141144. lajstromszámú szabadalom • Hevített elektrolizáló cella tökéletesített alsórészű olvasztótégellyel

141144. 5 jelen és egy kevéssel enyhítődliik a hőigénybevétel, valamint a belső feszültség, amely a következő művelet során fellép. Abban az esetben, ha a tömb hosszúsága négy szakasz alkalmazását, tenné szükségessé, mindig előnyös elsősorban a közbülső szakaszokat bekötni, akként, hogy sohase hagyjunk hoszszabb darab csupasz rudat (pl. 40—50 cm-t) két már kész, vagy pedig készülőben lévő bekötés között, Ennek elkerülése hőkiterjedési szempontokból fontos. Ami az időközöket illeti, előnyös,-ha a bekötési szakaszok mindegyikének foganatosítása között legalább 12 órát, és ha lehetséges, 24 órát hagyunk eltelni. így tehát előnyös nem egyszerre bekötni a két végrészt. Általában a különböző elemek túlságos sietős kiöntése (ha esetleg kivételesen jó eredményt is adhat) nem nyújt biztosítékot és jelentős törési százalékra vezet, holott ennek rendesen nullával kell egyenlőnek lennie. _ Még megemlítendőnek látszik egy kisebb jetőségű végső elővigyázatossági rendszabály, nevezetesen, hogy előnyös, ha a tömbökben kiképzett 7 csatorna oldalfalainak körvonala szabályos, és ha ezek a felületek eléggé simák, úgyhogy ezek nem alkotnak nem kívánatos ellenállást a megszilárdult vagy megszilárdulóban lévő fémtömegek csekély eltolodáisi mozgásával szemben. Ha a fentebb megadott előírásokat figyelembe vesszük, a tömörített szénből készült tömbök az, áramkivezetö vagy árambevezető rudaknak fémömledék útján való bekötés után tökéletesen épek és mentesek mindenféle repedésektől. Ebben az esetben, az olvasztótégely alsó részében, annak új-korában, a széntömbökben: négyzetcentiméterenként átlagosan 0,5 ampere áramsűrűség mellett 0,25 volt nagyságrendű feszültségesést kapunk; emellett az olvasztótégely így készült fenéikének élettartama' 4—5 évet ér ei, amikor is a feszültségesés 0,35 volt nagyságrendű és legfeljebb 0,40 volt. Annak biztonsága, hogy a rudak bekötése után tökéletesen ép tömböket kaphatunk, az áramkivezetö vagy árambevezető rudak és a széntömbök közötti érintkezési feszültségesés javítását is lehetővé teszi, ha felhasználjuk a fém összehúzódását, úgyhogy az lehűlve a széntömbre szorul, amikor is az említett érintkezési feszültségesés, amint arról már fentebb-szó volt, 0,15 voltra süllyedhet (5., 6., 7. ábra). Az előző bekezdésben ismertetett módon szerkesztett elektrolizáló cellák olvasztótégelye alsó részében az áthaladó áram 0,15—0,25 voltos feszültségesést okoz. A Joule-hatás következtében felszabaduló meleg ebben az esetben nem elegendő arra, hogy az olvasztótégely fenekét hőszigetelés nélkül üzemi hőmérsékletén" tartsa. Ezért mellőzhetetlen az elektrolizáló cella olvasztótégelyének feneke alatt és oldalán tűzálló és hőszigetelő téglákat elrendezni, mely hőszigetelés vastagsága függ az olvasztótégely alsó részébén fellépő feszültségesés értékétől. Például 0,15'voltos feszültségesés mellett jó eredményt érünk el, ha az olvasztótégely feneke alatt 50 cm vastagságú tűzálló téglaréteget rendezünk el, mely alatt 40 cm szigetelő téglaréteg fekszik. Az olvasztótégely oldalainál a tüzállóanyagréteg vastagsága felülről lefelé. 15—40 cm-ig változik. 0,25—0,30 voltos feszültségesés mellett az olvasztótégely feneke alatt megelégedhetünk 20 "cm vastagságú tűzálló téglaréteggel, mely 13 cm szigetelő téglaréteg felett helyezkedik el. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás hevített, elektrolizáló celláik olvasztótégelyei alsó részének elkészítésére, ahol is ezt az alsó részt előzetesen kiégetett széntömbök alkotják, melyeknek az áramkivezetö vagy árambevezető fém rudakkal való villamos kapcsolatát beöntött fém: útján biztosítjuk, azzal jellemezve^ hogy a cella fenekének bélését alkotó, tömörített széntömbök és az e tömbök árammal való táplálását lehetővé tevő fémrudak közötti villamos összeköttetést olyan férni beöntésével biztosítjuk, mely fémnek 1000 C°-ot meghaladó olvadáspontja van és mely megszilárdulása után gyakorlatilag mentes olyan alkatelemsktől, melyek hosszabb idő át 900 C fokon való tartás esetén térfogatnövekedéssel járó átalakulásra volnának hajlamosak. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jelemző, hogy a beöntött fém vörösréz, bronz és gyakorlatilag kén és" szén együttes jelenlététől mentes .öntöttvas alkotta csoporthoz tartozik. 3. Az 1, és 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy az öntöttvas a következő összetételű: Szén — 3—3,5% szilícium 2,5—3% foszfor 1—1,5% mangán kevesebb mint — 0,5 % kén kevesebb mint ______ .0.05% 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás fogamatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az áram- • "kivezető és. árambevezető fémrudakat, valamint a széntömböket a berögzítés művelete előtt felhevítjük úgy, hogy azok nedvességtől mentesek legyenek. ' 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jelemző, hogy a (fémrudak egyengetettek és tengelyük körüli elcsavarodáistól mentesek. 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás fogainatosítási módfa, melyre jellemző, hogy a rudaknak a széntörnb'ökbe való bekötése során az öntöttvas hőmérsékletét 1200 és 1300 C° körül tartjuk, mimelletf a fémömledék sugarát úgy irányítjuk, hogy az ne érje közvetlenül a rudat és' a beöntés folyamata alatt! végig mozogjon a széntömbök és a fémrúd közötti hézagon.. 7. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatositási módja, melyre jellemző, hogy a fémömle-