141325. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémköpenyek előállítására villamos kábeleken

141325. 2 a választott hőmérséklettől függő időtartamig kell tartani, hogy megközelítőleg teljes vissza­­kristályosodást érjünk el. Ha valamely különös célra részleges visszakristályosodás megfelel, akkor az említett időtartam minden választott hőmérséklet részére csökkenthető. A hőmérsék­let és visszakristályosodás eléréséhez szüksé­ges időtartam között fenfíáhó viszony fontos, minthogy a kábelmag szigetelő anyagának ká­­rosodási lehetősége ugyancsak függvénye ama időtartamnak, amely alatt bármely adott hőmér­séklet a kábelmagra hat. Ilymódon, ha az al­kalmiázott hőmérséklet lehetővé teszi, hogy a kívánt visszakristályosodási hőmérsékletet egy percig tartsuk fenn, akkor megállapításaink sze­rint ' a teljes visszakristályosodás eléréséhez szükséges hőmérsékletek az alumínium három különböző tisztasági foka részére a követke­­vetkezők: ' ' Az alumínium Hőmérséklet: tisztasági foka: 99.9985 120 C° 99.99 200 C° 99.5 350 C° Papirossal szigetelt kábelmag esetében egy percig ható 200 C°-os hőmérséklet kétségtele­nül a felső határérték fölött van, ha jelentéke­nyebb károsodást elkerülni kívánunk. Ha az említett kábelmag esetében 350 C°-os hőmér­sékletet alkalmaznánk, akkor az a károsodás, amely egy másodperc egy tizedrésze alatt be­következnék, a kábelmagot használhatatlanná tenné. Másrészt alacsonyabb hőmérsékletek al­kalmazásuk esetén a visszakristályosítást csak hosszabb idő alatt eredményezik. Ha a visszakristályosítási időtartam tíz percig tartható fenn, az előzőkben megadott hőmér­sékletek mindenik esetben 50 C°-kal csökenthe­­tők. Villamos kábelek burkoló köpenyét alumí­niumból, vagy főleg alumíniumot tartalmazó ötvözetekből a találmány szerint oly módon állítjuk elő, hogy a szigetelt kábelmag körül csövet sajtolunk és ennek olyan belső átmérőt adunk, hogy a kábelmag és a cső között szabad köz van, mikoris a kábelmagot a kisajtoló saj­tóban a kisajtoló munkafolyamat alatt fennálló magas hőmérséklettől eredő károsodás ellen megvédjük. ezt követőleg a kisajtolt cső átmé­rőjét a szükséges mértékben húzással csökkent­jük, hogy a cső szorosan a kábelmagra illő kö­­oenyt alkosson. A húzási munkafolyamatot ak-: kor foganatosítjuk, amikor a kisajtolt cső kellően lehűlt. Szigetelt kábelmagok köpenyének találmány szerinti előállításánál a következő munkafolya­matokat alkalmazzuk. Alumíniumból vagy túl­nyomóan alumíniumot tartalmazó ötvözetből csövet sajtolunk, úgyhogy a cső a kábelmagot körülveszi, de a kábelmagtól szabad köz vá­lasztja el, mikoris a kábelmag hőmérsékletét ama hőmérséklet alatt tartjuk, amely a kábel­magra a kisajtoló sajtóban alkalmazott magas hőmérséklet folytán káros. A kisajtolt csövet röviddel a kisajtoló fej elhagyása után húzzuk, hogy a cső a kábélmagot szorosan körülvevő köpenyt alkosson. A húzási munkafolyamatot akkor foganatosítjuk, amikor a cső már addig a pontig haladt, amelyben a hőmérséklet olyan értékre csökkent, arfiely a kábelmagra nem káros, amely azonban a köpenyt alkotó fém visszakristályosítási hőmérséklete fölött *van. A találmány szerinti eljárás szigetelt kábel­­piagok köpenyének előállítására különösebben abban áll, hogy alumíniumból, vagy főleg alu­míniumot tartalmazó ötvözetből gyűrűalakú mintán át csövet sajtolunk ki, mikoris egyide­jűleg a kábelmagot a gyűrűalakú minta köze­pén vezetjük át, miközben a kábelmag hőmér­sékletét a magra káros hőmérséklet alatt tart­juk. Ezt követőleg a kisajtolt csövet olyan át­mérőjű köralakú mintán húzzuk át, hogy a cső a kábelmagot szorosan körülvevő köpenyt alkot. A köralakú mintát a gyűrűalakú mintához ké­pest akként helyezzük el, hogy a kisajtolt cső hőmérséklete, amikor a húzási munkafolyama­tot foganatosítjuk, olyan értékre csökkent, hogy ez a hőmérséklet sem a húzási munkafolyamat közben, sem a kisajtolt cső következő hűtése folyamán nem káros. . ’ • A találmány szerint a kisajtolt csőnek -abban a pontban, amelyben azt a kábelmagra szoro­san illeszkedő köpeny előállítása végett húzási munkafolyamatnak vetjük alá, olyan hőmérsék­lete van, amelynél a köpenyt alkotó fém vissza­­kristályosodása megközelítőleg teljesen befeje­ződik. mielőtt a burkolt kábelt olyan igénybe­vételeknek tennők ki, amelyek a kábelköpenyre károsak. ’ A találmányt az eljárás egyik foganatosítási módja kapcsán a következőkben részletesebben ismertetjük. Az eljárás foganatosításánál a szigetelt kábel­­magot üreges tövisen át kisajtoló fejhez vezet­jük. Az üreges tövis az alumíniummal megtöl­tött sajtó sajtolókamráján megy át. Tetszőleges szerkezetű sajtó használható, amely kellő mé­retű alumíniumcsövek kisajtólására alkalmas. Az üreges tövisnek hűtő köpenye lehet, ame­lyen vizet vagy más hűtő közeget körfolyam­ban vezethetünk át, úgyhogy a tövisen belül a hőmérséklet meghatározott határértéken tart­ható. A tövis körül hőszigetelő elemek rendez­hetők el, amelyek a kisajtoló kamrában levő alumíniumtól a melegátszármaztatást a hűtő közegre korlátozzák, minthogy a hűtőhatás hajlamos, hogy a tövisszerkezeten kívül az alu­mínium kisajtolását befolyásolja. A vizet vagy a hűtő közeget a tövisköpenybe a sajtó mögött vezetjük be. A köpenynek két egymásban elrendezett csöve lehet, amelyek hossztengelye a tövis hossztengelyével egybe­esik. A csövek mellső végükön egymással köz­lekednek, úgyhogy a hűtő közeg a két cső kö­zött lévő gyűrűalakú téren át és a belső cső, valamint a tövis külső felülete között az egyik vagy másik irányban áramoltatható. A hűtő kö­penynek más elrendezése is lehet. Az alumíniumot cső alakjában gyűrűalakú mintán át sajtoljuk, amelynek belső határterü­

Next

/
Thumbnails
Contents