141282. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső

2 141282. kel.együtt az elektródák kapacitásaira. A találmány szerinti csőnél a csőfoglalatnak a kapacitásokra való befolyása teljesen el van nyomva. A fentebb ismertetett helyesbítő elektródás ismert csövekben, melyeknél a helysbítő elektródákat a cső talprészén kialakított vezetőréteg alkotja, nem lehetséges utólagosan a cső talpánál árnyékoló, illetve ernyőző eszközöket elrendezni, minthogy az ilyen árnyékoló eszközök a már beállított kapacitás erős megváltozását okoznák. A kisütőcsőben a találmány szerint használható helyesbítő kondenzátornak számos kiviteli alakja lehetséges. A kondenzátor mérete nagyfontosságú, minthogy a cső méreteit előnyösen olyan kicsire vesszük, amennyire az csak lehetséges. Minthogy azonban csupán igen kis kapacitások helyesbítéséről van szó, a gyakorlatban igen kis kondenzátorok elegendők, melyek ennélfogva könnyedén rendezhetők el az árnyékoló eszközök és a bura között. A találmány szerinti kisütőcső különösen előnyös kiviteli alakjánál a helyesbítő kondenzátor egyik elektródája az árnyékoló, illetve ernyőző eszközökkel van összekötve. Ennek egy különleges esete az, amikor az árnyékoló, illetve ernyőző szerv egy része maga alkotja a kondenzátor egyik elektródáját. E kiviteli alak rendszerint nem alkalmas ultrarövid hullámokhoz, minthogy ebben az esetben az kívánatos, hogy a helyesbítő kondenzátor elektródái közül az egyik közvetlenül a katódával legyen összekötve. . Egy másik kiviteli alaknál a helyesbítő kondenzátor elektródái egyikét ahhoz az elektródához tartozó áramellátó vezeték egy része alkotja, mely elektródának kapacitását be kell állítani. Ez a kiviteli alak igen egyszerű, minthogy ebben az esetben a kondenzátor létesítése céljából csupán egyetlen járulékos elektródát kell elrendezni. A találmány szerinti kisütőcső egy további kiviteli alakjánál a csőnek ú. n. lapos talpa van, amin olyan zárótagot értünk, mely többékevésbbé lemezalakú. Ennek nem kell azonban msrtanilag síknak lennie, hanem hornyokat, peremeket vagy kiemelkedéseket mutathat fel. Ha ezt a csövet a talpánál árnyékoló szervvel látjuk el, a helyesbítő kondenzátor előnyösen az árnyékoló, illetve ernyőző szerv és a cső feneke között helyezhető el. Ha a helyesbítő kondenzátor egyik fegyverzetét az árnyékoló szervhez kapcsoljuk, nagyon előnyösen használhatjuk azt a kiviteli alakot, melynél az'árnyékoló szerv egy része alkotja a kondenzátor elektrődáinak egyikét. A helyesbítő kondenzátor mozgatható részét akár azzal az áramellátó vezetővel köthetjük össze, melynek kapacitását szabályozni kell, vagy pedig azzal a másik elektródával, mellyel a kondenzátor össze van kötve, így pl. az árnyékoló illetve ernyőző szervvel. Az utóbbi kiviteli alaknak az az előnye, hogy a jHOzgathato résznek állandó potenciálja van és ennélfogva a helyesbítést nem befolyásolja valamely szerszámnak, pl. csavarhúzónak használata a helyesbítő kondenzátor beállításához. A találmány szerinti • cső egyik különösen előnyös kiviteli alakjánál a helyesbítő kondenzátor mozgó részét a dielektrikum alkotja. Ez azt jelenti, hogy a helyesbítő kondenzátor vezető' elektródái között olyan szilárd dielektrikum van elrendezve, mely többé vagy kevésbbé vihető be a lemezek közé, vagyis ebben az esetben a dielektrikum a kondenzátorban részben levegőből, részben pedig szilárd szigetelő anyagból áll. Egyik különleges kiviteli alaknál, a helyesbítő kondenzátor egyik elektródáját a belyesbí- ^ tendő elektróda áramellátó vezetékével összekötött vezető rúd vagy szalag alkotja. Más kiviteli alak szerint a helyesbítő kondenzátor egyik elektródája a cső szigetelő falán rendezhető el, az elektróda áramellátó vezetéke körül és az utóbbival villamos összköttetésbe hozható. A kondenzátor mozgatható részéhek a helyesbítő műveletet követő eltolódás, elleni rögzítése végett valamely megszilárduló kötőanyagot alkalmazhatunk; az ilyen kötőanyagos rögzítés már önmagában ismeretes. A találmányt most több. a mellékelt rajz 1—13. ábráin vázlatosan ábrázolt gyakorlati példával kapcsolatban részletesebben ismertetjük. Ezek az ábrák olyan cső egy részét mutatják, melynek a burához pl. összeolvasztás útján rögzített talplemeze van. Valamennyi ábrán az elektródák egyike az árnyékoló illetve ernyőző szervvpl van összekötve, a találmány azonban semmiképen sincs az ilyenfajta csövekre korlátozva. Az 1. ábrán a helyesbítő kondenzátor, ú. a, csőkön denzátor. A 2. ábrán az áramellátó vezető egy része egyszersmind a helyesbítő kondenzátor egy részét alkotja. Ugyanez az eset a 3., 4. és 5. ábrák szerinti kiviteli alakoknál. A 6. ábra szerinti helyesbítő kondenzátor huzalos kondenzátor, míg a 7.-—13. ábrák két vagy több párhuzamos lemezből álló helyesbítő kondenzátorokat szemléltetnek. Az 1. ábrán a cső üvegből készült -1- falát a -2- üvegtalp zárja le, melyben a nem ábrázolt elektródarendszer -3- áramellátó vezetékei vákuumot tömítő módon vannak rögzítve. A cső buráját a -4- fémhüvely veszi körül, melynek feneke az -5- fémserpenyőben -folytatódik, mellyel a cső talpánál le van árnyékolva. A -3-áramellátó vezetékek az -5- serpenyőben kialakított -6- nyílásokon át szabadon vannak átvezetve. A -3- áramellátó vezeték harántirányú -7- pálcikával van ellátva, mely hozzá a -8- helyen, pl. ponthegesztés útján van hozzáerősítve. A -7- pálcikát a -9- szigetelő hüvely veszi körül, mely rajta rögzítve van. A -9-szigetelő hüvelyt a -10- fémhüvely veszi körül» mely a -9- hüvelyen csúsztatható és a -11-helyen hajlékony huzal útján az -5- árnyékoló serpenyőhöz van kötve. Ez az utóbbi huzal szabadon megy át a -12- nyíláson, úgyhogy a -1#hüvelyt ugyancsak a -12- nyíláson át v<a.!&-