141315. lajstromszámú szabadalom • Gyujtóberendezés gáz és (vagy) gőzkisüléses csövek számára
2 141315. átmegy a megszakító hőérzékeny eleméré. Ez a hő a megszakító nyitott állapotában is hozzájárul a megszakító nyitvatartásához. Ködfénykisüléses kapcsolót tartalmazó gvujtóberendezéseknél a megszakítót-és a párhuzamos ellenállást a ködfénykisüléses edény külső oldalán is elrendezhetjük. Ebben az esetben a megszakító hőérzékeny elemének helytálló’ végét fémszalag szoríthatja a ködfénykisüléses edény falához. Emellett a fémszalagot a kapcsoló kontaktust létesítő végeinek magasságában rendezhetjük el. A hőátvitel itt főleg a kapcsoló gáztöltésén keresztül megy végbe. A gáztöltésnek és nyomásának alkalmas választásával befolyást gyakorolhatunk arra az időtartamra, melynek elteltével a megszakító1 kinyí,lik. A találmányt rnég részletesebben a rajz kapcsán magyarázzuk meg, melyen a találmány néhány kiviteli példája van feltüntetve. Az 1. ábrán gáz- és/vagy gőzkisüléses cső és a találmány szerinti gyujtóberendezés kombinációja látható. A 3 cső 1 és 2 elektródái egyrészt 4 előtétimpedancián és 5 főkapcsolón keresztül alkalmas áramforrás 6, 7 kapcsaihoz és másrészt a gyujtóberendezés 8, 9 csatlakozószerveihez vannak kötve. Az említett 4 és 5 elemek önkéntértendően az áramforrás és a cső között lévő összekötővezetékek más helyein is lehetnek elrendezve. ' A gyujtóberendezés 8 és 9 csatlakozószerveit lü, 11, 12 gyujtókapcsoló és 13, 14, 15 megszakító soroskapcsolása köti össze. A kapcsoló, illetve megszakító mozgó részeit 10 és 13, az ezekhez erősített munkakontatktusokat 11 és 14 és a helytálló vagy ellenkontaktusokat 12 és 15 jelölik. A megszakító 14, 15 kontaktusaihoz párhuzamosan, a 17 összeköttetésen keresztül, 16 ellenállás van elrendezve. Ezt az ellenállást azonban, amint azt a szakadozott 18 vonal mutatja, a megszakító és gyujtókapcsoló soroskapcsolásához párhuzamosan is kapcsolhatjuk. A gyujtókapcsoló feszültség-típusú, önműködő kapcsoló, pl. ködfénykisüléses, ellenállás-, mágneses vagy piezoelektromos kapcsoló vagy pedig áramtípusú, önműködő kapcsoló, pl. ellenállás- vagy mágneses kapcsoló lehet. A feszültségkapcsoióknál a 11. 12 kontaktusok a kapcsoló gerjesztetlen állapotában nem érintkeznek és a gerjesztőelem a kapcsoló 11, 12 kontaktusaihoz párhuzamosan van kapcsolva, amint azt 19 adja meg. Az áramkapcsolóknál a 11, 12 kontaktusok a kapcsoló gerjesztetlen állapotában érintkeznek egymással, és a gerjesztőelem e kontaktusokkal sorban, célszerűen a cső egyik hozzávezetésében van elrendezve. Mágneses áramkapcsoló esetében gyakran a 4 előtétimpedancia számára olyan fojtócsévét alkalmaznak, amely egyúttal a kapcsoló gerjesztőelemét is alkotja. A cső 1 és 2 elektródái a gyújtás előtt hevítendő, aktivált izzóelektródákat jelképeznek. Az efféle elektródák helyett azonban nem előhevítendő, elektronokat jól emittáló anyagokkal akár ellátott, akár el nem látott elektródákat is alkalmazhatunk. A találmány szerint a megszakító hőérzékeny 13 eleme a kapcsoló legalább egyik elektórdájával hővezető összeköttetésben áll, amit a rajzon a kapcsoló helytálló 12 kontaktusának a megszakító hőérzékeny 13 elemének a 14 kontaktustól elnéző végén való elhelyezése jelez, úgy hogy a feltüntetett esetben a kapcsoló egyik elektródája és a megszakító hőérzékeny eleme között fémesen hővezető összeköttetést. létesítettünk. A kapcsoló 11, 12 kontaktusainak minden egyes egymástól való elkülönülésekor fényív keletkezik, amely a kontaktusokat hevíti; ha a kapcsoló ködfénykisüléses kapcsoló, mikoris a 19 elem a kapcsoló elektródái között fellépő ködfényű kisülést jelöli, azonkívül a 3 cső gyújtása előtt a nyitott elektródák között is lép fel kisülés, amely ezeket hevíti. Ha a megszakító hőérzékeny eleme ezek következtében olyan hőmérsékletre kerül, hogy a 14, 15 megszakítókontaktusok egymástól elválnak, négy eset léphet fel, attól függően,, hogy a kapcsoló1 feszültség- vagy áramkapcsoló-e és a 17 összeköttetést vagy pedig a 18 összeköttetést használjuk. Feszültségkapcsoló esetében és. a 17 összeköttetés használatakor (mely esetet az 1. ábrán a teljes vonalak adják meg) a 19 gerjesztőelemet a 16 ellenálláson keresztül tápláljuk, amely olyan méretezésű, hogy a nyitott kapcsoló ekkor nem záródhat. Feszültségkapcsoló esetében. és a 17 összeköttetés használatakor (mely esetet az 1. ábrán a teljes vonalak adják meg) a 19 gerjesztőelemet a 16 ellenálláson keresztül tápláljuk, amely olyan méretezésű, hogy a nyitott kapcsoló ekkor nem záródhat. Feszültségkapcsoló esetében és a 18 összeköttetés használatakor a gerjesztőelem áramköre a nyitott 14, 15 megszakító következtében meg van szakítva. A feszültségkapcsoló1 tehát mindkét esetben nyitva marad,, úgy hogy a gyujtókísérletek megszűnnek. Áramkapcsoló esetében és a 17 összeköttetés használatakor a kapcsolóval sorba kapcsolt gerjesztőelem az egymással érintkezésben álló 11, 12 kontaktusokon és a 16 ellenálláson keresztül a tápfeszültséghez csatlakozik és ez az., ellenállás akként van méretezve, hogy a gerjesztőelem a-kapcsolót, a megszakító nyitott állapotában, nem tudja kinyitni. Áramkapcsoló esetében és a 18 összeköttetés használatakor a kapcsoló gerjesztőeleme a 16 ellenálláson keresztül közvetlenül csatlakozik a tápfeszültséghez ; ez az ellenállás ebben az esetben is akként van méretezve, hogy a kapcsoló a megszakító nyitott állapotában nem tud kinyílni. A kapcsoló tehát a két utóbb említett esetben sem ismétel. Mind a négy esetben a 16 ellenállás azonkívül még akként is van-méretezve és elrendezve, hogy az ellenállásban keltett hő a nyitott megszakítót nyitva tartja addig, míg az áramot az 5 főkapcsoló nyitásával meg nem szakítjuk. Ez a megszakítás előhevítendő 1, 2 elektródák esetében a csőnek a kapcsolási berendezésből való eltávolításával is végbemehet. Megemlítjük, hogy a 16 ellenállás méretezésénél tekintetbe vehetjük azt a körülményt,
