141217. lajstromszámú szabadalom • Legalább két relét tartalmazó kombinációval ellátott kapcsolási elrendezés

4 • 141217. zárt kapcsolópályák esetében közelítőleg egyenlők, nyitott kapcsolópályák esetében pedig ismét egyenlők, ekkor azonban a zárié kapcsolópályák melletti értékektől elégségesen eltérnek. Ha a segédkatód feszültsége zárt kapcsolópálya esetében pl. 100 V körüli, úgy pl, a váltórelé részarányos szerkezeié mellett e relé egyik elterelőelektródjába állandó, pl. 145 V-os feszültséget vezethetünk, függetlenül attól, hogy a másik eiterelőelektrqd melyik segédkatóddal csatolt, míg nem elégségesen áiiandó segédkatódfesziilíségek esetében a váltórelá egyik elíerelőeiektródjának állandó feszültségét mindig ahhoz a feszültséghez kellene igazítanunk, amely azon a segédkréódou léphet íré, amellyel a másik cuerelüeiektród van csatolva. Nyilvánvaló, hogy azoknál a reléiknél is, amelyek nem váltórelék, a kapcsolópilyák nyitására és zárására szintén, elektrosztatikus elterelést alkalmazhatunk. Emellett a kisütőcsőben járulékos íogőeiekíródot rendezhetünk cl, amelyet az elektronnyaláb kikapcsolt kapcsolópálya esetében ér el. Mind a kísüíőcső ez utóbbi kivitele, mind a váltórelé esetében is ajánlató:;, hogy az elekircnuyalábnak lapos keresztmetszetet adjunk, amelynek legkisebb mérete az elterelőirányban van, emellett a eső sigédkatödjai az elterelöi'rényban ehhez a legkisebb ' nyalábmérethez képest nagyméretűek, mert ekkor a nyitott és zárt kapcsolőpálya között aránylag hirtelen átmenet lép fel, emellett továbbá a nyalábnak a segédkatódra csapódáskor bizonyos toleranciája van. aminek következtében az elterelőfeszüUségeknek teljesen nehezen kiegyenlíthető különbségei nem gyakorolhatnak hátrányos befolyást. ilyen kisütőcső előnyös kiviteli alakját a 6. 'ábra vázolja. A 28 katódból eredő elektronok először a nyaláb alakítására szükséges elektródokon hatolnak át, majd a 29 e'íerelőlemezek közöli térbe jutnak, amely lemezek némileg kűpalakúak. E lemezek egyikébe vezetett elterelőfeszültség befolyására a. 30 nyaláb a 31 rácson -keresztül a jobboldali kapcsolőpálya 32 se^édkatódjára csapódik, mely pálya anód ját 33 jelöli. A 31 rács működése ebben az esetben a 4. ábra szerinti 14 rácsésak felel meg. Mind a nyalábnak, mind a feltüntetett elektródoknak is a rajz síkjára merőlegesen bizonyos hosszuk van. A nyaláb tehát lapos keresztmetszetű, amelynek legkisebb mérete a 36 nyíllal megadott elterelőirányban van. A 32 segédkatód ebben az irányban a legkisebb nyalábmérettiez képest nagyméretű, úgy hogy az elterelőfeszültség csekély változásakor, ami pl. több azonosfajtájú, általánosan alkalmazott váltórelé használatakor felléphet, amikoris az előző cső egyik segédkatódja nem szállítja mindig ugyanazt az elterelőfeszültséget, a nyaláb mégis a kívánt segédíkatódra csapódik. Másrészt pedig a relének más kapcsolópályára való átkapcsolásakor, a nyalábnak az elterelőirányban való csekély mérete következtében a két kapcsolópálya között jó elkülönítés van. • Eddig csak olyan relékombinációkról volt sző, amelyeknél a kapcsolópáíyák söroskapcsolásúak. Azonban a kapcsolópályák párhuzamos. Kapc solását, mint a 7. ábrából kitűnik, szintén igen egyszerű módon valósíthatjuk meg. Ennél a kapcsolásnál a két 37 és 38 relé anödjai egymáshoz csatlakoznak és a 38 relé segédkatódja a feszültségét a- 37 relé segédkatódjával való közvetlen összecsatolása révén kapja. Megemlítjük még, hogy két különböző relét is párhuzamosan vezérelhetünk, ha pl elektrosztatikai e!iere-és esetében a két relében két eiierelőrcndszcrbe ugyanazt az elterelőfeszültséget vezetjük, amivel a megfelelő kapcsolópáiyák-i nyitjuk és zárjuk: a kapcsolás ellenpárhuzamosan is végbemehet, amikoris tehát n kér e'torelőfcszültség egyenlő ugyan, azonban ellenkező előjelű, úgy hogy az egyik relében valamelyik kancsolópálya nyíbk. a másikban pedig a rnegfele'ő kapcsolóp-'dyn záródik. A relékapcsolások számos alkalmazásakor kívánatos, hogy bizonyos relék m-^-határozott ^eséssel dolgozzanak. A találmány szerinti kapcsolás egyik foga na-tosítási példája szerint ilyen késleltetést azzal érhetünk el, hogy azt a feszültséget, amelyet a relé egy előző relétől kap, az illető relébe késleltető hálózati művön keresztül vezetjük. ilyen késleltetést alkalmazó kapcsolás a 8. ábrán látható. Út a relék 39, 40, 41 és 42 kapcsolópályái ismét sorbakapesoltak és a 42 relé segédkatadjanak feszültségét a 43 váltórelé egyik elterelőiemezébe vezetjük. Amink elesésére, hogy a 42 relé késsen, a 41 relé segédkatódjának feszültségét 44 ellenállásból és ehhez párhuzamosan kapcsolt 45 kondenzátorból álló, késleltető hálózati művön keresztül a 42 relé anódjába vezetjük. A kapcsolás egyik kedvező kialakítása szerint az előző reléből vett feszültséget egyenirányítón és késleltető hálózati művön keresztül vezetjük a késleltetendő relébe vagy pedig az egyenirányítót iktatjuk ebbe a hálózati műbe. íéz a kapcsolás a 9. ábrán látható. A 46 relé segédkatódjából vett feszültséget 47 egyenirányítócellán és 48. 49 késleltető hálózati művön keresztül vezetjük . az 51 -váltórelé 50 elterelőelektródjába. Ha az 52 telep feszültsége pl. 200 V és az 53 és 54 ellenállások egyerrö nagyok, úgy a 46 relé segédkatódján fellépő feszültség, nyitott kapcsolópálya esetében 100 V; ez a feszültség meghatározott, a 48, 49 hálózati mű RC-idejével megszabott idő elteltével az 50 elterelőelektródon is fellép. Ha ekkor a 46 relé kapcsolópályája hirtelen záródik, úgy az 55 pont feszültsége hirtelenül kb. 200 V-ra növekedik; ez a feszültség a kívánt késéssel az 50 elterelőlemezem is fellép. Ha ezután a 46 kapcsolópálya hirtelenül nyílik, aminek következtében az 55 pont feszültsége csökken, az egyenirányító-cella el van rekesztve, mert a cella jobboldali feszültsége a baloldali feszültségnél nagyobb. Ilyen módon