid forráspontja) alatti hőfokon van tartva. A vasklorid itt vízmentes vasklorid kristályos tömegévé kondenzálódik. További eljárási fokozatot képez az elhasznált gázok összegyűjtése, átalakítása és újbóli értékesítései. A vízmentes vasklorid kondenzációja után az elhasznált gázokat egy második és harmadik -9- és -10- sűrítőbe vezetjük, melyek 100 C°-nál kisebb hőfokon vannak tartva, úgyhogy a gőz kondenzálódik. A klór és széndioxid maradék a -11- vezetéken és -12- szivattyún keresztül átvezetődik a -13- szénrétegen (kokszon), melyet a -14- kemencében vörösizzásban tartunk és azután a -15- vezetékben visszavezetődik a -2- csőhöz, ahol egyesül az eredeti klór-propán keverékkel. A leírt eljárásnál legtöbb esetben a vas- ée vasvegyület tartalom kb. 3%-ra redukálódik éspedig tekintet nélkül a kezdeti arányokra és a végtermék'■sokkal gazdagabb krómox'idokban. Amint ebből látható, a találmány nem1 igényli tiszta krómoxid létrehozását, hanem csupán a krómvasércben a krómoxidok százalékos részarányának lényeges növelését, a vastartalom' lényeges csökkenésével együtt. Amint látjuk, a leírt eljárás megfelel e feltételeknek. ’Természetesen fenti leírásban az eljárásnak csupán alkalmas példaképeni módját ismertettük, amelyen azonban a találmány keretén belül változtatások eszközölhetők. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás viszonylag magas krómoxid tartalmú és csekély vasoxid tartalmú terméknek előállítására, azzal jellemezve, hogy klórgáz légkörben (atmoszférában) finoman elosztott krómvasércet, melyhez redukálószemek gázalakú klórvegyületei vannak keverve, hevítünk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a gázlégkör szénkloridot tartalmaz és a finoman elosztott krómvasérc hőfoka 750 C° alatt van tartva. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a gázlégkör klórhidrogénből és klórból áll, mely gázokhoz redukálószernek gázalakú klórvegyületei vannak hozzákeverve, mimellett a hőfok 75^ C° alatt van tartva.
