141335. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyadékkal vagy géppel töltött tubusok előállítására
141335. 4 hegesztőszerszám oívan alakú, hogy egy tubus egyik végén nyak-szerű alakzatot, a rákövetkező tubus szomszédos végé"- oedig egyenesvonalú hegesztést egyidejűleg hozzon létre. A 4a ábra egy sorozat cső-alakú tubust mutat, melyek a 3a ábra szerinti különálló- tubushoz hasonlóak. Ezek előállításához aránylag hosszú csövet töltetanyaggal megtöltünk és azt a 2, 2a helyeken összenyomjuk, hogy a tubusfalak egymáshoz érjenek, úgyhogy ezek hevítéssel egymáshoz hegeszthetők legyenek. A sajtoló- és hegesztőszerszám olyan alakú, hogy egy tubus egyik végén három nyakszerű alakzatot, a rákövetkező tubusvégen pedig egyenesvonalú hegesztést hozzon létre. Hegesztés után a tubusokat elkülönítjük egymástól. A 4b ábra azt a módszert mutatja, hogy hogyan alakítunk ki egy sorozat csőalakú tubus készítéséhez való- tekintélyes hosszúságú csövet a 3c és 3d ábrákon szemléltetett szemölcsökkel. A csőbe a 4a magot helyezzük és a 4 szemölcsöket a cső megtöltése és szakaszokra osztása .előtt a csőfalon létesített lyukakba erősítjük. -Az 5. ábra a csővégek hegesztését metszetben, , vázlatosan szemlélteti. A hosszú csövet megtöltjük az la anyaggal és a lekerekített szélű 7 sajtolószerszámok közé helyezzük. Ha most nyomunk, a cső töltete megoszlik, a falak egymást érintik és az 5 hőfejlesztők — ebben az esetben nagyfrekvenciás hőfejlesztők (elektródák) — a hegesztést elvégzik. A sajtolószerszám 7 része a villamosságot nem vezeti és feladata az, hogy a cső töltetét távoltartsa annak a helynek közvetlen szomszédságától, ahol az 5 hőfejlesztők a hegesztés folyamán működ«ek. Az 5a ábra azt szemlélteti, hogy az 5. ábrán mutatott hegesztőszerszámok egyik párjának nyomása miként osztja részekre a cső töltetét. Az 5b ábra vázlatosan olyan berendezést tüntet fel, amelynek segítségével egy sorozat csőalakú tubus folytonos menetben forgó szerszámokkal készíthető. Több megtöltött 20 csövet egymással párhuzamosan helyezünk el és forgó sajtolóhengerek közé vezetünk, melyek 21 bordái a forgás folyamán a csövet közrefogják és összenyomják, miközben a töltetet félretolják és a cső hegesztésével különálló rekeszeket hoznak létre. A leválasztott tubusok hivatkozási száma 22. ■ . A 6. ábra azt szemlélteti, hogy miként látjuk el a csövet lehúzott nyomatokkal azoknak a helyeknek jelzésére, amelyeknél a falat átszúrjuk vagy bemetszük. Az 1 csőbe 4b magot helyezünk. a rostmentes 1b lapon pedig 3 nyomatat készítünk, majd ezt a nyomathordozót a nyomatos oldalával a csőre fektetjük és a lehúzást hő alkalmazásával elvégezzük. A 7. ábra péppel vagy félfolyéköny anyaggal töltött, egyik végén zárt, rugalmas cső töltését szemlélteti. A 2 végén behegesztett 1 rugalmas csőbe 12 fémcsövet vezetünk be, melyet 13 nyomószerv segítségével 14 tartályból 17 péppel töltünk meg. A besajtoláskor a fémcső töltete megtölti a rugalmas csövet, mely a fémcsőről a nyil irányában lecsúszik anélkül, hogy az anyagban léghólyagok maradnának vissza. Miután a rugalmas cső egészen megtelt, a cső ■nyitott végét behegesztjük -és a csőalakú tubusokat az 5. ábra szerint elkészítjük. Különböző átmérőjű csövek számúira a töltőeszköz töltőcsövének fejrésze kicserélhető és emellett akkora átmérőjű, hogy a rugalmas cső azon kissé® feszesen üljön. A 8. és a 9. ábra olyan csőalakú tubust mutat, mint a 3. ábra, de azzal a különbséggel, hogy a tubus nyakán hasítékot metszünk be; 1 a megtöltött tubus, 2a az egyik elzárt tubusvég, 2. a másik elzárt tubusvég és a 3 a nyak hasítéka. Ha a tubus hasítékos végét a hasítékkal szemben fekvő oldal felé meghajlítjuk és a tubus falára egyúttal nyomást fejtünk ki, a töltet a tubusból kijön. A hajlítás megszűnésével a tubusvég visszatér eredeti helyzetébe és a rajta levő hasíték magától elzáródik. Ha a tubust a 2a lebeny meghajlítása nélkül nyomjuk meg, a töltetet nem tudjuk kiszorítani. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás folyadékkal vagy péppel töltött tubusok előállítására, hajlítható, nemfémes, termoplasztikus anyagból, pl. vinilgyantából, különösen pedig polivinilkloridból vagy másefféléből, azzal jellemezve, hogy a több tubus készítéséhez való csövet megtöltjük, majd a cső falaira oldalról, az egyes tubusok hosszával egyenlő távolságokban, nyomást fejtünk ki, hogy a töltet ezekről a helyekről kiszoruljon és a csőfalak ott egymással érintkezzenek, ami után e helyen, hő alkalmazásával, az érintkező falakat egymáshoz hegesztjük úgy, hogy mindkét végén elzárt, csőalakú tubus jön létre, amelyet úgy választunk el a cső visszamaradó részétől, hogy a hegesztési helyet a szélessége közepén átvágjuk úgy, hogy a visszamaradó cső levágott vége is el van zárva. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a cső rugalmas anyagból, pl. polivinilkloridból van, mely nagy mennyiségű képlékenyítő anyagot tartalmaz. 3. Az- 1. vagy a 2. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a több tubus készítéséhez való csövet egyik végén nyomás és hő alkalmazásával elzárjuk és másik vége felől megtöltjük, majd a megtöltött cső falaira, egy tubus hosszával egyenlő távolságokban. a cső már elzárt végeitől kiindulva, oldalról nyomást fejtünk ki és az átvágásokat addig ismételjük, míg az egész .csövet különálló tubusokra fel nem osztottuk. 4. Az 1.—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a nyomást és a hőt a megtöltött csőre, egymástól egy tubus hosszával egyenlő távolságokban fekvő helyeken, oly módon engedjük hatni, hogy mindkét végükön elzárt, csőalakú tubusok - jönnek létre. 5. Az 1.—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a csövet úgy töltjük meg péppel, hogy ezt a cső
