141289. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a heparin hatásának a fokozására

Megjelent 1952. évi május hó 15-én. í ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141289. SZÁM. 30 h,/—8. OSZTÁLY. — VA-166. ALAPSZÁM. Eljárás a heparin hatásának a fokozására. A Magyar állam, mint Varró János laboratóriumi asszisztens és Dr. Gerendás Mihály egy. m. tanár budapesti lakosok jogutóda. A bejlentés napja: 1950. március 6. Ismeretes, hogy a véralvadás gátlásában és ennek folytán a trombózis kezelésében a heparin fontos szerepet játszik és meglehetősen széleskörű klinikai alkalmazása van. Nehézséget okoz azonban, hogy a heparin előállítási módja meglehetősen hosszadalmas (10—12 lépéses) eljárást igényel és ennek következtében ára oly magas, hogy alkalmazása emiatt korlátozott és nem terjedhet el kellő mértékben. Azt találtuk, hogy a heparin aktivitása nagy mértékben emelhető és kedvezőesetben 5—10-szeresére növelhető, ha a heparinhoz oly adalékot adunk, amely a vérsavóból bepárlás és kiizzítás útján nyert szervetlen sómaradékból áll, vagy amely a fenti maradékban előforduló, de atttól független származású sókat vagy azok egy részét tartalmaza. A találmány szerinti adalék lehetővé teszi, hogy az alkalmazott heparin mennyisége egy adott alvadásgátló hatás 'elérésére lényegesen csökkenthető. Megállapításaink szerint a szó-I. TÁBLÁZAT. Kísérlet összetétel Alvadási idő Kontroll oxaiátplazma deszt víz trombinoldat 8 E/ccm 0.1 ccm 0.2 „ 0,1 „ 20 mp Heparin hatása oxaiátplazma 0.1 ccm heparinoldat 40 S/ccm 0,1 „ deszt. víz 0,1 „ trombinoldat 8 E/ccm 0,1 „ 44 mp Sóoldat hatása oxaiátplazma deszt. víz sóoldat 10 mg/ccm trombinoldat 8 E/ccm 0,1 ccm 0,1 „ 0,1 „ 0,1 „ 40 mp Heparin + só- oxaiátplazma 0,1 ccm oldat hatása heparinoldat 40 S/ccm 0,1 „ sóoldat 20 mg/ccm 0,1 „ trombinoldat 8 E/ccm 0,1 „ 225 mp banforgó adalék aktivitásfokozó hatása a szervezetből lebocsájtott vérhez (in vitro) adott heparin és az érpályába bevitt (in vivo) heparin esetében egyaránt érvényesül. /. Példa. Oxalátplazmát adott mennyiségű trombinoldattal megalvasztottunk, majd az alvasztást megismételtük akként, hogy a rendszerhez heparinoldatot is adtunk. Az alvadási idő ez esetben az eredetinek kb. kétszeresére nőtt. Ezután a találmány szerinti adalék hatásának kimutatása végett mindkét kísérletet megismételtük akként, hogy mind a heparimentes, mind pedig a heparint tartalmazó rendszerhez a találmány szerinti adalékot adtuk. Ebben az esetben az alvadási idő a heparinmentes rendszerben is kb. kétszeresére nőtt ugyan, a heparin + sóoldat hatására azonban az alvadási idő kb. ötszörösére emelkedett. A viszonyokat átekinthetően az I. Táblázat szemlélteti.