141182. lajstromszámú szabadalom • Kőfürészlap

2 14*182. csekély szélességű vágási csatorna áll elő. A 10. ábra szerinti kőfűrészlap süllyesztésekor a 4 csiszolóhoimoknak, amely az 1 fűrészlap emelésekor a 2 oldalcsatornákon keresztül an­nak éle alá öblítődik, az él alatt kell maradnia, minthogy oldalvást nem távozhat el. Ennek következménye, hogy tetemesen nagyobb vá­gási hatásfokot érünk el, mint az eddig hasz­nált eljárással. Ezzel szemben a 9. ábra szerint a 3 kőnek kétszerakkora vágási csatornája van„ amely a szokásos, bemélyedések nélküli 5 kőfűrészlap hatására áll elő, minthogy a 4 acélhomokszemeket a víz nem képes közvetle­nül ia fűrészéi alá vinni. A 4 szemcsék egy ré­sze a fűrészlap oldalfalai és a kő között ma­rad és vele tapad. Ennek folytán a kő elfüré­szeléseko'r az acélhomokszemek oldalt sok anyagot dolgoznak el, minek következtében széles vágási csatorna keletkezik. A 9. ábra szerinti 5 fűrészlap süllyesztésekör a csiszoló­homok a kétoldali vágási csatornákba vissza­sajtolódik, úgy hogy az 5 fűrészlap legmélyebb munkahelyzetében kevés vagy semmi csiszoló­homok sem marad a fűrész éle alatt, ami a fűrészelés hatásfokát rontja. A fűrészlap ugyanis nem működik, ha éle alatt csiszoló­homok nincsen. Az 1 fűrészlapban a bemélyedések függőle­gesek, ferdék, vagy zegzugos alakúak lehetnek. Harántmetszetük lehet derékszögű (3. és 4. ábra), de lehet háromszögletű, féliköralakú, fél­gömbölyű vagy egyéb tetszőleges alakú is és hengerléssel, vágással, gyalulással vagy ma­ratással stb. készülhetnek. Kiképezhetők a be­mélyedések hullámo'sbádo%-alakúan is. A 6 kőfűrészlap (5. ábra) acélból való alsó éléhez kemény anyagból, például keményönit­vényből, krómnikkelacélból, stb. készült 7 tol­datok lehetnek erősítve. Ezeket a 7 toldatokat keményen forrasztjuk, felhegesztjük vagy rá­sajtoljuk.'A toldatok felváltva, az egyik vagy másik oldalon állhatnak ki. A 7, ábra szerinti fűrészlapon a 9 keményfémtoldatok mindkét oldalon kiállnak és szimmetriásan vannak a kőfűrészlapra erősítve. A kő elfűrészelésekor (11. és 12. ábra) az acélhomokszemcséket a víz könnyen közvetlenül a 7 és 9 toldatok alá moshatja, úgy hogy a kőben csak csekély szé­lességű vágási csatorna keletkezik. Minthogy a toldatok anyaga kemény fém, az ilyen kő­fűrészlapok csak csekély mérvben használód­nak el.* ': ' ! ^ f Természetes, hogy a bevágások a rajzokon feltüntetettől eltérő alakúak is lehetnek, pl. fecskefarkú-, félkör- vagy egyéb geometriai alakban is kiképezhetők. Szabadalmi igénypontok: 1. Kőfűrészlap, melyre jellemző, hogy leg­alább egyik oldalán kiugrásokkal és bemélye­désekkel van ellátva, melyeken át a kő fűrésze­lése közben a csiszolóanyag közvetlenül a kő­fűrészlap alá vezetődik és a csiszolóanyagnak a kőfűrészlap oldalfalai melletti visszatartása megafcadályozódik, hogy így a kő fűrészelése­kor csupán keskeny vágási csatorna keletkez­zék, és így a kőanyagnak csak csekély meny­nyiségét kelljen a vágás során eldolgozni. 2. Az 1. igénypont szerinti kőfűrészlap foga­natosítási alakja, melyre jellemző, hogy anyaga acél vagy vas. 3. Az 1. igénypont szerinti kőfűrészlap foga­natosítási alakja, melyre jellemző, hogy anyaga ötvözet. 4. Az 1. igénypont szerinti kőfűrészlap foga­natosítási alakja, melyre jellemző, hogy anyaga keményhomökadalékkal kevert műanyag. 5. Az 1. igénypont szerinti kőfűrészlap foga­natosítási alakja, melyre jellemző, hogy a be­mélyedések derékszögű harántmetszetű csator­nák. ' ; • j 6. Az 1. igénypont szerinti kőfűrészlap foga­natosítási alakja, melyre jellemző, hogy a fű­részlap bemélyeléseit háromszögletű haránt­metszetű csatornák alkotják. 7. Az 1. igénypont szerinti kőfűrészlap foga­natosítás! alakja, melyre jellemző, hogy a be­mélyedéseket lekerekített: harántmetszetű vagy hullámalakú csatornák alkotják. 8. Az 1. igénypont szerinti kőfűrészlap foga­natosítási alakja, melyre jellemző, hogy a be­mélyedések elrendezése egymáshoz képest el­tolt. 9. Az 1. igénypont szerinti kőfűrészlap foga­natosítási alakja, melyre jellemző, hogy a be­mélyedések egymással szemben vannak elren­dezve. 10. Az 1. igénypont szerinti kőfűrészlap foga­natosítási alakja, melyre jellemző, hogy a be­mélyedések a kőfűrészlap hosszirányához ké­pest függőleges elrenlezésűek. 11. Az 1. igénypont szerinti kőfűrészlap fo­ganatosítási alakja, melyre jellemző, hogy a bemélyedések elrendezése a fűrészlap hossz­irányához képest ferdeszögű. 12. Az 1. igénypont szerinti kőfűrészlap fo­ganatosítási alakja, jellemezve a fűrészlap vágó­éléhez erősített külön toldatokkal, amelyek a fűrészlapnak azokat a kiugrásait és bemélye­déseit alkotják, amelyek a csiszolóanyagnak a fűrészlapnak a kő elfűrészelését végző helye alá! való vezetéséhez szükségesek. 13. Az 1. és 12. igénypontok szerinti kőfű­részlap foganatosítási alakja, melyre jellemző, hogy a toldatok anyaga keményfém. 14. Az 1. és 12. igénypontok szerinti kőfű­részlap foganatosítási alakja, melyre jellemző, hogy a toldatok a fűrészlapnak csupán egyik oldalán állnak ki és felerősítésük egymáshoz képest eltolt. 15. Az 1. és 12. igénypontok szerinti kőfű­részlap foganatosítási alakja, melyre jellemző, hogy a toldatok egyidejűen a kőfűrész mind­két1 oldalán kiállnak.

Next

/
Thumbnails
Contents