141046. lajstromszámú szabadalom • Szemüveg
Megjelent 1952. évi március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141046. SZÁM. 42 h. 26—37. OSZTÁLY. — O-2057. ALAPSZÁM. Szemüveg. Okula, Faktories for spectacles and optical instruments, National Corporation cég, Chomutov (Csehszlovákia) és Dolezal Karel mérnök. Praha, az előbbi, mint utóbbinak jogutóda. A bejelentés napja: 1949. május 5. Csehszlovákiai elsőbbsége: 1948. május 7. Szemüvegeket eddig többnyire úgy állítottak elő, hogy az üvegfoglalatok az őket összekötő nyereggel egy darabot alkotnak és az oldalsó tartószárakat csuklók kötik a foglalatokhoz. Ez az eljárás a foglalatoknak és száraknak mesterséges masszából való készítése esetén a voltaképeni sajtoló műveleten és az üveg széleinek befogadására való hornyok esetleges kiköszörülésén kívül is a műveletek egész sorát teszi szükségessé, ami az egész előállítást igen megdrágítja. A találmány értelmében a foglalatokat és szárakat mesterséges masszából egyetlen sajtoló művelettel együttesen állítjuk elő akként, hogy a foglalatok és szárak a sajtoláskor lényegileg egy síkban vannak és a szárakat a foglalatokba való átmenetük helyén további művelettel hajlítjuk el. Példák szemüvegnek a találmány szerint való kialakítására a mellékelt rajzon láthatók, ahol az 1. ábra a sajtóból kikerült szemüveg két nézete, a 2. és 3. ábrán a foglalatok és szárak közötti átmenet! különféle kialakításai az elhajlítás után láthatók, a 4. és 5. ábrák pedig az átmenet más kialakítását 'szemléltetik a szárak elhajlításáf megelőző elcsavarás előtt, illetve után. A találmánybeli szemüvegnek tetszőleges alakú 1 foglalatai, ezeket összekötő 2 nyerge és 3 tartószárai vannak. Az 1. ábra szerint a szemüveg üvegek nélkül sajtolással teljes egészében egy darabból akként készül, hogy az 1 foglalatok és 3 szárak lényegileg egy síkban vannak, így az egész sajtoló művelet sókkal könynyebben foganatosítható és a sajtoló forma sokkal egyszerűbb és olcsóbb lesz. Sajtolás után a 3 szárakat a foglalatukba való átmenetük 4 helyén meleg hatásának alávetve akként hajlítjuk el, hogy a szemüveg a szokásos alakot kapja, amelyben a szárak a szemüveget használó személy fülére akaszthatók. A szemüveg sajtolására használt anyagnak elég' rugalmasnak kell lenni, hogy a szárak elhajításakor keletkező igénybevételt elbírja. Bevált e tekintetben p. o. az „igamit" héven ismert mesterséges massza. Az átmenet 4 helyét jó rugózás végett előnyösen laposra alakítjuk és a 2. ábra szerint egy vagy több gyűrűs tekervény vagy a 3. ábra szerint hullámvonal alakját adhatjuk neki. Más eljárást az átmenet kialakítására a 4. ábra tüntet fel. Itt egyszerű lapos kialakítás helyett az átmenet helyén több, egymástól elválasztott 5 ér van, melyeket vagy közvetlenül elhajlíthatunk a 2. vagy 3. ábra szerint, vagy pedig az elhajlítás előtt az '5. ábrán látható módon elcsavarhatunk. Előnyös, ha az átmenet 4 helyét az 1 foglalat és 3 szár között fémből, textilanyagból, vagy más rugalmas anyagból való betétekkel erősítjük. Optikai lencséket nem igénylő, így különösen nap ellen védő szemüvegek esetén a foglalaton belül lévő részt is a foglalat anyagából állíthatjuk elő, úgyhogy üveg beillesztése és az ehhez szükséges hornyok kiköszörülése elesik. Eléggé átlátszó anyagnak a kívánt színezést adhatjuk és akkor az egész szemüveg egységes darabot alkot, amely egyetlen sajtoló művelettel készül. A 4 átmenet előnyös kialakítása és megfelelő rugalmasságú anyag alkalmazása esetén a találmány szerint készült szemüveg 90°-4al befelé hajlított szárakkal, ugyanúgy, mint a csuk; lós szárú szemüvegek, a szokásos alakú tokba is helyezhető. Egyes mesterséges masszáknak, mint pl. a már említett igamitnak, oly nagy a rugalmasságuk, hogy még ily nagy mérvű elhajlítás után is visszatérnek eredeti helyzetükbe.