141280. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aromás nitrogénvegyületek előállítására
Megjelent 1952. évi május hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYf HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141280. SZÁM. 12o, 11—18. OSZTÁLY. — 1-4988. ALAPSZÁM. Eljárás aromás nitrogénvegyületek előállítására. Imperial Chemical Industries Limited cég, London, úgyis mint Munro John és Gill John Ernest, West Kilbride jogutóda. A bejelentés napja: 1948. május 22. Nagybritanniai elsőbbsége: 1947. május 23. A találmány aromás izocianátok új sorozatának előállítására vonatkozik. E vegyületeket mint segédanyagokat használhatjuk a textil- és gumiiparban, de alkalmazhatjuk egyéb, szerves vegyületek, pl. új, aromás uretánok és új arilkarbamidok előállítására is. A találmány szerint előállított, új, aromás izocianátsorozat a monociklusos aromás trikarbonimideket öleli fel és így e vegyületekben az aromás maghoz nagyobbszámú karbonlmid-csoport kapcsolódik, mini az az eddig ismert, szerves izocianátok esetében előfordul. A találmány értelmében a monociklusos aromás trikarbonimideket úgy állítjuk elő. hogy a R H2 N_/\__NH 2 NH2 általános képletű, elsőrendű aromás triaminovegyület — ahol R hidrogént, alkilcsoportot vagy étercsoportot jelent — trihidrokloridjának közömbös, szerves, illékony higítószerben való szuszpenziójába kb. 90 C°-nál nem alacsonyabb hőmérsékletein és oly körülmények mellett, amelyek a keletkező sósav eltávozására kedvezőek, mindaddig vezetünk foszgént, amíg a trikarbonimid képződése be nem fejeződött. A reakcióhőmérséklet előnyösen 90 és 130 C° között fekszik. A közömbös, illékony higítószert a kapott terméktől előnyösen desztillálás segítségével különítjük el. Lényeges, hogy a monociklusos, aromás trikarbonimidek előállításakor ügyeljünk arra, hogy a reakcióelegyből a nedvességet kizárjuk. A találmány szerinti eljárással kapott, monociklusos, aromástrikarbonimidek közönséges hőmérsékleten szilárd testek és 200 C° fölötti hőmérsékleten forrnak. Csökkentett nyomáson csekély bomlással desztillálhatok és ezúton vagy pedig átkristályosítással tisztíthatók meg, minthogy a szokásos szerves oldószerekben oldhatók. A reakció szakaszokban folyik le az amino-aril-klór-karbonamidok hidrokloridjainak és egy aril-triklór-karbonamidnak közbeeső képződése közben, amelyek a használt szerves higítószerekben nem könnyen oldódnak. A reakció lefolyása ezért rendszerint akkor válik teljessé, ha a reakcióelegy a trikarbonimid tiszta oldatává alakul át. Kívánt esetben a sósav eltávozását támogathatjuk azáltal, hogy a reakcióelegyen a foszgénnel együt közömbös gázt vezetünk át. A trikarbonimid elkülönítésének megkönnyítésére az említett illékony higítőszertől, ez utóbbi forráspontja a kb. 160 C°-ot előnyösen nem haladja meg. A közömbös higítószernek nemcsak az elsőrendű triamino-vegyületre és a foszgénre, hanem a reakciótermékekre is közömbösnek kell lennie. Higítószerként pl. szénhidrogént, klórozott szénhidrogént vagy étert, pl. toluolt, xilolt, íigroint, tetraklóretánt, ortoklórtoluolt, anizolt, dioxánt, monoklórbenzolt, vagy e higí'ószerek, pl. etiléndikloriddal vagy benzollal való elegyét használhatjuk. A találmány szerint monociklusos aromás tribarbonimidek igen reakcióképes vegyületek. Alkoholokkal új uretánok képzése közben reagálnak, vízzel elsőrendű aromás aminovegyületeket adnak, ammóniával vagy elsőrendű alifás aminokkal pedig — víz távollétében — új aril-barbamidokat vagy aril-alkil-karbamidokat kenéznek. Fh cellulózával hozzuk össze, nedvesség távollétében, maid hőkezelést alkalmazunk, kémiai reakció következik be. amely a textilanyag felületi tulajdonságait módosítja. Az elsőrendű, aromás triaminovegyületek trihidrokloridjai —• melyeket kiindulási anyagként alkalmazunk — állás közben némi disszociálásra hajlamosak. Ha kívánatos, száraz sósavgázt vezethetünk, pl. közönséges hőmérsékleten, a trihidroklorid illékony, közömbös hi-
