141309. lajstromszámú szabadalom • Oxidkatód és eljárás annak előállítására

Megjelent 1952, évi május hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141309. SZÁM. 21 g, 1—16. OSZTÁLY. — 1-5052. ALAPSZÁM. Oxidkatód és eljárás annak előállítására. Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T., Újpest. A bejelentés napja: 1949, május 11. A találmány tárgya oxidkatód villamos ki­sütőcsövekhez, fémes magon helyetfoglaló emit­­táló bevonattal, amely bevonat 2 molekula bári­­umxodi, 1 molekula stronciumoxid, és 2 molekula kalciumoxid összetételű. A találmány tárgya ezenkívül kiterjed az oxidkatód előállí­tására való eljárásfa is. -Ismeretes, hogy az oxidkatódok emissziós bevonatát képező és földalkáli oxidok keveréké­ből álló réteg aktivált állapotában szabad fém­báriumot is tartalmaz, amely épen az aktiválás folyamata alatt keletkezik. Az aktivált oxidkatódban jelenlévő fémbárium kétféle módon keletkezhetik, mégpedig vagy úgy, hogy a magfém, vagy pedig annak vala­mely alkatrésze a báriumoxidot magas tempe­­raturán redukálja, vagy pedig úgy, hogy a ka­ródból kiinduló áram az emissziós rétegen át­halad, amelynek vezetőképessége részben ionos lévén, az áram a réteget elektrolizálja. Az ígv keletkező fémbárium a katódmagfémen válik le, ahonnan termikus diffúzió útján kerül az emisz­­sziós réteg felületére. Ha a bárium a katódPevonatból bármilyen ok folytán eltűnik, az emisszió gyengül, illetőleg teljesen meg is szűnik. Ügyelni kell tehát arra, hogy a katód működési hőmérséklete ne ha­ladja túl azt a hőfokot, amely mellett az emisz­­sziós bevonat báriumtartalma észszerű időn belül elpárolog, illetőleg, amíg a párolgás a keletkezéssel egyensúlyt tart. A tiszta fémbárium vákuumban aránylag könnyen, már 4—500 C°-on elpárolog. Ez az oka annak, hogy bárium katódot nem lehet pl­­úgy előállítani, hogy tiszta fémes felületű wolframra fémbáriumot párologtatunk rá. Bá­­riumoxid felületen azonban a fémbárium lénye­gesen magasabb temperaturán, 7—800 C°-on is megmarad, a báriumoxid és fémbárium között fennálló lényegesen nagyobb adszorpciós erők hatása következtében. Az oxidkatódot tartal­mazó kisütőcsőnek lehetnek azonban olyan al­kalmazásai is. amelyek mellett a katódhőmér­­séklet a munkafeltételek által megszabott hő­fok fölé is emelkedhetik. Ezek az alkalmazások, illetve az olyan igénybevételek is, amelyek mellett a csőből lökésszerűen, nagy emissziós áramokat veszünk ki, meggyorsítják a fém­bárium kipárolgását. Ez a párolgás nagyon je­lentős méreteket vehet fel, úgy hogy az így igénybevett katódok élettartama jelentősen csökken. A szabad bárium esetleg a jelenlévő báriumoxid rovására pótlódhat ugyan, ez azon­ban a bevonat mennyiségét csökkenti. Fontos tehát az olyan katódbevonat alkalma­zása, amelynél a szabad báriumot nagyobb erők kötik, amelyek tehát jobban terhelhetők és, speciális alkalmazásoknál js jobb élettartamot adnak. A találmány ilyen oxidkatódokra vo­natkozik. Ismeretes, hogy alkalmazták már katódbevo­­natként tiszta báriumoxid és stronciumoxid ke­verékét, továbbá olyan bevonatokat is, amelyek bárium és tronciumoxidokon kívül kalciumoxi­­dot is tartalmaztak. Megkísérelték .már az egyes komponensek arányát is különféleképen meg­választani. Ismeretesek az olyan oxidkatódok is, ame­lyek báriumoxidon kívül csak kalciumoxidot tartalmaztak. Ezeket főként gázkisülési csövek­nél javasolták. Az ilyen katódok temperatura­­állandósága jobb, mint az előbbieké, emissziós képessége azonban lényegesen rosszabb. Isme­retes még, hogy, a katódmagfémre a földalkáli fémeket karbonátjuk alakjában viszik fel és amennyiben a katód több földalkálifémet tar­talmaz, úgy azok karbonátjait, vagy kész álla­potban őrlik össze homogén keverékké, vagy pedig oldható sóik oldatának keverékéből együt­tesen csapják ki. A találmány értelmében olyan katódokat ál­lítunk elő, amelyek úgy hőfokállandóság, mint emisszióképesség szempontjából teljesen meg­felelnek. . Az eljárásnak a találmány szerinti katódok készítésére az a lényege, hogy báriumkarboná­tot, stronciumkarbonátot és kalciumkarbonátot 2:1:2 molekula arányban összeőrlünk és ezt az őrletet megfelelő kötőanyaggal, pl. nitrocel­­lulózoldattal ismert módon, pl. felkenés, perme-

Next

/
Thumbnails
Contents