141145. lajstromszámú szabadalom • Zsinórverő gép körkeresztmetszetű zsinórokhoz
2 141145. vetve kötjük össze. A fékberendezés két egymásba illeszkedő fogófélből áll, melyeknek fékpofái a főtestet tetszésszerinti helyen két oldalról közrefogják és csak ezek megoldása után teszik lehetővé a védőgyűrű elforgatását. A vándorló csévék helyzete a gép közepe felé sugárirányban belendülő fonalvezetőemelő helyzetéhez képest pontosan beállítható1 . A találmány értelmében kialakított berendezés különös előnye, hogy a gép lényegesen zajtalanabbul jár, mint a menesztőlemezzel és vándorló zsinórverőpálcákkal ellátott ismert zsinórverő gépek. Ez az előny abból származik, hogy csak a fonálvezető-emeiő végez lengő és csak a belső cséverendszer végez keringő mozgást, míg a külső cséverendszer nyugalomban marad. Ennek következtében lehetséges lesz nagy fonálkészletnek keresztcsévék alakjában való felhalmozása, melyeket, nem kell oly gyakran kicserélni, mint eddig. Összehasonlító kísérletek bebizonyították, hogy ennek következtében a gép teljesítménye a kétszeresére, sőt még többra is fokozható. Annak következtében, hogy a kikapcsoló készülék és a hajtómotor között nincsen tengelykapcsoló, a kiszolgálást lényegesen megkönnyítjük, mivel az elszakadt fonál összekötése után a tengelykapcsolónak kézzel való bekapcsolása elmarad. A rajz a találmány értelmében kialakított zsinórverőgép példakénti kiviteli alakját vázlatosari szemlélteti, éspedig az 1. ábra a találmány értelmében kialakított zsinóirverőgép függőleges hosszmetszetét mutatja, a 2. ábra az 1. ábra szerinti gép felülnézete, melynél a belső csévéket, a felső -vezetőgyűrűt és a lehúzó berendezést elhagytuk, a 3. ábra a nyugvó fonálhoz közvetlenül rendelt ellenőrző és kikapcsoló készülék távlati képét szemlélteti, a 4. ábra a kikapcsoló gyűrűnek a hajtómotorral tengelykapcsoló nélküli összeköttetését szemlélteti vázlatosan, az 5. ábra a két csévecsoport közötti átvivőberendezést és a vándorló fonalakhoz közvetve rendelt kikapcsoló készüléket mutatja távlati képben, a 6. ábra a fékberendezés részletének függőleges metszete, a 7. ábra a 6. ábra egyik részletét a 8. ábra A—B vonala mentén vett metszetben szemlélteti nagyított léptékben, a 8. ábra a 7. ábra C—D vonala mentén vett metszet. Az 1. és 2. ábrákon szemléltetett gép alváz két egymás fölött e'rendezett 1, 2 asztallapból, valamint a 3 alanlemezből áll, melyeket négy darab 4 oszlop köt egymással össze. A 3 alaplemezben ágyazzuk az 5 főtestet, melynek a külső b fonalak áthaladása céljából sugárirányú 6 áttörései vannak és amely üzem kézben nyugalomban marad. Az 5 főtest közepé-e a 7 karima segítségével üreges 8 ta^t^csap van felcsavarva, melyen a 7 karima alatt a 9 keréktest forog, melynek különböző átmérőjű két 10, 11 fogaskoszoruja van. » . : . A 9 ikeréktest alsó homlokoldala a 12 golyóscsapágyazás révén a kettős 13 karra támaszkodik, mely a 8 tartócsappal össze van ékelve és a 14 csavaranyákkal van biztosítva. A helytálló kettős 13 karban a gép tengelyéhez részarányosán fekvő két 15 fogaskereket ágyazunk forgathatóan, melyek a 9 keréktest 10 fogaskoszorújával és a forgó 17 vezetőkerék 16 belső fogazásávar kapcsolódnak. 'A vezetőkerék az üreges 8 tartócsappal forgathatóan ágyazott 18 hüvellyel össze van ékelve és a 19 csavaranyákkal van biztosítva. A 9 keréktest nagyobb 11 fogaskoszorújával a 20 fogaskerekek kapcsolódnak, melyek a 21 fogaskerekekkel vannak összekötve a 22 tengelyek révén. A 21 fogaskerekeket az 5 főtestben egymástól olyan távol ágyazzuk, hogy két egymás mellett fekvő 21 fogaskerékkel mindenkor 23 fogasív kapcsolódik, mely a 25, 26 vezetőgyürűkben kialakított ékalakú 24 hornyokban körben mozgatható. Mindegyik 23.fogasív a 27 tartóban elrend&zett egy-egy lefékezett forgó 28 karimás csévét hordoz, melyektől a telső fonalat a forgó 29 gyűjtőhöz vezetjük. Tetszőleges számú, pl. 20 ilyen forgó karimás cséve alkotja a vándorló, vagy belső A csévecsoportot. A két 25, 26 vezetőgyűrű pontosan koncentrikus és vízszintes helyzetét a 30 illesztőpeckek, 21 állítóanyák és 32 csavarok biztosítják az 5 totesten. A 32 csavarok tartják á két csévecsoport forgatásához való 33 védőgyűrűt a felső 26 vezetőgyűrűn. Az 5 főtest alatt 34 tartókat^ erősítünk meg, melyekben a gép közepe felé sugárirányban lengő és a b külső fonalakat a 29 gyűjtőhöz vezető 35 fonálvezető emelőt beállítható csúcsok küzött forgó 36 csapokon ágyazzuk. 4 35 fonálvezető-emelő ívalakú mozgását a 17 vezetőkerékben szinusz-alakban! futó körkeresztmetszetű 37 horony idézi elő, melyben a 35 vezetőemelő 38 csapján forgatható és hosszirányban eltolható 39 golyókat vezetjük. A 35 fonalvezető-emelő csövének hosszúságát úgy méretezzük, hogy azt a teret, melyben a belső 28 csévék futnak, a belógó fonalaktól megvédjük. A 17 vezetőkerék helyzetét a 28 karimás csévék helyzetéhez viszonyítva kissé eltoljuk avéf ?tt.. hogy a gép közepe fe'é leneő összes 35 fon-ílvezető-emelő pontos il'eszkedését a mindenkor két-két forgó karimás cséve között elrendezett sugárirányú 6 áttörésekhez bizto«ítiuk és ezzel a vezetőemelő csövének megsérülését elterüljük. Emellett *-— amint a 2. ábrán látható— a 8 tartócsap 7 karimájának kerü'etén swáriránvban kife'é haladó 40 bordája van, mely az 5 főtest két 41 ü+közője és az ezen elrendezett 42 csavarok között fekszik. A két ccíiVar elforgatásával a 8 tartócsapra ékeH 13 kettőd i^art kissé kilendí'íük és a benne ágyazott 15 foe-askerekeket e'forgatiuk, Ezz°l egyiiieíflipo- a Q keréktest, a ?ö. 21 fogaskerekek, az összes ?3 fogasívek és,azok 28 karimás csévéi, va'prrlnt a .17 vezetőkerék ugyanabban a förgásirí,r,Tr b^n elforduVak,Az 5 f piest alatt 43 f ö'fü?gesztő elemek vannak a 44 gyűrűnek, valamint äz álló 46 kereszt-
