141080. lajstromszámú szabadalom • Tüzelésekhez való rostély
2 141080. ' A felrajzolt kiviteli példánál a 10 tartórúdon all tagok vagy rostélyelemek sorozata van elhelyezve olykép, hogy a 10 rudlak a 12 csuklók körül elbillerithetők. Ezt a szerkezetet a rajz részletesen nem mutatja, mert az magában véve pl. a 998.247. számú amerikai szabadalmi leírásból jól ismeretes. A 10 részeik szokott módon lefelé nyúló 13 tartó- vagy kapcsolórudakkal vannak ellátva, amelyek szokásos vagy ismert szerkezetű 14 rázószer'kezettel kapcsolódnak. A 10 tartórudak elfordítása all rostélyelemek elbilienését okozza. Mindegyik 11 tag vagy rostélyelemnek kiszélesített 15 fejrésze van, amelyek a függőleges elhelyezésű 16 borda felső részén hosszirányban vannak elhelyezve. Ezek a fejrészeik hosszirányú 18 bordával és 17 középrésszel1 vannak ellátva olykép, hogy a 18 rész a 17 középrész alatt van. A 18 bordák a 17 középrészből kétol^ dalt oldalirányban nyúlnak ki. Ha néhány ilyen - 11 tagot összeszerelünk olykép, hogy azok oldalukkal egymás mellett vannak elhelyezve a 10 rúdon, és egymást érintik, akkor egy teljes rostélyrészt vagy csoportot állíthatunk össze olykép, hogy a 18 bordák a légvezető 19 csatornák fenekét alkotják a tüzet tartó 17 középrészek vagy kiemelkedések között. A 19 mélyedés vagy csatornák megfelelő levegőbevezetéssel, illetve légvezető 20 csatornákkal kapcsolódnak, amelyek az égési levegőt (huzatot) irányából eltérítik és elosztják a levegőt az egyes rostélytagok mentén, illetve ilymódon a rostély egész felületén a gőzmozdony fáradt gőze által létesített szívóhatás következtében. A tüzet tartó 17 középrészeknek vagy bordáknak keresztirányú légvezető 21 csatornái vannak. Mindaz, amit az eddigiekben ismertettünk, a fentemlített 2,009.450. számú szabadalomban már ismertetve van. A jelen találmány szerinti újítás abban áll, hogy a 19 mélyedések vagy csatornák számára 22 végfalakat viagy terelőfalakat alkalmazunk, amelyek a 17 középrészekhez csatlakoznak és az oldalsó 18 bordákkal egydarabot alkotnak. Mindiegyik rostélyelem 15 fejrészének végfelületei a felső 17a felületből és az alsó 17b felületből állanak, melyek közül az előbbi (a teljesg végfelületnek kb. a fele) ferdeirányban hajló keresztirányú felületből áll, a másik, a 17b felület pedig másik keresztirányú síkban van, amely az ellenkező .irányban hajlik. Ezek a fölső és alsó 17 felületek a vízszintes fekvésű 23 élben végződnek, illetve a felé hajlanak, amelyek a 15 fejrész legszélső élét alkotják. A 17 középrésznek két egymással szembemíekvő oldalán lévő 22 végfalak a 18 bordáktól kiindulóan fölfelé nyúlnak és az említett 23 élig terjednek. E végfalak külső keresztirányú oldalrésze pedig a 15 fej említett és leírt ferdie 17b felületének részét képezi. Ha a rostélyelemek a hideg állapotnak megjelelő helyzetben vannak, vagy másképen kismértékben elbillentett helyzetet vesznek fel, amint azt a 2. és 3. ábrák mutatják, egy bizonyos 25 távolság (3. ábra) van az egyik rostélyelem szélső 23 éle és a szomszédos rostélyelem 24 talprésze között. Ez. a távolság a 19 csatornák végéné! mérhető. A ferde 22 falak alkalmazása, következtében szükséges köztér lényegesen kisebb, mint az a legrövidebb távolság, amely fennállaoia a 18 csatornafenekek egymás mellett lévő végei között, ha az említett 22 falakat nem alkal-maiznók. Ilyen módon a találmány szerinti kialakítás, melyhez e végfalak is tartoznak, lehetővé teszi a tüzelőanyagveszteség csökkentését a rostély elemek között akkor, amikor ezek a hideg állapotnak megfelelő helyzetben vannak; viszont 'a tüzelés megkezdésekor a tűzszekrény és a 14 rázóalkatrészek hőokozta kiterjedése az egyes rostélyelemeket lényegileg vízszintes helyzetbe hozza, ami megfelel a működési helyzetnek. Ha pedig működés közben a rostélyelemek megint kissé elbillentett helyzetet vesznek fel, nem keletkeznek hátrányos méretű, tehát aránylag nagy nyílások, amelyeken át a levegő egyenes irányban áramolhatik az egyes rostélyelemek /között és így a már említett nehézségek és hátrányok (a tüzelőanyag lehullása, összesülése, salakképződés, stb.) elkerülhető. A 22 falak lényegesen nem befolyásolhatják a hamunak a rostélyon át Való lerázását, sem pedig a tűznek az eltávolítását (lazítását, tisztítását, kifordítását) és a rostélyelemek végénél megnövel függőleges keresztmetszetet adnak, amely a rostélyelemek élettartamát is növeli a fenti előnyök mellett. Hogy szemléltetni lehessen a 25 távolság csökkentésének mértékét, a 3. ábrán megmutattuk, hogy mennyivel kisebb a 25 darab, mint az a távolság, ami a rostélyelemek között lenne a 22 falak alkalmazása nélkül, mely célból a 27-tel jelölt szaggatott vonal mutatja a tagok végeinek, illetve a 18 részek alakját a felek nélkül, tehát fölül egyenes 18 csatornafenék, illetve bordák esetén. Az ábrán jól látható, hogy amennyiben a 22 falakat a 27 vonalak mentén levágva képzeljük, a szomszédos rostélyelemek között a 26 távolság áll,elő, amely az ilyen elbillentett helyzetű rostélyelemek esetén lényegesen nagyobb, mint a 22 falak, illetve nyúlványok alkalmazásával létesített 25 távolság. Ha tehát a hideg állapotnak megfelelően vagy más okból kifolyólag a rostélyelemek ferde helyzetűek, a távolság elég kicisre csökkent ahhoz, hogy tüzelőanyag ne eshessen a hamu közé és nem állanak elő a többi említett veszteségek sem. Természetes, hogy a találmányt nem kötjük határozott méretekhez vagy arányokhoz, de azért megemlítendő, hogy kitűnő eredményeket sikerült elérni, ha a 22 falak a 18 borda fölé oly távolsággal emelkednek, amely lényegileg egyenlő ennek a 18 résznek a függőleges vastagságával és ha emellett a 17b felület ferdesége kb. 120° a 18 borda alsó felületéhez viszonyítva. Szabadalmi igénypont: Légvezetőcsatornákkal, ellátott rostélyelem tüzelésekhez, melynek jellemzője, használati helyzetben függőleges, borda- vagy szárnyalakú (16) rész, amelynek meghosszabbított (15) feje
