141052. lajstromszámú szabadalom • Készülék vékony filmszalag vezetéséhez

Megjelent 1952. évi március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141052. SZÁM. 57 a. 33—63. OSZTÁLY. — P-11211. ALAPSZÁM. Készülék vékony filmszalag vezetéséhez. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken, Eindhoven (Hollandia). A bejelentés napja: 1944. augusztus 14. Németalföldi elsőbbsége: 1943. szeptember 30. A találmány vékony filmszalag, például celofánból készült igen vékony film vezetéséhez való készülék. A filmszalagok vezetéséhez alkalmazott szokásos készülékeknél a például átlyuggatott szalagokat fogazott görgők útján menesztik vagy fogazatlan görgőkön át két perem között vezetik. Igen vékony filmek esetén az ismert készülékek hátránya, hogy az anyag a menesztés e módját nem bírja ki és így megsérülése, sőt elszakadása elkerülhetetlen. Ez a hátrány különösen a film nedves állapotában igen nagy mértékben jelentkezik, a nedves állapot pedig a film megmunkálása során gyakori. E hátrányt, a találmány értelmében azzal küszöböljük ki, hogy a filmszalagot a vezetőszerv helyén a szalag hosszirányú középvonalához, vagyis hossztengelyéhez viszonyítva részaránytalanul ható hajtás és/vagy hasonlóan ható fékezés útján a vezetőszerv szomszédságában elhelyezett ütközőn való féloldalas megfekvésre kényszerítjük. A vezető szervet esetleg forgó görgő, vagy helytálló filmpálya alkothatja, A részaránytalan hajtás és/vagy fékezés a filmre síkjában oly erőpárt (forgatónyomatékot) fejt ki, amely a filmre oldalirányú erőt gyakorol és ezzel a filmet oldalirányban! az ütközőig meneszti. Ezt az oldalirányú erőt a1

hajtás és/vagy a fékezés' erőviszonyainak megválasztásával szabatosan a kívánt értékre állíthatjuk be. A film átlyuggatására nincs szükség és ez az egy^ ütköző elegendő a film vezetéséhez. Minthogy a filmet ennek az ütközőnek szorító erő igen csekély lehet, a film nem sérül meg és nem következik be úgynevezett „lábképződlés", vagyis a szalagnak az ütköző oldalán való feltekercselődése. A találmányt a rajz alapján néhány példakénti kiviteli alakkal kapcsolatban részletesebben ismertetjük. Az 1. és 2. ábrán alul- és oldalnézetben a találmány szerimti készülék oly példaként! kiviteli alakját tüntettük fel, amelynél a filmet lényegében részaránytalanul fékezzük le; a 3. és 4. ábrán látható példakéntí kiviteli alaknál a fékezés és a menesztés is részaránytalan ; az 5. és 6. ábrán látható példakéntí kiviteli alak esetén a készülék részaránytalan fékezéssel dolgozik. A rajzon azonos kivatkozási számok azonos részleteket jelölnek. 1 hivatkozási számmal a filmszalagot jelöltük, mely 2 görgőn van vezetve. A 2 görgő az 1. és 2. ábra szerinti példakénti kiviteli alak esetén laza vezetőgörgő, amely a filmmel együtt mozog. Az 1.—4. ábrákon látható példakénti kiviteli alakoknál a film tengelyéhez viszonyítva részaránytalanul nemezből készült két 3 és 4 lemez van elrendezve, amelyek között a filmszalag elhalad. A 3, 4 lemezek többé vagy kevésbbé egymásra szoríthatók. A szorító nyomást a rajzon fel nem tüntetett szerkezettel tetszés szerint állíthatjuk be. A 3, 4 lemezeik és az 1 filmszalag közötti súrlódás a filmszalagra a filmszalag síkjában forgatónyomatékot fejt ki, úgyhogy az 1 filmszalag az 5 ütközőnek ütközik. Ezt még azzal segíthetjük elő, hogy az 1 filmszalagot például az la. ábrán látható módon nem a 2 görgő teljes szélessége mentén támasztjuk alá, úgyhogy önmagában már többé-kevésbbé részaránytalan, menesztő hatást érünk el. A 3. és 4. ábra szerinti példakénti kiviteli alak esetén az említett forgatónyomatékot még azzal növelhetjük, hogy az 1 filmszalagot a 3, 4 lemezek alkalmazásán kívül részaránytalanul hajtjuk. E példakénti kiviteli alaknál ugyanis a 2 görgő hajtógörgő. Ugyanekkor tengelyirányban a hajtó 2 görgőnek csak egy részével részaránytalanul együttdolgozó 6 nyomógörgővel biztosítjuk, hoigy az 1 filmszalag ezen a helyen ne csúszhassak. Ezzel az í filmszalagra hosszirányú középvonalához viszonyítva részaránytalanul ható oly járulékos erőt fejtünk ki, amely az 1 filmszalagot meneszti. Ha az 1 filmszalaggal az 5 ütközőre kifejtett nyomás még mindig oly nagy, hogy az 1 filmszalag oldalt felgöngyölődik és így mégis „lábképződés" áll elő,