141209. lajstromszámú szabadalom • Berendezés modulált vivőhullámú jelek vételére
141209. 3 amely a 14 katódsugárcsőhöz és a nem ábrázolt jelző- vagy vezérlőberendezéshez jut. A tr , időpontban a P 6 impulzus alakjában megjelenik a késleltető 31 műhálózat bemenőkapcsain a Pi vezérlőimpulzusnak a műhálózatba vezetett és ennek rövidrezärt végén visszavert része. A Pr, és P (i impulzusok közötti tj.—15 időkülönbség tehát a késleltető műhálózat kétszeres késleltetési idejének felel meg, amely arányos a műhálózat hosszanti induktivitásai és harántkapacitásai összegének mértani középarányosával és kissé meghaladja a vett jel leghosszabb T0 időtartamát. A visszavert P<; impulzus, amelynek a visszaverődés következtében negatív sarkítása van, a 23 csövön át a 24 kondenzátorhoz jut és ezt kisüti, minek következtében megszakad a, -D- görbével ábrázolt szabályozófeszültség. E szabályozofesz'üitség megszűnése után a !2 vevőkészülék a lő érzékenységszabályoző hatására viszszanyeri eredeti érzékenységét és így alkalmassá válik a következő jel vételére, még pedig akkor is, ha ez a jel lényegesen gyengébb az előbbinél. A 3. ábra a találmánynak lebegtető vevőkészülékre való alkalmazását szemlélteti. A 40, 41 antennarendszerhez nagyfrekvenciás 42 erősítő és 43 keverőfokozat csatlakozik, amelynek kimenetelén a jelcsatorna két ágra oszlik. Az első ág, amely a vevőkészülék érzékenységének szabályozására hivatott, közbensőfrekvenciás 44 erősítőt, az érzékenység alapértékét fenntartó 45 érzékenységszabályozót és az impulzusokkal vezérelt 46 érzékenységszabályozót tartalmaz. A 45 és 46 é'rzéikenységszabályozók ugyanoly a-, nok lehetnek, mint az 1. ábra szerinti berendezés 15 és 20 érzékenységszabályozói. A 45 érzékenységszabályozóban adódó szabályozófeszültség a 47 vezetéken át a 42, 43 és 44 szervekhez jut - és a vevőkészülék érzékenységét alapértékén tarja. A 46 érzékenységszabályoző szolgáltatta szabályozófeszültséget a 48' vezeték a közbensőfrekvenciás ,44 erősítőhöz juttatja és ez- a szabályozófeszültség megváltoztatja a vevőikészülék érzékenységét a jelek vétele közben. A jelcsatorna másik ágát a keverőfokozathoz csatlakoztatott késleltető 50 műhálózat, közbensőfrekvenciás 51 erősítő, 52 demodulator és erősítő, 53 amplitudókorlátozó és 54 katódsugárcső alkotja. Az amplitudókorlátozó kimenőjelét az adóállomást azonosító, vagy válaszjel leadását előidéző jelző- vagy vezérlőberendezéshez is eljuttathatjuk, mint ezt az 55 nyíl mutatja. A 45 és 46 érzékenységszabályozókból származó szabályozófeszültség a 47 és 48 vezetékek elágazásain át a közbensőfrekvenciás 51 • erősítőbe is eljut, hogy megfelelően szabályozza a jelcsatorna második ágának érzékenységét. A 3. ábra szerinti berendezés működési módját a 4. ábra szerinti diagrammok szemléltetik, amelyek lényegileg azonosaik a 2. ábra szerinti diagrammokkal. Az -A'- görbe annyiban különbözik a 2, ábra -A- görbéjétől, hogy a 43 keverőfokozat kimenőfeszültsége burkológörbéjéneik egyik felét ábrázolja és nem tartalmaz vezérlőimpulzust, mert ilyenre a 3. ábra szerinti berendezés kívánt hatásának eléréséhez nincsen szükség. A P'á, P'3 és P 4 impulzusok, valamint a T'j és T'o időszakok a 2. ábra -A- görbéje P2, P:J és P4 impulzusainak, valamint 1\ és T0 időszakainak felelnek meg. P'2 impulzus a t' 0 időpontban éri el a 46 érzékenységszabályozót és ott a fent ismertetett módon a -D'- görbével ábrázolt szabályozófeszültséget létesít. Ez a szabályozófeszültség, amely legnagyobb e'i értékét a t\ időpontban éri el, mindkét közbensőfrekvenciás 44 és 51 erősítőbe eljut és annyira csökkenti a jelcsa-torna mindkét ágának érzékenységét, hogy a zavaró P'4 impulzus elnyomódik. A késleltető 50 műhálózatnak, amelyen át a 43 keverofokozat kimenőfeszültsége a jelcsatorna második ágába jut, a t'0—1' 6 időszakkal egyenlő késleltetési ideje van, amely kissé hosszabb annál a t'o—t'i időszaknál, amely a jelcsatorna^ második ága érzékenyséigének a 46 érzékenységszabályozóval foganatosított csökkentésebez szükséges. Ennek folytán az 52 demodulator és erősítő kimenőfeszüUségének az -E'- görbével ábrázolt alakja van. Ezt a feszültséget az 53 aímplitudókorlátozó az -F'- és -G- vonalak közötti részeire korlátozza úgy, hogy ez a feszültség a -H'- görbével ábrázolt alakjában jut el az 54 katódsugáresőhöz és a nem ábrázolt, jelzővagy vezérlőberendezéshez. Minthogy a vett jel késleltetve éri el a közbensőfrekvenciás 51 erősítőt, a 46 érzékenységszabályozót úgy állítjuk be, hogy a -D'- ^görbével ábrázolt szabályozófeszültség csak akkor szakadjon meg és a jelcsatorna két ágának érzékenysége ennélfogva csak akkor nyerje viszsza eredeti-érzékenységét, amikor a jelcsatorna második ágának érzékenysége már a vett jel legnagyobb T'() időtartamával egyenlő, vagy ezt kissé meghaladó ideig csökkentett volt. A találmánynak jelentős előnye, hogy a vevőberendezésnek nagyon nagy érzékenysége lehet anélkül, hogy üzemét zavaró jelek zavarhatnák. További előnye a találmánynak, hogy az (esetleg a vevőberendezés közelében levő adótól származó nagyon erős jelek nem idézhetik elő a vevőberendezés túlvezérlését, mert a találmány szerinti szabályozószervek megfelelően csökkentik ezeknek a jeleknek az erősségét. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés modulált vivőhullámú jelek vételére, jellemezve a vett jelektől függő szabályozőfeszültség létesítésére alkalmas szervekkel, a szabályozófeszültséget a vevőberendezés jelcsatornája valamely üzemi tulajdonságának, kiváltképen érzékenységének változtatására hasznosító szervekkel, valamint a szabályozófeszültségnek előre meghatározott idő elteltéve! való önműködő megszakítására alkalmas szervekkel. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, jellemezve a szabályozófeszültségnek két részre való osztására alkalmas szervekkel, valamint a szabályozófeszültség egyik részét a vevőberendezés jelcsatornája valamely
