141089. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mechanikai rostélyok elején alulról létesített begyujtás erősítésére

2 141089. jutnak, pl. egy ventillátorhoz vagy olyan he­lyekhez áramlanak, amelyekben megfelelő gépi berendezéssel léghíjas teret tartunk fenn. Ezen áramlás útját az -1- nyilak mutatják és a nyilak szerint áramló gázok a durva szemcséjű tüzelő­anyagon nagy sebességgel áramolhatnak át anélkül, hogy a réteg stabilitása ezzel szen­vedne, tehát az elszívás -Op- terében megmarad a réteg stabilitása és a gázok tüzelőanyagot nem rántanak magukkal. Ilyen módon az alul­ról való begyújtás létesítése és elterjesztése rendkívül hatásosan jön létre, különösen akkor, ha az -Qp- térben áramló égési levegő forró, pl. 400°. Az alul lévő és alulról meggyújtott -ts­rétegre a -Hp- tolattyú vagy szabályozó alkat­rész mögött a finom szemcséjű vagy nehezeb­ben gyulladó -tv- tüzelőanyagréteget helyezzük, amelyet az alsó rétegből fölemelkedő égéster­mékek először szárítanak és melegítőnek, majd pedig alulról meggyújtják. A legfinomabb szem­cséjű tüzelőanyag hamarosan az alsó rétegbe hatol, ahol azután nagyon hamar meggyullad. Ilyen módon az áramlási sebesség legtöbbször növelhető, mert ennél a tüzelési módnál a tü­zelőanyag szemcséinek az izzási zónákban, il­letve az égő réteg belsejében történő összesülése könnyen és gyorsan előáll, ajni itt kedvező hatású. Nyilvánvaló az is, hogy a -Hp- alkatrész hatására a tüzelőanyag az -Op- zónában lénye­gesen lassabban mozog, tehát ebben a zónában aránylag hosszú ideig tartózkodik, ami szintén elősegíti az alulról való begyuHadás bekövet­kezését és elterjedését. A 2. ábra olyan kiviteli példát mutat, ame­lyiknél az -R- mechanikai rostély adagoló készülékkel működik együtt és ez a nem mozgó -Sn- fokozatból áll, melynek helyzete esetleg beállítható, továbbá egy -Sp- fokozatból, amely­nek löketnagysága és löketszáma változtatható. Ez a változtatás a tulajdonképpeni -R- rostély mozgásainak függvényében is létrehozható. Az ábra többi jelölése, vagyis hivatkozási számai az 1. ábrának felelnek meg. Az -Sn- fokozat beállításával elérjük, hogy a finom szemcséjű vagy nehezen meggyulladó tüzelőanyag a nehézségi erő hatása alatt a durva szemcséjű vagy könnyebben gyulladó tüzelőanyagrétegére csúszik, de ez a rácsúszás csak annál a helynél történik, ahol a tüzelőanyagot az -R- rostély átveszi. , A -Hp- szerv és az -Sn- fokozat beállításá­val tehát elérhetjük, hogy az -Op- zónából csak finomszemcséjű vagy nehezen meggyújtható tüzelőanyag, vagy ia durva szemcséjű tüzelő­anyag egy része is, de természetesen főkép meggyújtott állapotban, kerül továbbításra. Az -Sn- fokozatnak a rajzon teljes vonallal kihú­zott helyzetében az -R- rostélyra a tüzelőanyag csak az -Nz- tartályból hullik vagy csúszik, a durva szemcséjű tüzelőanyag pedig csak a mozgatható -Sp- fokozat beállítása révén mozog előre, úgyhogy alulról meggyújtott réteg léte­sül, amelyet a vázlatosan jelölt -10- vonal és egy a -10- vonal fölött lévő felső réteg alkot, mely utóbbinak -11- felső felülete van. Ha az -Sp- fokozat az -Sn- fokozat változatlan hely­zete mellett nyugalomban van, akkor a -10-vonal a -10'- helyzetbe és á -11- vonal a -11'­helyzetbe tolódik el. A tulajdonképpeni -R-mechanikai rostélyon ilyen módon gyakorlatilag nem is lenne durvaszemcséjű tüzelőanyag. Az -A, Hp, Hz és Sn- szervek helyzetének beállítá­sával, valamint a löketszám és löketnagyság vagy mindkettő beállításával ilyen módon az egyes rész-rétegek vastagságát és egyben az alsó réteg mozgási sebességét is tág határok között lehet változtatni. Mivel az alsó réteg vastagságától és mozgási sebességétől függ az -Op- zónában lévő, meggyújtandó tüzelőanyag­szemcsék tartózkodási ideje és a reakció szá­mára rendelkezésre álló felülete, vagyis az az idő, amely alatt a szemcsék a -P- térben az -1-nyilak irányában elszívott forró égéstermékeik hatásának ki vannak téve, a viszonyokat oly­képpen lehet beszabályozni, hogy az említett fontos tényezők az alulról való begyulladás szempontjából kedvezően alakulnak. A 3. ábrán az adagolásra való készüléket • -Rs- jelöli és ez a készülék a mozgatható -Sp-és helybenálló -Sn- fokozatokból áll, mimellett, a ferde -Rs- rostély pedig az adagolókészülék elé van kapcsolva. A meggyújtást itt kizárólag csak a forró égési levegő révén létesítjük. A berendezés működési módja a fenti ismertetés alapján már nyilvánvaló. Mivel ez esetben a régebben P-vel jelölt alsó réteg mellső homlok­felülete előtti tér elmarad, a levegőt és az égés által keletkező összes termékeket a rostélyokon, illetve fokozatokon, tehát az -Rs, Sp,p Sn és R-aikatrészeken át közvetlenül áramoltatjuk az -S- égési térbe. Nyilvánvaló az is, hogy itt is az alsó, durvaszemcséjű réteg vastagsága, va­lamint mozgási sebessége számára, tág határok kínálkoznak. Ha az -Rs- ferde rostély előtt egy -L- teret alkalmazunk, amelyet a rajzon szak­gatott vonalakkal jelöltünk és amelyben az alsó rétegnek megint csak szabad mellső felülete keletkezik, de amelybői az égési termékeket nem szívjuk el, akkor a levegőnek és a keletkezett égési termékeknek egyrésze az -5- nyilak irá­nyában áramlik. Az -Rs- ferde rostély esetleg egy -M- szervvel működik együtt, amelynek segítségével az -Rs- rostély elején a levegő áramlását szabályozni lehet olykép, hogy a levegő átfújása nem következik be. A leírt -L- tér alkalmazása és az -5- nyilak irányában való áramlás következtében kétség­kívül létrejön az alulról való begyújtás, illetve ez a szerkezet azt elősegíti és a közvetlenül az % -Rs- rostély fölötti térben ez a begyújtást mód meg is marad, ami semmiesetre sem fontosság nélküli körülmény, mert a forró levegővel léte­sített alulról való meggyújtás következtében néha az történik, hogy ez a meggyújtás nem közvetlenül a rostély közelében jön létre. A jelenlegi tüzeléseknél nem ritka jelenség, hogy igen különböző szemnagyságú tüzelő­anyagkeverékkel kell dolgozni. A szemnagysá­gok határai általában véve annál tágabbak, mennél kisebb értékű anyaggal tüzelünk. Ha á.

Next

/
Thumbnails
Contents