141016. lajstromszámú szabadalom • Jelfogó

141016. 5 vánatos, hogy különböző légrésekre beállított 35 alkatelemeket készenlétben tartsunk, mikoris a különböző méreteket az alkatelemeiken feltün­tetjük. Ez a szerkzeti megoldás megkönnyíti, hogy bárminő légrés követelményeinek eleget tehessünk. A találmány szerinti megoldás további előnye a rugóütközőnek a sarksarun való oldható rög­zítése. A hajlításnak az érintkezési rugók bizonyos részeiben való elkerülése folytán, vagyis ama körülmény folytán, hogy az érintkezési rugók e részei merevek, a rugók feszültségének be­állítása aránylag könnyű. Az érintkezési rugók alaprészei előre beállíthatók, úgyhogy a jelfogó­aljzat alkatelemeinek összeállításakor a rugók mindén további beállítás nélkül kellő feszültsé­get kapnak. A jelfogónak az alapzati vagy sze­relési lemezzel szorító rugók segélyével való összefogása két fontos követelményt elégít ki: 1. megakadályozza, hogy a jelfogót rázkódta­tások helyzetéből elmozgassák és 2. a jelfogó és az érintkezési rugók rezgéseitől eredő eset­leges mikrofonzörejeket kiküszöböli: A 6., 7. és 8. ábrában ábrázolt, találmány szerinti dugaszos 15b jelfogó egyes részei: lé­nyegileg azonosaik az 1.—5. ábrákban ábrázolt jelfogó részeivel. A fökülönbség a ikettő között onnan ered, hogy az első kiviteli alak egyes részeit elhagytuk és más részek méreteit meg­felelően csökkentettük. A második kiviteli! alaik itt következő rövid ismertetésében azokat a részeket, amelyek az első kiviteli alak részeivel azonosaik, ugyanazokkal a jelzési számokkal jelöltük és azokat a részeket, amelyeik nem azonosak, die az első kiviteli alak részeinek meg felelnek, ugyanazokkal a számokkal és hozzáírt b betűvel jelöltük. A 6. ábra szerint a 48, 49 rugók két csoport­ját elhagytuk; az 51b rugóütköző megfelelően keskenyebb, mint a 2. ábrában az 51 rugóüt­köző. A 23 aljzat bizonyos rúdjait szintén el­hagytuk és a tok, illetve fedél egyik méretét jelentékenyen csökkentettük. Hasonló módon az első kiviteli alak 73, 74 rúdjait elhagytuk, a 72 rudat a 72b rúddal helyettesítettük. A 23b aljzat megfelelően módo­sult. A 15b jelfogó a 90 alapzaton vagy megfele­lően módosított 90b alapzaton helyezhető el. Említettük, hogy az érintkezési rugóiknak bizonyos részeikben való hajlítását elkerültük, e részek hossza és helyzetük a rugók mentén változhat. A hajlítás különböző módon kerül­hető el. Az ismertetett jelfogóiénál az érintkezési rugóik áramkör zárása élőt áramkört megsza­kítanak. A találmány azonban oly jelfogóknál is alkalmazható, amelyekben az említett munka­folyimat fordított sorrendben megy végbe. A rajzok szerint az érintkezési rugóknak csak egyszerű érintkezőik vannak, azoknak azonban kettős érintkezőik is lehetnek:, még­pedig az érintkezési rugókon rögzítetten vagy rugós összeköttetésben. A találmány szerinti jelfogók függőlegesen vagy vízszintesen rendezhetők el. Ha a jelfogót vízszintes helyzetben dugaszoljuk be, amint az sok esetben kívánatos, akkor bármely oldal lehet felül, előnyös azonban, ha a lemezrugók élükön állanak. Számos módosítás lehetséges és bizonyos részletek elhagyhatók anélkül, hogy a talál­mány lényegétől vagy terjedelmétől el kellene térni. Szabadalmi igénypontok: 1. Elektromágneses jelfogó, amelynek rugó­ütközője van és amelyre jellemző, hogy a inág­riesmagot az aljzat testrészén csavaranya rög­zíti és az érintkezési rugók az említett test­részben előnyösen rudak között szorító rugók­kal mereven vannak befogva. 2. Az 1. igénypont szerinti jelfogó kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy az aljzatot du­gaszos alapzat hordja, amelyet az alapzat vál­laival kapcsolódió szorító rugók horogjai tartó kereten rögzítenek. 3. Az 1. igénypont szerinti jelfogó kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a horgonytartó lemez nyúlványának csavarmenetes végén fejes csavar van, amellyel a fedél az aljzat szélein levő tömítéshez szorítható, amivel a jelfogó por és szenny behatolása ellen megvédhető. 4. Az 1. és 3. igénypont szerinti jelfogó kivi­teli alakja, amelyre jellemző, hogy a fedélnek a fejes csavar egyik oldalán levő törzse fo­gantyú alakba szűkül, amelynek segélyével a jelfogó a szerelési alapzatról levehető. 5. Az 1. igénypont szerinti jelfogó kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy az érintkezési rugók egy része meg van hajlítva és a szorító rudaknak olyan alakjuk van, hogy a rugókat beállításukhoz helyzetükben megtartják. 6. Az 1. igénypont szeriinti jelfogó kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a rugőütközőnek karmai vannak, amelyek a visszaforduló sark­saru egymással szemben fekvő széleiben levő kivágásokon mennek át és azt szorító rugó tartja meg helyzetében, amelynek ujjai ívalak­ban végződnek és egymásfelé irányuló nyomást fejtenek ki a szorító rugóból való' véletlen ki­húzás megakadályozása végett. 7. Az 1. igénypont szerinti jelfogó kiviteli , alakja, amelyre jellemző, hogy a rugóütközőnek haránt alkatelemei vannak, amelyek szabad állapotukban a munka- és nyugalmi áramkörök részére való érintkezési rugókkal kapcsolódnak és az érintkezési rugóknak merev részeik van­nak, amelyek az ütközőtől az aljzatig terjed­nek. 8. Az 1. igénypont szerinti jelfogó kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy az érintkezési rugók végei az aljzaton túlnyúlnak és dugasz­végérintkezőket alkotnak, amelyek az alapzat­ban levő megfelelő kapcsoló rugókkal kapcso­lódhatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents