141158. lajstromszámú szabadalom • Anizotrópos permanens mágnes

2 141158. módon kb. 600 C°-os hőmérsékleten öregítő ill. érlelő kezelésnek vehetjük alá. A jelen találmány további jellegzetessége szerint a kívánt kristályszerkezetet mutató mágneses ötvözeteket úgy állítjuk elő, hogy azokat olyan formában hagyjuk megszilárdulni, melyből a meleget lényegében csupán egyetlen irányban vezetjük el, amely irány a kívánt mágneses tengely irányával párhuzamos, mi­mellett ez a közös irány célszerűen függőleges, nehogy a kristáiiynövekedés konvekciós ára­mok, valamint a fajsúlykülönbségek következté­ben eltérítődjék, ami bekövetkezhetnék, ha a kristálynövekedés iránya vízszintes lenne. Az ilyen megszilárdulás irányított kristályok (osz­lopos kristályok) fejlődését eredményezi, me­lyek (100) tengelye lényegében párhuzamosan terjed az oszlopok irányához. A kívánt ered­ményt elérhetjük 1200—1500 C°-os hőmérsék­letű kemencébe helyezett öntőforma használa­tával, amely öntőforma fenekét mesterségesen hűtőt fémlemezzel hozzuk érintkezésbe, vagy pedig magát hűtjük levegő vagy valamely más alkalmas hűtőközeg áramlásával. A kemen­cébe történő hőbevezetéá fokozatos csökkenté­sével az ötvözet a fenéktől kiindulva felfelé haladva fokozatosan megszilárdul az öntőfor­mában. Nagy oszlopos kristályok jönnek létre, amelyek az öntőforma hűtött felületére merő­legesen terjednek és amelyekben a (100) ten­gely párhuzamosan helyezkedik el az oszlopos kristályok hossztengelyével. A jelen találmány egy további jellegzetessége szerint a kívánt kristály-orientációt úgy érjük el, hogy a permanens mágnesötvözetet olyan öntőformában hagyjuk megszilárdulni, melynek különböző hővezetőképességű felületei vannak, amelyek úgy vannak elrendezve, hogy a leg­nagyobb hővezetőképességű felületek az oszlo­pos kristályok kívánt irányára merőle.sesen helyezkednek el. A találmány e jellegzetessé­gét mulató egy kiviteli ialaknál a homokból vagy tűzálló anyagból készült formának fém­ből vagy hasonló nagy hővezetöképességü egyéb anyagból készült hideg felületei vannak, melyek a kívánt mágneses tengelyre derékszög­ben állanak. A hűtőfelületek tömörek lehetnek vagy pedig üregesek és valamely hűtőközeggel, mint pl. vízárammal vagy levegőbefúvással hűthetők. Az irányított kristályosodás elősegí­tése érdekében gondoskodás történhetik arról, hogy az öntőformához az alacsony hővezető­képességű részeken meleget vezessünk hozzá, pl. a homokba vagy a tűzálló anyagba a íorma­felület közelében beágyazott villamos fűtőtestek utján. Változatként a hűtőformafelületrészek könnyen eltávolíthatók lehetnek és az alacsony hővezetőképességű formarészeket a forma összeállítása és a mágnesötv'özet kiöntése előtt magas hőmérsékletre hevíthetjük fel. Kisebb ereflményt érünk el, ha az egész formát, bele-, értve a hűtőfelületeket is, közvetlenül az öntő­művelet előtt felhevítjük. Azt találtuk, hogy a titánnak számottevő mennyiségekben való je­lenléte az oszlopos kristályok növekedését za­varni látszik. Ha tehát a találmány, utóbb em­lített jellegzetessége szerinti eljárást alkalmaz­zuk, amelynél elsősorban a hővezetőképes­ségben mutatkozó különbségekre támaszko­dunk az oszlopos kristályok növekedésének elő­segítése érdekében, szükségesnek találtuk, hogy olyan ötvözetek alkalmazására szorítkozzunk, melyek 0,7%-nál több titánt nem tartalmaznak, mimellett az ötvözetet egyébként az irányított kristályosodással, kapcsolatban fentiekben elő­nyösként megjelölt körzetek határozzák meg. Ámbár az irányítási hatás nem olyan tökéletes, mint az itt fentebb említett egyéb módszerek alkalmazása esetén, azt találtuk, hogy az-irá­nyított kristálynövekedésnek az öntőformafelü­letek különböző hővezetőképességével történő elősegítése is alkalmas« arra, hogy a (BH) max értékét 6.000.000—7.000.000 gaus-oersted kö­zötti értékre emelje olyan ötvözet esetében, amely irányított kristáiynövekedés nélkül 4.000.000—5.000.000 gaus-oersted értékű (BH) max-mct adna. A mágneses térben való ^ hűtést aközben fo­ganatosíthatjuk, amikor a mágnesötvözet az öntőművel ct után-lehűl és ha a forma hideg részei vasból vagy más mágnesesen vezető anyagból vannak, azokat pólussaru darabok­ként használhatjuk, hogy a mágneses teret a kívánt irányba vezessék. Változatként az ötvö­zetet az öntési folyamat után lehűlni hagyhat­juk és az öntőformából való eltávolítása után újra felhevíthetjük avégett, hogy a mágneses hőkezelés foganatosítását lehetővé tegyük. A találmány lényegét és azt a módot, ahogy azt foganatosítani lehet, az. alábbi példák kap­csán még részletesebben megmagyarázzuk. /. példa. Olvasztott mágnesötvözetet olyan homokfot­mába vittünk be. melynek ürege 100 X 100' mim négyzetes alapú és 120 mm mélységű volt és a formaüreg fenekénél vízszintesen elrendezett 15 mm vastag nehéz acél hűtőlemezt tartalma­zott. A fém megszilárdulása után az öntvény középső részéből 35X35X10 mm-es négyzetes hasábalakú tömböket vágtunk ki, úgyhogy a 35X10 mm-es oldalak egyikét az öntvén^ víz­szintesen hűtött felülete alkotta. A mintatömbö­ket 1300 C°-ra hevítettük és 1—1.5 C° másod­percenkénti hűtési sebességgel 3.000 oersted erősségű mágneses térben akként hagytuk ki­hűlni, hogy a mágneses tér iránya merőleges volt az eredeti1 öntvény hűtött felületére. Kihű­lés után a mintatömböket öregítő, illetve érlelő kezelésnek vetettük alá 585 C°-on 72 órán át. A különböző ötvözetekkel kapott mágneses kísérleti eredményeket az I. táblázat mutatja.

Next

/
Thumbnails
Contents