141058. lajstromszámú szabadalom • Villamos váltóállító-berendezés távvezérlésű váltórelécsoporttal és telepkapcsolórelével

Megjelent 1952. évi március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141058. SZÁM. 20 i, 1—14. OSZTÁLY. — S-21040. ALAPSZÁM. • Villamos váltóállító berendezés távvezérlésű váltórelécsoporttal és telepkapcsolórelével. Société Technique pour l'Industrie Nouvelle S. A. „Stin" cég, Vevey-ben (Svájc). A bejelentés napja: 1949. május 25. Svájci elsőbbsége: 1948. május 28. Az ismert villamos váltóállító berendezéseknél, amelyeknél a váltóvezérlő reléket távolról vezéreljük, egy telepátkapcsoló relé gondoskodik az ellenőrző áramról állító áramra való átkapcsolásáról, ha a váltót át akarjuk állítani. Hasonlóképen ez a relé gondoskodik az ellenkező irányú átkapcsolásról az állítás befejezése után. Az állítás alatt a telepátkapcsoló relé egy külön támasztó szerkezeten át egy ellenőrző relére támaszkodik, amely abban a pillanatban, amikor a váltó a végállásába ér, egy áramlökést kap, ami által a telepátkapcsoló relé az alapállásba való visszatérésre kioldódik. Emellett a váltó átállítására szolgáló vezérlő reléknek, valamint a telepátkapcsoló relének a kapcsolása olyan, hogy a telepátkapcsoló relé először egyedül kap feszültséget és csak a visszajelentő relé leesése után lesz a megfelelő vezérlőrelével sorba kapcsolva, úgyhogy az átkapcsolás csak akkor következhetik be, ha ezek a visszajelentőrelék leestek. Jóllehet e randszabályokkal a műveletek helyes sorrendje határozottsággal meg van állapítva és a kezelésnél véletlenül sem cseréhető fel, mégis fennáll a lehetőség, hogy az állítás rövid ideje alatt a kfbldó relé ismét egy áramlökést kap és újra meghúz. A gyakorlati tapasztalat azt mutatta, hogy ha az állítóáram váltóáram, a kioldó relé nem tud állandóan meghúzni, hanem lebegni kezd, úgyhogy a visszajelentőrelék mégis valóban leesnek és a kapcsolási folyamatok tervszerűen lejátszódnak. Ha azonban az állítóáram egyenáram, akkor fennáll annak a lehetősége, hogy a kioldó relé függve marad, úgyhogy a visszajelenitőrelék nem esnek le és a váltó átállítása lehetetlen lesz. Eme zűrzavarnak a lehetősége a jelen találmány szerint azzal küszöbölhető ki, hogy a telepátkapcsoló relét kioldó relének az áramkörében egy a telepátikapcsoló relé horgonyával öszszekötött, de nem feltámasztott érintkező van bekapcsolva,, aminek következtében iá kioldó relé áramköre csak áramtalan telepátkapcsolórelénél van zárva. E kapcsolásnak működése a váltóállító berendezésnek a mellékelt rajz 1. és 2. ábráján ábrázolt kiviteli példájából megérthető. Ha a H váltóvezérlő kapcsolót állítjuk, akkor a most létesülő áram a H és Ull-en át B csévét gerjeszti. Ezáltal egyrészt a bl és b2 telepátkapcsoló érintkezők átkapcsolódinak, úgyhogy a váltókapcsolás most az állítóáramon fekszik, míg ezzel egyidőben a b3 érintkezőn át, amely a B relé horgonyával van összekötve, a K kioldőrelé áramköre megszakad. Ezáltal a K kioldórelé horgonya leesik, miáltal ia B telepátikapcsolórelé meg lesz támasztva, mialatt ezzel egyidőben a K kioldórelé egyik érintkezője a 2. ábra áramkörében az Ul visszajelentő relét megszakítja. E relé leesik és emnek következtében az 1. ábrában az Uli érintkezőjén át az Stl és B relék csévéi sorba lesznek kapcsolva. Ezáltal az Stl relé meghúz, aminek következtében az St2 relé az alátámasztást elveszti és le* esik. Ebben a pillanatban a váltó hajtómű álilítóáramköre az Stl3 és St23 érintkezőkön át olyképen kapcsolódott át, hogy a hajtómű megindul, míg ezzel egyidejűen az St24 és Stl4 érintkezők arról gondoskodnak, hogy a K cséve csak akkor kaphat ismét áramot, ha a váltóhajtómű már a végállásába kifutott, ami az Stl, illetőleg St2 vezérlőrelék állásának megfelel. A leeső St2 vezérlőrelé St21 érintkezője által azonban most az Stl és B csévétó közös áramköre megszakad, úgyhogy a B relé horgonyával öszszekötött, de meg nem támasztott b3 érintkező ismét az eredeti helyzetébe kerül vissza és a K kioldórelé áramkörét előkészíti. E folyamatok ismertetéséből nyilvánvaló, hogy a K kioldórelé semmiféle feszültséget nem kaphat, amíg a vezérlőrelé átkapcsoló folyamata, ami B relé horgonyának a leesésével fejeződik be, teljesen végbe nem megy. Ezzel azonban megakadályozódik, hogy a K relé csévéje az átállítási folyamat előtt már feszültség alá kerüljön és a relé lebegni kezdjen, avagy éppen fenn is akadjon. A váltóállító berendezésnek az 1. és 2. ábra-