141050. lajstromszámú szabadalom • Mágneses mag

Megjelent 1952. évi március hó' 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNY! HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141950. SZÁM. 21 g, 29—35. OSZTÁLY. — P-l 1095., ALAPSZÁM. Mágneses mag. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken, Eindhoven. A bejelentés napja: 1944. május 6. Németalföldi elsőbbsége: 1943. május 7. A találmány zsugorított" ferritimasszából álló mágneses mag. Egyik korábbi, közzé még nem tett szaba­dalmi bejelentésünkben ismertettük azt, hogy, ha az ilyen mag előállításával kapcsolatosan a ferrit elegendő oxigéntartalmáról gondosko­dunk, olyan magokat kaphatunk,, amelyek cse­kély indukció mellett igen kicsiny villamos össz­veszteségeket (örvény-, áram-, hiszterézis- és egyéb veszteségeket) okoznak, még pedig 'nagy­frekvenciákon sem. Az ilyen magok ennélfogva különösképpen alkalmasak rádíiócélokra, távírá­szati és távbeszélő célokra, így pl. pupincsévék, szűrőcsévék, merülőmagos csévék, stb. előállí­tására. Elegendően nagy oxigéntartalom 'eseté­ben olyan ferriteket kaphatunk, melyek szá­mára az említett nagy frekvenciáikon, sőt gyak­ran 1000 kHz-ig terjedő frekvenciákon a tg ä veiszteségszámértéke 0.06-mál kisebb. A tg R érték = , , ahol R a veszteségellenállás, L az önindukció, gyűrűalakú fenritmagra tekercselt csévén mérve, w pedig a körfrekvencia. Azt találtuk, hogy egybezsugorított ferrit­masszából álló mágneses magot tartalmazó cséve gyakorlati alkalmazásánál a villamos el­lenállások értéke idővel változik és hogy jelen­tékeny változások mutatkozhatnak, kiváltkép­pen nagy frekvenciákon. A találmány a jelzett hátrány kiküszöbölését célozza és azon a felismerésen alapul, hogy a villamos ellenállások értékében mutatkozó, em­lített ingadozások összefüggnek a mag nedves­ségtartalmával és hogy a villamos ellenállások megnövekednek, há a környező atmoszférából1 a mag nedvességet vesz fel. A találmány szerint a ferritből álló mágneses magot a nedvesség ellen védiő burkolattal látjuk el. Önként; értetődik, hogy e burkolat létesítése előtt a magot jól kiszárítjuk. A nedvesség ellen védő burkolatot például úgy kaphatjuk, hogy a magot nedvesség ellen védő tulajdonságú és folyékony vagy lágy ál­lapotba hozott, villamosan szigetelő anyagba mártjuk, pl. vazelinba vagy bitumen- vagy föld­viaszbázisú tömítőmasszába. A találmány különösen nagyfontosságú az előbb említett kis veszteségértékű magok eseté­ben, amelyeket rádiócélokra, távírászati és táv­beszélő célokra kívánunk alkalmazni. A találmány különösen fontos továbbá olyan mágneses ferritmagok esetében, amelyeknél az­zal gondoskodtunk a villamos veszteségek szempontjából kívánatos, elegendően nagy oxi­géntartalomról, hogy a ferrittel képződése után oxigént vétetünk fel. A könnyű oxigénfelvétel elősegítése végett kiváltképpen előnyösen az oxigén számára könnyen hozzáférhető, nyitott struktúrát alkalmazunk. Kitűnt, hogy az ilyen lyukacsos anyagszer­kezetű magok a nedvességgel szemben különös­képpen érzékenyek. A nedvesség ellen védő burkolatnak a találmány szerinti alkalmazása ennélfogva ezekben az esetekben különösen fon­tos. A-magot ekkor előnyösen könnyen lágyít­ható, villamosan szigetelő anyaggal, — amilyen a paraffin, vazelin, földviasz, —- akként impreg­náljuk, pl. vákuum alkalmazásávial, hogy az impregnálószer a lyukacsokba behatoljon, amennyire csak lehetséges. Az ekként a nedves­ség hatása ellen védett mag képes a villamos veszteségek értékeit gyakorlatilag határtalánul állandóan megtartani. A teljesség kedvéért még megjegyezzük, hogy ismeretes mágneses anyag előállítása ferritteí, mint mágneses anyaggal, akként, hogy poralakú ferritet és kötőanyagot, pl. műgyantát hasonló módion sajtolnak össze, amint porakkú vasat és kötőszert szoktak masszamagokká préselni. Az ilyen magoknál a nedvességnek csak cse­kély káros hatása lehet, ha a ferritet a kötőszer a nedvesség behatása előtt védte. A találmány azonban nem irányul olyan magokra, amelyek­ben a mágneses ferritrészecskéket kötöszer tartja össze, hanem olyan mágneses magokra, amelyek egybezsugorított ferritmasszából álla-

Next

/
Thumbnails
Contents