141282. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső

4 141282. leges alakja folytán, e lemez forgatása révén el­érhető, hogy e lemez nagyobb vagy kisebb része kerüljön a kondenzátor elektródái közé. Következéskép ebben az esetben a levegő­dielektrikum nagyobb vagy kisebb részét he­lyettesíti a szigetelőlemez, úgyhogy a konden­zátor kapacitása változik. Minthogy a -31-lemez és a -30- bevonat alakja tetszésszerinti lehet, a változás ietszésszerinti módját lehet elérni. Ez az ábra és a helyesbítő kondenzátor alulnézetét mutató* 10. ábra még azt is mutat­ják, hogy miképpen lehet a -31- lemezhez- a cső burkolatában kialakított -32- nyíláson át hozzáférni. Ezt a nyílást pl. az árnyékoló szerv fenekénél egy kis ,rész lemarásával állíthatjuk elő, ahogy az a 13. ábrán távlati képen látható. A 9. és 10 . áb rati i a tható megoldás különös előnye egyrészt a rendkívül kicsi méretekben, másrészt pedig abban van, hogy ebben az eset-, ben, a szigetelő részt forgatjuk el. Eként a kon­denzátor helytálló elektródáival való megbíz­ható villamos összeköttetés mindig biztosítva van. E kondenzátor különleges kiviteli alakjá­nál a -31- szigetelő lemezben még meghatáro­zott alakú nyílások is kialakíthatók. AH. ábra a találmány szerinti csőben alkal­mazott helyesbítő kondenzátor olyan kiviteli alakját szemlélteti, amelynél a mozgórészt, a kondenzátor forgó részét,, -33- vezetőleimez al­kotja, mely a -3- áramellátó vezeték körül for­gathatóan és azzal villamos érintkezésben van elrendezve. A -33- lemez és az árnyékoló szerv között tetszés szerinti alakú -35- nyílással el­látott -34- szigetélő lemez van elrendezve, míg az árnyékoló szervnek egy része a kondenzá­tor második elektródáját alkotja. Ahogy az a 12. ábrán a kondenzátor felülnézetében látható, a -33- vezető lap közelítőleg féikörlapalakú. E lemez forgatásakor, amit a -12- nyíláson ke­resztül lehet foganatosítani, a -34- lemezben ki­alakított -35- nyílást a -33- lemez többé vagy kevésbé befedi, minek következtében a helyes­bítő . kondenzátor kapacitása változik. Mint előbb, ennél a kiviteli alaknál is biztosítani kell a kielégítő érintkezést a -33- lemez és a -3-áramellátó vezeték között. Egy másik kiviteli alaknál, melyet a rajzon nem szemléltettünk, a nyílást a helyesbítő kondenzátor elektródája­ként szereplő árnyékoló szervben alakítjuk ki. A -33- lemez forgatása a -34- tárcsa felett, melyen ebben az esetben nem kell nyílásnak lennie, a kondenzátor szemközt fekvő elektró­dái összes felülete változásával jár. Ebből a kapacitás változása következik. A találmány szerinti csőnél az 1., 2., 4., 7., 8., 9., 10., 11.. 12. és 13. ábrán látható kiviteli alakjaival járó különös előny, hogy a helyes­bítő kondenzátor mozgatható része mindkét irányban beállítható. Köyetkezéskép a helyes­bítő kondenzátor helyes helyzetét nagyon pon­tosan meg lehet találni a mozgatható rész ide­oda mozgatásával. Az ábrákon szemléltetett kiviteli alakokon kí­vül a helyesbítő kondenzátornak még számos kiviteli alakja lehetséges. Szabadalmi igénypontok: 1. Villamos kisütőcső, melynek a csőburán kívül fekvő árnyékoló, illetve ernyőző szerve és1 helyesbítő kondenzátora van, azzal jellemezve, hogy ez a helyesbítő kondenzátor az árnyékoló­szerv külső oldala felől állítható be és olyan árnyékolt térben van elhelyezve, amelyet egy­felől a csőfal, másfelől pedig a kívül fekvő ár­nyékoló szerv határol 2. Az 1. igénypont szerinti kisütőcső kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy a helyesbítő kondenzátor mozgatható részét a dielektrikum alkotja. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti kisütőcső kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy a he­lyesbítő kondenzátor egyik elektródáját a cső falára valamely csőelektróda áramellátó veze­téke körül felvitt és ezzel a vezetékkel villamos érintkezésben lévő vezető bevonat alkotja. 4. Az 1. igénypont szerinti kisütőcső kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy a helyesbítő kondenzátort az áramellátó vezetékek egyiké­hez erősített harántirányú pálcika, e pálcika körül koaxiálisán elrendezett dielektrikum és egy ezt a dielektrikumot körülvevő, a cső ár­nyékoló szervével összekötött, elcsúsztatható vezetőhüvely vagy gyűrű alkotja. 5. Az 1. igénypont szerinti kisütőcső kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy a helyesbítő kondenzátort az áramellátó vezetékek egyiké­vel összekötött harántirányú pálcika, ezzel ko­axiálisán elrendezett dielektrikum és a dielek­trikumra csavarmenetben felcsavart és a cső árnyékoló szervével összekötött" vezető alkotja. 6. Az 1. igénypont szerinti kisütőcső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a helyesbítő kon­denzátort egy áramellátó vezeték körül koaxiá­lisán elrendezett dielektrikum és e köré csavar­menetben felcsavart és a cső árnyékoló szervé­hez kapcsolt vezető alkotja. 7.' Az 1. igénypont szerinti kisütőcső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a helyesbítő kon­denzátor egyik elektródáját a cső árnyékoló szervének egy része, másik elektródáját pedig olyan vezető bevonat alkotja, amely egy áram­ellátó vezeték mentén elcsúsztatás útján vagy csavarmenetes módon az előbb -említett elektró­dára merőleges irányban eltolható, mely eltolás folyamán azzal állandóan párhuzamos helyzet­ben marad és a kondenzátor dielektrikuma leve­gőből, vagy részben levegőből és részben vala­mely egyéb szigetelőanyagból áll. 8. Az 1., vagy 2. igénypont szerinti kisütőcső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a helyes­bítő kondenzátor elektródáinak egyikét a cső árnyékoló szervének egy része, másik elektró­dáját pedig a cső falára egy áramellátó veze­ték körül felvitt és .azzal villamos vezetői Ösz­szeköttetésben álló vezető bevonat alkotja, mi­mellett a kondenzátor két elektródája kőzött olyan szigetelő lemez van elrendezve, mely az

Next

/
Thumbnails
Contents