141078. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges fonalak előállítására

Megjelent 1952. évi március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNY! HIVATAL ABADALMI LEÍRÁS' 141078. SZÁM. 76 c, OSZTÁLY, — C-6277. ALAPSZÁM. Eljárás mesterséges fonalak előállítására. Chemické závody na Slovensku, národni podnik, Bratislava. A bejelentés napja: 1948. október 28. Csehszlovákiai elsőbbsége: 1947. október 29. Mesterséges lineáris polimereikből, illetőleg polikondenzátumokból készült rostok hidegen való nyújtással irányíthatók. Ezek a rostok nagyon szilárdak: és különböző textil célokra, például műselyem helyettesítésére alkalmasaik. Ezzel szemben hátrányuk, hogy üvegszálaikhoz hasonlóan simák, a gyapjút nem helyettesíthetik és gyakorlatilag nem nemezelhetők. E hátrányok kiküszöbölése végett a felület érdesítéséhez különböző eljárásokat javasoltak. így például ismert olyan javaslat, amely szerint a szuperpoliaimidrostot nyújtás előtt acetilcelluilózaoldatból álló bevonattal látják el és az eredeti rost hosszának 300—400 százalékkal való megnövelése végett nyújtásnak vetik alá, még mielőtt az acetilceUulózából az oldószer teljesen elpárolgott volna. Ily módon össze nem függő bevonatot kapnak, úgyhogy a rost gyapjúhoz hasonlóvá válik. Úgy találtuk, hogy lényegesen kedvezőbb eredményt kapunk, ha a még nemi nyújtott fonalat oly anyagból készült bevonattal látjuk el, amely meghatározott, a szobahőmérsékletnél magasabb hőfokra való felmelegítéskor elegendő simulékonnyá és lággyá válik, majd a rostot ezen a magasabb hőmérsékleten, tehát nem az eddigi szokás szerint hidegen, nyújtjuk. A műanyagból álló, össze nem: függő bevonat utólagos, még magasabb hőmérsékletre való felmelegítés alkalmával rögzítődik, például azért, 'mert a bevonat anyaga olyan, hogy az a felmelegítés következtében megkeményedik, vagy átmenetileg megolvad és lehűlés közben ismét megdermed. Természetesen olyan hőmérsékletet választunk, amelynél az alkalmazott bevonó anyag nem képes a rost teljes megnyúlását követni és egymással össze nem függő részekre szakad. A találmány egyik előnyös kiviteli alakjánál melegítéssel keményíthető műgyantát alkalmazunk, amilyen például a fenolaldehidgyanta, a karbamidaldehidgyanta, vagy a melamidaldehidgyanta és a nyújtást oly hőmérsékleten foganatosítjuk, amelyen az anyag megolvad ugyan és a rosthoz jól tapad, azonban nem nyúlik, majd ezt követő további melegítéssel az anyagot szilárd halmazállapotba visszük. A fentemlített ismert eljárással szemben a találmány előnye, hogy a termék tulajdonságai messzemenően befolyásolhatók, még pedig egyrészt annak a hőmérsékletnek a megfelelő megválasztásával, amelyen a nyújtást foganatosítjuk, másrészt ez eljárásban használt műgyanta tulajdonságainak megválasztásával, illetőleg beállításával. Bár igen jő eredmények érhetők el hőképlékeny anyagok alkalmazásakor is, akár természetes, akár mesterséges ilyen anyagokat használunk, a legalkalmasabbak a, keményíthető anyagok, mert a keményítés által a rost és a műanyag közötti tapadás mértéke fokozódik, különösen erős tapadás, tehát összetartás érhető el, ha formaldehiddel, vagy második kondenzációs összetevővel önmagában ismert módon előkezelt rostot alkalmazunk. így például igen jő tapadás érhető el, ha a rost felületét a rezoibevonat felvitele előtt rövid ideig fenolgőzökkel kezeljük. A fenol a rostanyag felületi rétegében feloldódik és a rezolnak ezt követő, hőben való megkeményedésekor beálló kondenzálásában résztvesz. A tapadás más módon is fokozható. Evégből, például közvetlenül a rostnak a műgyantával való bevonása előtt a rost felületére savanyú vagy alkalikus katalizátort viszünk fel. A bevonó anyag e felvitele különböző módokon foganatosítható, például oldat, előnyösen alkoholos rezololdat alakjában. Eljárhatunk úgy is, hogy a bevonó anyagot megömlesztett állapotban visszük fel és evégből a rostot megfelelő fürdőn húzzuk át. A bevonóanyag felvihető az ömledékből való fonás alkalmával, például úgy, hogy a megömlesztett poliamidot közvetlenül a bevonóanyag oldatába fonjuk. A bevonó anyaghoz különböző adalékokat, például töltőanyagot, lágyító anyagot is adhatunk, hogy ily módon azt a kívánt tulajdonságra állítsuk be. A nyújtás a bevonó anyag