141018. lajstromszámú szabadalom • Elektron-kisütőszerkezet

141018. 3 kosán igen erősen felgyorsítja. A 6 spirálisba lépett, csoportosított, felgyorsított elektronok csoportosulása fokozódik és az elektronok a 6 spirálisnak energiát kezdenek leadni, miközben lelassulnak. Megjegyzendő, hogy a 20 kimenő vezetékpár mindkét vezetéke földelt, míg a 37 bemenő vezetékpár vezetékei negatív potenciálon vannak. Ezért a 37 bemenő vezetékpár és a beérkező jeleket abba bevezető készülék közé szigetelő kapcsolatot (pl. kondenzátort) kell iktatni. A 2. ábra az 1. ábra szerintihez hasonló rendszert tüntet fel, azzal a különbséggel, hogy a külső, nem-mágneses 10 burkolatot földeljük és így a 37 bemenő vezetékpár külső vezetékét is földelhetjük. Az 1. és a 2. ábra azonos részeihez azonos hivatkozási jelek tartoznak. A 2. ábrán a 20 kimenő vezetékpár vezetékei a katódhoz és a földhöz viszonyítva pozitív potenciálon vannak. A 2. ábra szerinti elektron-kisütőszerkezet működési módja ugyanaz, mint az 1. ábra esetében. A 3. ábra a találmány szerinti szerkezet további kiviteli alakját mutatja. Azokhoz a részekhez, amelyek az 1. és a 2. ábrán is szerepelnek, ugyanazok a hivatkozási jelek tartoznak. A 3. ábrán a 6' kimenőspirális egymáshoz kapacitív úton csatolt, egymást átlapoló 50, 51 szakaszokból áll, melyek a spirálison haladó energia számára folytonos pályát alkotnak, de amelyek összeköttetése egyenáram számára ohmikus feszültségesést okoz. A szakaszokat ugyanis olyan 67 anyag köti egymáshoz, amely rádiófrekvenciák részére gyakorlatilag dielektrikumot, egyenáram: részére azonban ellenállást jelent. E szakaszok tehát a haladó hullámok számára kapacitív csatolásban vannak. E célra különböző fajtájú félvezetőket, pl. titándioxidot használhatunk. A 6' kimenőspirálist 30, 31 vezetékek útján a B' telep pozitív sarkához kötjük és így annak tengelyirányú potenciálgradienst biztosítunk, mely a 6' spirálison áthaladó, tömörített elektronok gyorsulását növeli. A 30 vezeték a 61 fémtokban elrendezett, negyedhullám hosszúságú 60 hüvelyen halad át és azt a 62 blokkondienzátor rádiófrekvenciák számára földeli. A 62 kondenzátor azonban a 30 vezetéket egyenáram részére elszigeteli. A 30 vezetéket a 31 egyenáramú vezetékhez kötjük, úgyhogy az 50, 51 spirálist egyenárammal táplálhatjuk. A 3a. ábra a feszültségeloszlást mutatja a 6' kimenőspirális mentén. Ezen az ábrán az ordináta az egyenáramú feszültség, az abszcissza pedig e feszültség eloszlása a 6' spirális tengelye mentén. Látjuk, hogy a feszültség a 11 ernyőző fém-közfaltól távolodva nő. Szabadalmi igénypontok: 1. Elektron-kisütőszerkezet, a következő részekkel: töltéses részecskék áramlását létesítő szervek; az áramlást moduláló szerkezet; a moduláló hullámokat tápláló szervek; spirális vezető alkotta kimenőszerkezet, mely az áramlás irányában távolabb fekszik és a modulált áramlással energiaátviteli viszonyban van, hogy az áramlásból energiát vonjon ki, és amelynek menetsűrűsége változó, menetein mért hossza pedig az üzemi frekvencián-a hullámhossz többszöröse, jellemezve a moduláló szerkezetet és a kimenő spirális vezetéket bemenő és kimenő szakaszra szétválasztó közfallal, melynek lyukán vagy ablakán át a töltéses részecskéik árama áthaladhat. 2. Az 1. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a moduláló szerkezet a kimenő spirális vezetőtől különálló további spirális vezető, mely, a részecskék áramával energiaátviteli viszonyban, a közfal ellenkező oldalán van, mint a kimenő spirális vezető. 3. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, jellemezve a töltéses részecskék modSulált áramlását gyorsító, majd az áramlásból energiát kivonó szervvel. 4. A 2. vagy a 3. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a töltéses részecskék áramlása sűrített elektronáramból áll és a moduláló hullámok, a bemenő spirális vezetőbe jutva, az elektronokat csoportokba, illetőleg felhőkbe sűrítik. 5. Az 1. és*2. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, melyre jellemzők: végükkel egymás felé néző első és második kamra; a csoportokba sűrített elektronáramot az első kamrából a másodikba juttató szervek, ahol is a spirális vezetők egyike az egyik, másika a másik kamrában foglal helyet és az elektronáramot körülveszi; az érkező jelek forrását az első kamrában levő spirális vezetőhöz csatoló szervek, melyek az elektronáramo-t csoportokra, ill. felhőkre bontják szét; a második kamrában levő spirális vezetőhöz kimeríőkört csatoló szervek, ahol is a kamrákat a közfal választja szét. 6. Az 5. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az első és második kamra nem-mágneses fémből van és azokat ernyő választja el egymástól, az első kamrában pedig, a második kamrától távol fekvő helyen, elektronforrás van, míg a második kamra elektrongyüjtő elektródát tartalmaz. 7. A 4. vagy a 6. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, melyre jellemzők: rádiófrekvenciás hullámok forrását az első spirális vezetőnek a másodlik kamrától távolabbi végéhez csatoló szerv; az első spirális vezető másik végéhez kötött ellenállás, melynek nagysága az első spirális vezető impedanciájának felel -meg; a második spirális vezetőnek az első kamrához közelebb fekvő végéhez kötött ellenállás, melynek nagysága a második spirális vezető impedanciájának felel meg; a második spirális vezető másik végéhez csatolt kimenőkor. 8. A 7. igénypont szerinti' szerkezet kiviteli alakja, jellemezve akként szerkesztett és elrendezett rádiófrekvenciás hullámforrással és kimenőkörrel, hogy ezek a hozzájuk csatolt első, illetve második spirális vezető impedanciájához illeszkednek. * 9. Az 1. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, azzal jelemezve, hogy az első spirális vezetőbe jutó moduláló hullámok a töltéses ré-