141039. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egészben vagy részben gyapjúból álló anyagok kezelésére

141039. 3 után kigöngyöltük és a port eltávolítottuk, a szövetet pedig kimostuk és megszárítottuk, úgy, ahogy azt az első példával kapcsolatban ismertettük. A kikészített szövet szappannal mosva nemezelődéssel szemben nagyobb elleniállóképességet mutatott, mint a kezeletlen szöyet. 3. példa. Kötött gyapjúharisnyákat levegőn kondicionáltunk és azután alkalmas tartányban 2:1.3 térfogatarányú finoman elosztott kvarcporból és fehérítőporból álló keverékbe temettük. 24 óra: múlva a harisnyákat a szilárd portól rázassál, légáramnak való kitétellel, valamint mosással megszbadítottuk, amint azt az előző példákban ismertettük. A kezelt harisnyák nemezelődéssel szemben ellenállóbbak voltak, mint a kezeletlenek. 4. példa. Szövött, tiszta gyapjú szövetnek, amely 210 súly % vizet tartalmazott, egyik oldalát finom poralakú; szilárd fehérítőporral fedtük be. A szövetet felgöngyöltük és 4 órán át így hagytak. Ezen idő elteltével a port a szövetről leráztuk, majd a szövetet nedvesítőszert tartalmazó vízben kimostuk. A szövetet ezután hígított nátriumbiszulfitoldatba merítettük és végül újból kimostuk. A kezeletlen szövet, ha azt szappanoldatban mostuk és kallóztuk, eredeti felületének 42%ával zsugorodott, míg a kezelt szövet, ha1

azt azonos körülmények között mostuk, nem mutatott zsugorodást. 5. példa. A 4. példa szerinti nedves szövetat 2 térfogatrész víztelenített nátriumkarbonátbál és 1 térfogatrész fehérítőporból álló keverékkel fedtük be. A szövetet azután felgöngyöltük és 4 óra hosszat így hagytuk, majd a porkeverék eltávolítása után a 4. példában ismertetett módon, kikészítettük és mostuk. A kezeletlen szövet szappanoldatban való mosás és kallózás alkalmával 42% -kai zsugorodott, míg a kezelt szövet mindössze 0,3%kal. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás egészen vagy részben gyapjúból álló anyagok halogénnel való kezelésére, azzal jellemezve, hogy a halogént az anyagokkal érintkezésbe józott valamely szilárd anyagból szabadítjuk fel. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az anyagokat a gyapjúval érintkezésben halogén leadására képes poralakú szilárd anyagba való beágyazással kezeljük. 3. Az 1, igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az egészben vagy részben gyapjúból álló — kötött vagy szövött — szövetet egyik oldalán a szilárd; anyag rétegével borítjuk, majd felgöngyölítjük és 1 óránál hosszabb ideig így hagyjuk. 4. Az 1.—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módija, azzal jellemezve, hogy a szilárd anyag fehérítő por. 5. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szilárd anyagot, a használt halogénnel szemben ineres, szilárd higítóanyaggal keverten alkalmazzuk. g 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szilárd higítóanyag vízben oldható. 7. Az 1.—6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az az idő, ameddig a szilárd anyag a kezelt anyaggal érintkezésben van, legalább is 4 óra. 8. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kívánt érintkezési idő eltelte után az anyagokat a szilárd anyag eltávolítása végett kirázzuk, és ezután mossuk. 9. A 8. igénypont szerinti eljárás foganatosít tási módja, azzal jellemezve, hogy a mosás valamely ,,antiklór"-anyaggal, mint pl. nátriumbiszulfittal, való kezelést is magában foglal. 10. Az 1.—9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a halogénnal való kezelést olyan oxidáló vagy redukálószerrel való kezelés követi, amely a'gyapjú nemezelődési hajlamot csökkenti. ' ' A kiadásért íelel a Tervgazdasági Könyvkiadó vezetője. Újpesti nyomda. —• 79. — Fv. a nyomda igazgatója.