141135. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ide-oda járó testtel és ezzel hajtórúd útján összekötött hajtóművel
ORSZÁGOS TALÁLMÁNY! HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141135. SZÁM. 47 h, 20—27. OSZTÁLY, —-P-10947. ALAPSZÁM'.. • Berendezés ide-odajáró testtel és ezzel hajtórúd útján összekötött hajtóművel. N.V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég, Eindhoven (Németalföld) A bejelentés napja: 1944. január 31. Németalföldi elsőbbsége: 1943. február 3. Ismeretesek olyan szerkezetek, amelyeik egyenesvonalon ide-odajáró testet, pl. dugattyút vagy keresztfejet, és e testtel hajtórúd segélyévél összekötött hajtóművet tartalmaznak, amilyen pl. egy forgattyú vagy egy támolygótárcsás szerkezet. Emellett ez a hajtórúd mind a hajtóművel, mind az ide-odajáró testtel is csuklószerűen van összekötve akként, hogy a hajtórüdnak az ide-odajáró testhez képest forgómozgás elvégzését teszi lehetővé. A hajtórúd és a hajtómű, — a forgattyú vagy a támolygótárcsa —, közötti csuklószerű kapcsolatot a hajtórúdnak úgynevezett nagy feje fejőli végében, a hajtórúd és az ide-odajáró test közötti összeköttetést pedig a hajtórúd kis feje felőli végében alkalmazzák. Vannak olyan esetek,. amikor nehézségekkel jár az ide-odajáró test csuklószerű hozzáerősítése a hajtórúdhoz. Ez a csuklópont ( gyakran nehezen hozzáférhető vagy magas hőmérsékletű, úgyhogy e pont kenése nehézségeket okoz. Megvan annak a lehetősége is, hogy a csuklópont fajlagos terhelése oly nagy, hogy ennekfolytán a kapott csukló a rendelkezésére álló térben nehezen helyezhető el. A találmány célja az előbbiekben jelzett hátrányok kiküszöbölése. A találmány szerinti berendezést az jellemzi, hogy a hajtórúd nagy feje felőli rúdvég az ideodajáró testtel rugalmasan van összekötve. Ezt a rugalmas összeköttetést a hajtórúd nagy feje felőli rúdvég és az ide-odlajáró test között mind külön rugózó szerv, mind pedig a hajtórúd rugósan kialakított része segélyével létesíthetjük. Ekként a hajtórúd és az ide-odajáró test között csuklópont alkalmazása feleslegessé vált, úgyhogy valamennyi nehézséget, amelyek az ilyen csuklóponttal járhatnák, ezzel kiküszöböltük. A találmány szerinti berendezés egyik kiviteli alaikja szerint a rugózó összeköttetést azzal létesíthetjük, hogy a hajtórúd nagy feje felőli rúdvégtől elfordult véget gumiból való töltet közvetítésével az ide-odajáró testben kialakított vájatba zárjuk be. A hajtórúd és az ide-odajáró test közötti mozgás ekkor a gumitöltetben megy végbe. A találmány szerinti berendezés további 'kiviteli alakja szerint a hajtórúd nagy feje felőli rúdvég és az ide-odajáró test közé legalábbis egy olyan szerv van beiktatva, melynek hajlítóellenállása kisebb, mint magának a hajtórűdnaik ugyanez irányú hajlítóellenállása,. Ezt a csökkentett hajlítóellenállást úgy kaphatjuk, hogy az említett szerv keresztmetszetét a hajtórúd középvonalára merőleges síkban kisebbre választjuk, mint a hajtórúd keresztmetszetét egy megfelelő síkban, vagy pedig az említett, csökkentett hajlítóellenállást úgy kaphatjuk, hogy az említett szervet olyan anyagból készítjük, mely a keresztmetszetegységenkénti azonos terhelés hatására nagyobb áthajlást ad, mint a hajtórúd anyaga. Ha olyan szervet alkalmazunk, mely helyenként kisebb keresztmetszetű, számos esetben elegendő, ha e keresztmetszetnek olyan alakot adunk, hogy e keresztmetszet csakis abban az irányban kisebb a hajtórúd ugyanez irányú keresztmetszeténél, amelyben a hajtórúd az ideodajáró •testhez képest mozog. Azokban az esetekben is, amelyekben a rugózó szerv nem elkülönített alkatelem, hanem a hajtórúdínak helyenként"keskenyebb része révén jön létre, ezt a keskenyítést szintén'csupán abban az irányban kell alkalmazni, amelyben a hajtórúd a dugattyúhoz vagy keresztfejhez képest mozog. Azokban az esetekben, amelyekben mozgás több irányban lép fel, mint pl. támolygótáresás szerkezet hajtása esetében, melynek végei térbeli lemniszkáta-alakú mozgást végeznek, számos esetben előnyösebb, ha különböző, helyi keskenyítéseket alkalmazunk, még pedig mindegyiket egy-egy saját mozgási irány számára, mintha egyetlen, mozgást minden iránybatn megengedő betüremlést alkalmaznánk. Az első , helyen említett esetben ugyanis az összkeresztmtszet kisebb mérteikben csökken, miértis a hajtórúdban fellépő húzó- és nyomófeszültségek nem növekednek meg annyira.
