141088. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulóztartalmú textilanyagok zsugorodás elleni stabilizálására

Megjelent 1952. évi március hó 1-én, ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141088. SZÁM. 8 k. OSZTÁLY. — Cu-3. ALAPSZÁM. Eljárás eelluKtzatartalimu textilanyagok zsugorodás elleni stabilizálására. Clueíí, Peafoody & Co., Inc. cég, New-York, A. E. Ä. A bejelentés napja: 1949. augusztus 2. A találmány cellulózát tartalmazó texíilanya­;gók stabilizálására vonatkozik, célja tehát an­nak meggátlása, hogy a textilanyag többszöri mosás alkalmával összehúzódjon. /Ajánlották már eddig is a hajtogatás elleni -ellenállás és a nedves állapotban mérhető szi­lárdság növelésére1 műselyemnél a vízállóvá te­tteit, éspedig olykép, hogy a szövetet düimetilol formamidot tartalmazó vizes fürdőben kezelték, majd peüig szárították és azután az átitatott, téhat impregnált szövetet kikészítették. Azon­ban ez az eljárás hátrányos annyiban, hogy a «dimetilol fermamid lazán kötött formaldehidet tartalmaz. Ilyen módon erős formaldlehid-szag keletkezik és ha ilyen fürdőt használunk a szövet kezeléséhez, akkor főleg a hengerek kö­zötti sajtolási iái és a szárításnál igen erős és kellemetlen formaldehid-szag keletkezik, ami lehetetlenné teszi a dimetilol-formamid nagy­mértékű ipari használatát megfelelő szellőztető­"berendezés nélkSl. De még erős szellőztetés ese­tén sem leihet meggátolni, hogy jelentős mennyi­ségű formaldehid ne távozzék a gyártelep leve­gőjébe. Mindemellett ez a kezelés a zsugorodás vagy összehúzódás ellen csak nagyon csekély vagy semmi stabilizációt sem adott, célja a haj­togatás elleni ellenállás és a nedves szilárdság növeléséire volt. Azt találtuk, hogy ceüulózaszerű részeket tar­talmazó textilanyagok az ismételt mosás esetén élőálló számottevő összehúzódás ellen stabili­zálhatók, amellett pedig a hajtogatás elleni el­lenállásuk is lényegesen növelhető, ha az ilyen textilanyagot metílol-formamiddal és egy kata­lizátorral vizes fürdőben kezeljük, anélkül, hogy e kezelés folyamán hátrányos és kifogásolható szagok keletkeznének. Azt találtuk továbbá, hogy az ilyen kezelés előnyösen használható. ha különböző textil nyersanyagok keverékéből készített textilanyagoknál az egyik összetevő ceilúlózatartalmú vagy cellulózaszerű anyag. A metilol-formamidban nincsen lazán kötött formaldehid, minek következtében ez az anyag nem bocsájt ki magából kifogásolható formal­dehid szasgot, sem más kellemetlen szagot állás közben, de raktározás vagy melegítés közbeír sem, minek következtében ez az anyag jól hasznáiható textiláruk kezelésére a különleges és költséges szellőztetőberendezések alkalma­zása nélkül. A metilol-formamid készítésére a formamid bizonyos mennyiségét formaldehiddel reagáltatjuk olyképen, hogy a formamid aránya lényegesen nagyobb, mint a dimetiiol formamid' készítésénél használt arány. így pl. a molekula­viszony 3 formaldehid legalább kb. 1.5 forrna -midhez, amelynek maximuma kb. 6. Ha a molekula-viszony 3 formaldehid 1.5 formamid­hez, az eredmény olyan termék, amelynek határozottan formaldehid szaga van, de ez nem: oly erős és hátrányos, mintha a molekula­viszony 3:1. ' Az a molekula viszony, amelynél 3 formal­dehidre 2 formamid jut olyan reakcióterméket adott, amelynek formaldehid szaga nagyon kicsi, de ha ez a viszony 3:2.5, a kapott reak­ciótermék formaldehid szaga már csak nyo­mokban észlelhető és így semmi kellemetlensé­get nem, okoz. Ha a molekulaviszony olyan,, hogy 3 formaldehidre kb. 2.5 formamid! jut, akkor a reakcióterméknek egyáltalán nincsen: formaldehid szaga éspedig sem. az oldatban, sem pedig az előzetes szárításnál vagy az át­itatott (impregnált) szövet kikészítésekor. A találmány szerint a kedvező molekulaviszony egyik határa kb. az, amelynél a formaldehid és formamid; azonos mennyiségben szerepelnek, a másik határ pedig az, amelynél 3 formalde­hidre 6 formamid jut. A formaldehid és forma­mid keverékének hőmérséklete a reakció köz­ben nem szabad, hogy meghaladja az 55 C°-ot. A reakció előkészítésénél a formaldehid! pH-ját ágy kell beállítani, hogy az alkalikus legyen, mely célra nátrium- vagy káliumkarbonátot használhatunk, amellyel a pH értékét 10 és \2 között állítjuk be, mely esetben a reakció kb. 1 óra alatt fejeződik be. Az ilyen módon kapott metilol-formamidhez megfelelő katalizátort adunk, amely előnyösen savas természetű az esetben, ha a formaldehid és a formamid közötti reakció az alkalikus ol-

Next

/
Thumbnails
Contents