141242. lajstromszámú szabadalom • Aratócséplőgép
•2 141242. Az ilyen aratócséplőgépeknél nehezen lehet a cséplőberendezéstől független magassági beállítást biztosítani az arató vagy kaszáló berendezés számára, mert az ismert berendezéseknél a kaszáló kések a cséplödobhoz viszonyítva eltolódnak, ha a lépéshosszúságot változtatjuk. Ha viszont a vágóberendezést és a cséplőberendezést szilárdan összeerősítjük, illetve összeépítjük, akkor az egész aratócséplőt be kell állítani, ami szintén hátrányos. A találmány lehetővé teszi a beállítás feladatának igen egyszerű és célravezető megoldását. Ez abban áll, hogy a menetirányban fekvő széles cséplődobot az aratóberendezéssel lényegileg párhuzamosan fekvő helyzetben rendezzük el. Mivel a tapasztalat szerint • az aratóberendezéseknek 5—10°-kal előre "dűlt helyzetben kell lenniök, hogy kedvezően dolgozhassanak, a cséplődobot a találmány értelmében szintén 5—10°-kal előredűlő helyzetben szereljük be, vagyis ágyazzuk a cséplőházban, amelynek helyzete vízszintes marad. Ilymódon az aratőbeirendezéstől a párhuzamosan elhelyezett dobhoz kifogástalan szövethozzávezetést érhetünk el a fölül elhelyezett behúzóheinger alkalmazása mellett. A vágóberendezés továbbá magábanvéve ismert módon alaplemezének ínegbilletitésével magasságirányban beállítható. Emellett azonban a cséplődobnak rögzített helyzetben kell maradnia, olykép, hogy a vágóberendezés és a cséplődob között lévő ferde szállító e célból megfelelően utánengedő kell, hogy legyen. A szállítószövet vezetékének megfelelő szakszerű kiképzése esetén a találmánnyal elérhető, hogy a ferde szállító utánengedő, tehát elcsavarodó volta semmi hátránnyal nem jár, feltéve, hogy ez a szállító laposan fekszik. Végül a találmány értelmében a ferde szállító és 'az aratóberendezés találkozási helyénél csuklós elrendezést alkalmazhatunk .ami lehetővé teszi az aratóberendezésnek az egész gép szállítása esetén való felcsappantását leszerelés nélkül, tehát igen egyszerű módon. A csatolt rajz a találmány előnyös példaképpeni kiviteli alakját szemlélteti. ^ Az 1. ábra az aratócséplő teljes elrendezését mutatja, a menetirányban hátulról tekintve, a 2. ábra pedig felülnézet. A 3. ábra az aratócséplő oldalnézete és a 4. ábra elölnézete. Az 5. ábra ugyancsak előlnézet, de felemelt tehát felfelé elbillentett vágóberendezéssel, a 6. ábra pedig a működést szemléltető távlati vázlatos rajz. A 7. ábra a szalma réteg vázlatos feltüntetése úgy, amint azt az újszerűen kialakított cséplőgépen vezetjük. ; A 8.—10. ábrák egyes részleteket mutatnak. Az 1.—7. ábrák szerint -a- a vágó-' ültetve kaszáló szerkezet, -a'- ugyanaz, de egy másik helyzetben, -b- a ferde szállító, -c- a cséplődob, amely a szokásos verőléces szerkezetű és a -d- kosárral működik együtt, -f- a dob kivetője, -g- a kúpaplakú felület, amelyhez a dob1 az anyagot dobja; végül -h- a rázó. A -k- gabonaszárak kényszermozgásúan és úgy haladnak át a berendezésen, hogy azokat először a szokott módon elvágjuk, majd az -a- szállítószövet révén, továbbá a -b- ferde szállítóval a -cdobhoz juttatjuk, amely a gabonát kicsépeli és a szalmát a még benne lévő laza szemekkel együtt az -f- irányban fölfelé dobja. Emellett a szárak a kúpos felület mentén az eddig elfoglalt hosszirányból önműködően keresztirányba átfordulva kerülnek a -h- rázóra és ilyen módon a szárakat a -h- rázó a menetirányt tekintve keresztirányú helyzetben, rázza, majd ezután a szárak az -s- szalmakötöző készülékhez jutnak. A 2. ábra szerint a menetirányban fekvő -kszárak az -x-el jelölt hosszirányban, a rázón lévő -h- szárak pedig az -y-al jelölt keresztirányban feküsznek. A 9. ábrán jól látható, hogy az -1- szalmaköteg a keresztirányban fekvő szárakból megkötött kévét alkot. Az ábrákon a berendezés kerekeit -r-el jelöltük, -m- a vonórúd, és -n- a menetirányt jelző nyil, amelyben a gépet a 3. ábrán -t-vel jelölt traktor húzza. Amint a 3. ábrán látható, az arató-cséplőberendezés az -A, B- forgási tengely körül elbillenthető és ilymódon a -H, Fival jelölt vízszintes síkhoz képest ferde helyzetbe állítható. A 7. ábra szerinti -távlati feltüntetési világosan mutatja, hogy miként halad az anyag pl. gabona a gépen keresztül. Jól mutatja a rajz az -a- vágó, vagy aratóberendezés szögalatti elhelyezését a cséplő- és -h- rázóberendezéshez képest, mivel azonban a -g- kúpos felületek mentén a szárakat lágy átmenettel vezetjük át, ezen együttes elrendezés mindenféle elakadást vagy eltömődést meggátol. Ebből az ábrából is látható, hogy a szárak az -x- hosszirányból az -y- keresztirányba fordulnak és azután az összes szárak a keresztirányú összekötött -!'köteg alakjában kerülnek ki a gépből (10. ábra). Az ábrán láhtató nyilak a szárak haladási irányát, vagyis mozgását jelölik és így a működést jól érthetővé teszik. Az eddig leírt újszerű berendezés előnyeit a következőképpen lehet összefoglalni: úgy, amint a rajz mutatja, az aratóberendezés közvetlenül a cséplőberendezés mellett van, ami annak köszönhető, hogy a ferde szállítóberendezés a csépőglépházban nyer elhelyezést. Ilyen módon az egész szerkezet zárt és tömör. Mivel a ferde szállító enyhe emelkedéssé] dolgozik, végnélküli szövetet lehet használni és ennélfogva a szemveszteség a lehetőv legkisebb. Mivel a dob felfelé hajítja ki az anyagot, a cséplőkosár hosszúra méretezhető. A hosszirányban elhelyezett rázót keresztirányú, tehát keresztirányban fodítot szárakkal etetjük,, miáltal a rázóhatás nagyon jó. A dob kúpos felületekhez hajítja az anyagot, miáltal a szárak megfordítása, tehát hosszirányból keresztirányba fordítása nem igényel külön szállítóeszközöket és mégis kényszermozgásúan következik be. A szárak átfordítás közben, valamint a megfordítás helyén egymáshoz viszonyítva alig mozdulnak e_L
