141258. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kazán szilárd tüzelőanyagok eltüzelésére

4 141258. tűztérben uralkodó magas hőmérsékletű hősugárzás következtében kiszárad és részben kigázosítódik. A bepárlási gázokat a negyedleges levegőáram, amelyeit a betápláló berendezés oltalma végett felülről fúvatunk lefelé, elégeti. E negyedleges levegőáramnak azonban még egy további hatása van, nevezetesen az, hogy a tülőanyag poralakú részeinek a tűztérbe való bejutásuk utáni, a gázok felhajtó hatása okozta felfelé való elterelését és a tűztér felső övébe való jutását megakadályozza, ahol azok a rostélyon való elégéshez nem járulhatnak hozzá. A negyed leges levegő hatása következtében a pornak ez, az elégése közvetlenül a rostély elülső vége fölött, a friss tüzelőanyagból és parázsból álló, a rostélyon fekvő réteg1

közelében megy végbe. A fent leírt módon épült és az új eljárással üzemben tartott kazánok és tüzelőberendezések teljesítményei lényegesen nagyobbak, mint az ismert rostély- és szénportüzeléssel üzemben tartott berendezéseké. A tűzterek sokkal alacsonyabbak lehetnek, a kazánok tehát kisebb szerkezeti magasságokkal készíthetők, mint eddig. Ennek következtében kisebbek a beszerzési-és építési költségek is. Ezt a különbséget az 1. ábrában a -w- vonalakkal tüntettük fel, amelyek ugyanakkora teljesítményű, ismert szerkezetű kazán minimális mélységi méretét jelzik, mimellett azonban az új kazán magassági mérete az ismertének csak a fele. Lényegesen nagyobb légnyomás és 'nacvobb füstgázsebesség alkalmazása ellenére, amelyek nagyobb huzatveszteséget okoznak, az üzem egészében sokkal gazdaságosabb. — A szénportüzeléseknél a tüzelőanyag őrléséhez szükséges energiát és az őrlési veszteséget elkerüljük. Csak a nagy .darabokban szállított szenet kell előre összetörnünk, egyébként a tüzelőanyagok előzetes kezelés nélkül elégethetők,, akár nedveseik, akár szárazak. A rostélyon eltüzelendő túlságosan száraz szenek előzetes nedvesítésére sincsen szükség és az akkor el nem; kerülhető, a bevezetett víz elgőzölögtetéséhez szükséges meleg mint veszteség nem jelentkezik. Mind a vízcsövekkel borított tűztér, mind a kedvező körülmények között üzemben tartott rostély elhasználódását csökkentettük. A gázok tökéletes elégetése igen kicsiny Jégfölösleg mellett és a hamuban távozó tüzelőanyag igen kis mennyisége a berendezés hatásfokát lényegesen fokozzák. A nagy hőmérsékleten való tökéletes elégés a szálló hamut kedvező módon változtatja meg, úgyhogy a szálló hamu visszavezetésével kapcsolatban és a nagy gázsebességek mellett az utófűtőfelületek külső elszennyeződései nem következhetnek be és a kazánok igen hosszú ideig tarthatók állandó üzemben. Szabadalmi igénypontok : 1. Eljárás szilárd tüzelőanyagok elégetésére, melyre jellemző, hogy a tüzelőanyagot továbbító rostély, előnyösen vándorrostély vége mentén fokozódó és oly erős alsószél-bevezetést és akkora szélnyomást alkalmazunk, hogy az égő íüzelőanyagréteg a rostélyon a levegő nyomása alatt mozgásba jön, majd azt a légnyomás végül egészében vagy részben a tűztérbe röpíti, mimellett a rostély elülső részére friss tüzelőanyagból és a tűztérben égő tüzelőanyagrészecskékből álló keveréket táplálunk, mely keverék a részek szabad esése közben keletkezik. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a rostélyra hideg levegőt fúvatunk és a szálló tüzelőanyagot, valamint a gázokat felső levegőként bevezetett forró levegőben égetjük el. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a kazánberendezés mögött kiváló szálló kokszot és szállító pernyét a vándorrostély fölé, annak elülső vége felé forró levegővel, mint szállító közeggel fúvatjuk. 4. Az l.—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a felső levegőt különböző oldalakra egy pontra, vagy kör érintői irányában fúvatjuk be. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a felső levegőt több egymás fölött fekvő szintben fúvatjuk be. 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a különböző szintekben a levegőt váltakozva ellentétes forgásértelmű örvényt létesítő érintőleges irányokban fúvatjuk a tűztérbe. 7. Az 1.—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre, jellemző, hogy a felső levegőt a rostély mozgásirányával ellentétes irányban előretartó irányban vezetjük a parázsvisszavezeíéspek a, tüzelőanyag bevezetésének helye alatti övébe és a felső levegőt a 4., 5. vagy 6. igénypont szerinti központos vagy érintőleges irányban vezetjük a fölötte fekvő égési övbe. 8. Az 1.—7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítására való kazán, amelybe a tüzelőanyagot szállító-szalag táplálja, melyet a tüzelőtér fele magasságában elrendezett szalagot árnyékoló, hűtőcső alkotta fal jellemez. ,, 9. Eljárás a 8. igénypont szerinti kazán üzemben tartására, melyre jellemző, hogy a szállítószalagnak a tűztérbol eredő hősugárzással szembeni és a tárolt tüzelőanyagnak visszagyulladás elleni védelme végett a szállító-szalag vége fölött felülről lefelé irányuló meleg másodlagos légáramot fúvatunk be. 10. A 9. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a védelem végett, befuvatott levegő hőmérsékletét a szalag haladási sebességének függvényében szabályozzuk. 11. A 10. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a szalag mozgásának szünetelésekor hideg védő légáramot fúvatunk be, melynek mennyisége kisebb, mint a szalag mozgása közben befuvott levegőé. 2 rajzlap-melléklettel