141110. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés égési erőgépek töltésére és öblítésére
6 141110. veszteség nélkül vezesse tovább a -18- keverőkamrába. Az ejektorszerű készülékben kapott gázsebességet -w- jelöli. A csatlakozó -20- diffuzorban egy -23- töltődarab — amelyöt a 3. ábrán eredmény vonallal jeleztünk — rendezhető el, amely pí. tengelyirányú eltolás révén különféle helyzetekbe, állítható be. E szerv útján a -20- diffuzor nyomásfejlesztését, pl. a gép változó teljesítményeinek megfelelően, befolyásolhatjuk. A 6. ábrán -p/- az abszolút nyomás az -I-fáradtgázvezeitékben, illetve a -13- térben, míg -p//- az abszolút nyomás a -II- íáradtgázvezetékben, illetve a -13"- térben a -12- fáradtgázturbina előtt. E nyomások befolyását a, forgatytyúszög függvényében 0°-tól 720°-ig, vagyis a négyütemű gép egy teljes munkaperiődusára nézve, tüntettük fel. A felső -a- diagrammon teljes vonal mutatja a -p/- nyomást a fáradtgázturbina előtt, vagyis a -13'- térben, míg az alsó -b- diagrammon — hasonló vonallal — a -p//- nyomási a -13"- térben. Ezzel" szemben az -a- diagrammon a -13"- térben uralkodó -punyomásokat szaggatott vonal, a -b- diagrammon pedig a -13- térben uralkodó -p/- nyomásokat ugyancsak szaggatott vonal jelzi. A 6. ábrán az '1—6 számok jelzik, hogy a kipuffogási nyomáslökések melyik hengerből erednek. Az ezeket követő nyomássüllyedések ugyanazon hengerben végbemenő őblítési és töltési folyamatoknak felelnek meg. A -13'- és -13"- terekből származó gázáramoknak, a találmány szerint, a turbina mögött, az ejektorszerű készülékben való különleges egyesítése azt eredményezi, hogy — amint fentebb már ismertettük — amint az egyik fúvókerékszakaszon a gáz kilépő sebessége nagyobb lesz, mint a másikban, a turbina mögött kisebb nyomás lép fel, mint ilyen készülék alkalmazása nélkül fellépne. A pontozott -po- vonalak mutatják ennek a csökkent .nyomásnak (nyomáshiánynak) a lefolyását, míg a -pa- az abszolút külső ellennyomás nagyságát szemlélteti. A -p0-a találmány tárgyánál legalább is átmenetileg kisebb lesz a -p«- nyomásnál. Az -a- diagrammon a -p/- fáraditgáznyo>más-, "görbét az -1- henger kipuffogásától kezdve kö$'* vetve, azt látjuk, hogy az -x- forgattyúszögnél a turbina előtti, az -5- hengerből eredő szaggatottan rajzolt -p//- nyomás ugyanúgy áll be, mint az -1- hengerből eredő -p/- nyomás. Később a -p//- nyomás a -p/- fölé emelkedik, majd újból lecsökken. Eközben az -x'- forgattyúszögnél újból egyenlővé válik az -I- fáradtgázvezetékben és a -13- térben uralkodó -p/- nyomással. Könnyen megérthető, hogy az -x- és -xforgattyúáHások között az -A- ejektorszerű készülék révén a turbinafutókerék mögött a szaggatottan berajolt -p a- külső nyomáshoz képest csökkent, -p» - nyomás lép fel. A -21- töltőfúvó és a -22- vezeték útján most az égési erőgéphez -p21- abszolút nyomás mellett töitőlevegőt vezetünk. A töltőlevegőnek az égési erőgépbe való belépése és a -12- tudbinából való kilépése között állandóan változó -p21 :pc?- nyomásarány uralkodik. A találmány tárgya, nélkül működő gépnél ez a nyomásarány kisebb, nevezetesen —21 — lenne, minthogy a -po- ellennyomás na-PÖ gyobb a -p«-nál. Ahogy a 3—5. ábrák ismertetése során már említettük, a találmány tárgyánál ezenfelül még a turbina teljesítménye és így a töltőfúvó teljesítménye is nagyobb lesz. A -p2] töltőnyomás a találmány tárgyánál tehát nagyobb, mint az ismert kiviteleknél. A levegőnek az égési erő' gépbe való belépése és a turbinából való kiiépése közötti különböző helyeken természetesen különböző nyomások uralkodnak. Ezek a nyomások a gép előtti -po,- töltőnyomás és a. turbina -Po- kilépő nyomása között bizonyos értékekre állanak be. Az -a- diagrammon a -p,- görbe például az -1- hengerben a nyomás változását mutatja a kipuffogási és töltési periódus alatt. Ez a -Pi- nyomás mindaddig, amíg a belőle kiáramló gázok szabad átáramlása biztosítva van és amíg nem következik be egy másik, ugyanazon fáradtgázvezetékbe kipuffogő henger kipuffogása, kevéssel nagyobb, mint ugyanabban a pillanatban a -p/- nyomás a fáradtgázturbina előtt. Látható, hogy a -pí- nyomás az -y- és -yforgattyú szögek között a kipuffogási -p«- ellennyomás (például az atmoszféra) alá süllyedhet. Ha a gép a találmány tárgya szerinti csökkent-nyomás-létesítés nélkül a -pa- ellennyomás ellen dolgoznék, úgy a fáradtgázturbina előtt az abszolút nyomás az eredményvonal szerint csak a -p/'- értékre süllyedhetne. A -b- diagramm ugyanazt a turbina mögötti nyomáscsökkentő hatást szemlélteti, mint az -a- diagramm, melyet azonban az -1, 3, 2- hengerektől eredő -p nyomás-görbe idéz elő az -5, 6- és -4- hengerek alacsonynyomású periódusai, vagyis öblítő és töltőperiódusai alatt. Ha már most az égési erőgép, annak fáradtgázvezetékei, valamint a -12- fárad'tgázturbina akként vannak kialakítva, hogy az égési erőgép -x- és -x'- forgattyú helyzetei mellett (-a- diagramm) a -p,-nyomás értéke a -pa- nyomásnál, illetve a -p{ >- nyomásnál nagyobb, úgy, ha az ejektorszerű készüléknél a keverőtérnez diffuzor csatlakozik járulékosain, vagyis a -c2 -sebesség saját ejektorhatása nélkül is, már egy bizonyos nyomáscsökkenés lép- fel. Ezt a 6. ábrán a kihúzott -Po - görbék szemléltetik. Az nadiagrarnmpn az -x- és -x'- forgattyúhelyzeteknél mutatkozó -p»'- értékek adják meg a puszta diffuzorhatás révén é forgattyúállások mellett, a turbina mögött elérhető csökkent nyomásokat. Ha már most, a gép továbbforgásia közben a -p//- nyomás a -p/- fölé emelkedik, úgy az -A-készülék fentebb •ismertetett ejektorszerű szívó-' hatása ugyancsak működésbe lép. A -p0 - nyomás ekkor süllyed, -még pedig úgy az -5, 6- és -4- hengercsoportból eredő——7- nyomásarány, pí. Po '• « ' mint a nyomásarány hatása, vagyis az P» -1, 3- és -2- hengercsoport túlnyomása folytárt," amíg az utóbbi fennáll. Míg -p„- csak az éjek-
