141325. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémköpenyek előállítására villamos kábeleken
Megjelent 1952. évi július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141325. SZÁM. ■ * IS 21 c> 1—19. OSZTÁLY. — S-20691. 'ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés fémköpenyek előállítására villamos kábeleken. International Standard Electric Corporation cég, New-York, mint a Standard Telephones and Cables Limited londoni cég és Mayer Simon Ernest mérnök londoni lakos jogutódja. A bejelentés napja: 1948. január 15. Nagybriatnniai elsőbbség: 1947. január 20. A találmány eljárás és berendezés fémköpenyek elöállíátsára villamos kábeleken. A találmány szerinti eljárás és berendezés különös kiviteli alakjánál a köpeny előállítására alumíniumot vagy alumínium-ötvözetet használunk. Villamos erőátviteli és távközlési kábeleket a múltban rendszerint leginkább ólomköpennyel burkolták a nedvesség behatolása ellen és erőátviteli kábelek esetében, hogy a szigetelő anyagnak gyakran részét alkotó olajat visszatartsák. Burkoló anyag gyanánt, majdnem mindig ólmot használtak, mert az ólom az egyetlen fém, amely olyan hőmérsékleten sajtolható egyszerű módon szigetelt kábelmag körül, amely a szigetelő anyagra nem káros. Az ólom 11.3 nagy fajsúlya miatt a burkolt kábelek nagyon nehezek és az ólom viszonylagos lágysága miatt a kábelmag megvédése végett vastagabb köpenyegeket kell használni, mint aminők gvártási szempontból szükségesek, ami a kábel súlyának további növekedését okozza. Már régóta kutatnak az ólom pótlására olyan anyagok után, amelyek az előzőkben felsorolt hátrányokat megszüntetik és új burkoló anyag találása most fokozott mértékben kívánatos a világszerte jelentkező ólomhiány miatt. A helyzetet súlyosbítja a természetes előfordulások folyamatban levő kimerülése. Az alumínium sokat ígérő helyettesítő anyag, minthogy kiizzott állapotban kellően hajlékony és meg van az az előnye,, hogy fajsúlya kicsiny. 2.7 és keményebb, mint az ólom, úgyhogy egyenlő mechanikai védelemhez szükséges alumíniumköpenyek vékonyabbak, mint az ólomköpenyek. Alumíniumnak ólom helyett burkoló anyag gyanánt való használata azzal a nehézséggel jár, hogy az alumínium kisajtolásához szükséges hőmérsékletek, ha gyakorlatilag tekintetbe jövő nyomásokat kívánunk használni, oly magasak. hogy a szigetelt kábelmagok károsodást szenvednek. Ilymódon, ha a kisajtoló nyomás az ólom esetében rendszerint használatos nyomás két és félszerese, a szükséges hőmérséklet Celsius fokokban, körülbelül kétszeres, ha vegyileg tiszta alumíniumot sajtolunk, de a szükséges nyomások és hőmérsékletek az alumíniumban tartalmazott legcsekélyebb tisztátlanságoknál hirtelen növekednek. Álumínium-köpenyek kisajtolásához szükséges hőmérséklet mintegy 400 C°-nál nem kisebb. ^Ismeretes olyan eljárás alumínium-köpennyel burkolt kábelek előállítására, amelynél először ismeretes módon alumíniumcsövet sajtolunk, ezután a szigetelt kábelmagot az alumíniumcsőbe húzzuk be és ezt követőleg a cső átmérőjét húzási, kovácsolási vagy hengerlési munkafolyamattal csökkentjük, úgyhogy a cső végül a kábelmagra szorosan illő köpenyt alkot. Az átmérő csökkentésének munkafolyamata alatt az alumíniumköpeny a hideg megmunkálás folytán ridegebbé válik-, ami az alumínium kris' tályos szerkezetére káros és abból a célból, hogy az anyag a szükséges hajlékonyságot visszakapja, a köpenyt a visszakristályosítási hőmérséklet fölé váló hevítéssel izzítjuk és azután lehűlni hagyjuk. A visszakristályosítási hőmérséklet nagy mértékben az alumínium tisztaságától függ. így például 99.99 %-ban tiszta alumínium részére körülbelül 100 C° hőmérséklet elégséges, míg iparilag tiszta alumínium részére 200 C° hőmérséklet szükséges. Ezek az előzőkben megadott hőmérsékletek ama feltevésen alapszanak, hogy a köpeny hosszú ideig tartható a kellő hőmérsékleten. A visszakristályosodás nem következik be azonnal: az alumíniumköpenyt minden választott hőmérsékleten
