141160. lajstromszámú szabadalom • Villamos izzólámpa
Megjelent 1952. évi május hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141160. SZÁM. 21 f, 31—44. OSZTÁLY. — P-11490. ALAPSZÁM. Villamos izzólámpa. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég, Eindhoven (Hollandia), mint a Philips Lamps Limited londoni cég, továbbá Martin Sidney Launcelot és Bevington Christopher Frederic Peter londoni lakosok jogutóda. A béjeleiltés ttapja: 1947. október 30. Nagybritanniai elsőbbsége: 1944. június • 14. (A 620—940. M. E. sz. r. alkalmazásával.) Wolframszálas villamos izzólámpáiknál gyakran fellép az a jelenség, hogy az izzólámpa élettartama során wolfram rakódik le a búra belső falára, s így fény-elnyerésre vezet. Az ilyen lámpák előállításánál ennélfogva szokásos, hogy a gázfogó (getter-) anyagba olyan anyagot adagolnak, mely az izzószálról elpárologtatva és a búra belső falára lerakódva' e fény-elnyelést csökkentő hatást fejt ki. Jól ismeretes, hogy kalciumfluorid ily módon feketedésgátló szerként használható, de sajnálatosan ennek hatásossága számottevőéin változik attól az ásványtól függően, melyből előállították. Ásványi anyagokból előállított számos fajta kalciumfluoridnak az a káros tulajdonsága van, hogy a szálat számottevően vékonyítja, amikor a szálra bevonatként felviszik és róla elpárologtatják. A szintetikusan előállított kalciumfluorid: csaknem kivétel nélkül ugyanezt a hibát mutatja, bár más szempontokból, mint pb nem kívánatos anyagokkal való szennyeződésektől való mentessége folytán^ ezen anyag használata igen előnyös volna. A találmány olyan rendszabályt ad meg, melynek révén a szintetikus kalciumfluoridi, vagy a nem megfelelő ásványi kalciumfluorid tulaido^s^eai annyira javulnak, hogy az feketedés elleni szerként használható. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a kalciumfluoridot mindig víznek monomolekuláris rétege borítja, mely hevítéskor nem párolog el, hanem, a sót hiriroHzáHa. E hidrolízis terméke kalciumoxid é« rndrnp-énfluorid, melyek közül az utóbbi a szálat megtámadja. A s/inté'fkiis kalciumfluoiridnak ezen felül az a káró« t"'aidonsága van, hogy előállítási módja következtében nagyobb vagy aktívabb felülete van, mely több vizet adszorbeál, mint az ugyanolyan súlyú ásványi kalciumfluorid. A találmány értelmében a katciumfluoridhoz kis, azaz legalább 0,06% mennyiségben célszerűen legalább is 0.2 % -ot kitevő olyan tűzálló oxidot, így pj. sziliciumdioxidot, berilliumoxidoit, alumíniumoxidot, vagy titándioikidot adunk, mely a hidrogénfluoriddal való egyesülésre hajlamos, s azzal a szálai nem korrodáló, aránylag ártalmatlan vegyületet alkot. Ezt a kalciumfluoridnak a porítható oxiddal, pl. sziliciumoxiddal vagy aluminiumoxiddal (alundumporral) való összeőrlésével, majd a keverék ezt követő megszárításával érhetjük el, ami után az anyag gázfogóba (getterbe) való beadagolásra kész. A tűzálló oxid hozzáadása előtt vagy után a kalciumfluoridot előnyösen zsugorítjuk, hogy öregítsük • és ezzel aktív felületét csökkentsük. A találmányt ési annak néhány megvalósítási módját, a következő példára való utalással, az alantiákban részletesebben ismertetjük. Szintetikus kalciumfluoridot 1100 C°-on> 1 óra hosszat zsugorítunk, majd a zsugorítás alatt hidrolízis útján esetleg képződött kalciumoxid eltávolítása végett tömény sósavval kezeljük, végül savtalanná válásig desztillált! vízzel mosunk. A zsugorított anyagot ezután három napon át 2 súly %' finomra őrölt kvarccal acélgolyós malomban őröljük. Az őrölt keveréket 45 perces ülepítési idővel kimossuk, ami után a legfinomabb őrleményt koncentrált sósavval főzzük, melyhez a vasból eíredő szennyeződések eltávolítása végett kis mennyiségű salétromsavat adtunk. A szuszpenziót ezután leszűrjük és desztillált vízzel mindaddig mossuk, amíg savmentes nem lesz. Az ekként kapott kalciumfluorid-sziliciumdioxid-keveréket kb. 125 C°-on szárítjuk, az esetleges csoniósodásokat megtörjük és a keveréket angol számozás szerint 240 szemű szitán leszitáljuk. Azt találtuk, hogy ez
