141015. lajstromszámú szabadalom • Feljegyző és megismétlő sakktábla

4 141015. kerék és ezzel a -21- tárcsa ellenkező irányban fordul el, ezzel a zsinór lecsavarodik és a -G-lemez a rugóhatás következtében eredeti hely­zetébe kerül vissza. A két zárókerék említett ellenkező értelmű elmozdulása alatt -37- tovább­vivő szerv a -39- hasíték másik végébe kerül és egyidejűleg a -24- villát csapja körül lengeti. Amint azonban a zárókerekek elfordulása kö­vetkeztében a -24- villa szabad vége a -25-csapba ütközik, ez a villát és vele egyidejeűleg a -37- továbbvivőszervet is a kezdeti állásba viszi vissza és ezzel a -22- és -23- zárókerekek ismét fedésbe kerülnek. Ekkor a-32- és -33- ki­lincseknek ismét módjuk van a -22- és -23- zá­rókerekek fogaiba kapaszkodni, ami be is követ­kezik és a folyamat elölről kezdődik. Ez a kiviteli alak egyszerű szerkesztésű, ha­tásában megbízható' éá különösen villámjátsz­mák feljegyzésére alkalmas. A feljegyzéseket lehetővé tévő ablakocskák­nak természetesen nem kell az eddigi kiviteli alakokban ismertetett módon, azaz olykép el-' rendezve lenniök, hogy az ablakocskákat: össze­kötő egyenesek a megfelelő mezősorozat közép­vonalában, a két sakktáblaszéllel párhuzamosan haladjanak. A találmány szerint olyan ekende­zés is lehetséges, hogy ez ablakocskák az ugyanazon sorozat egyes, egymás után követ­kező mezőiben egymáshoz képest eltoltak, úgy­hogy a feljegyzési nyílásokat összekötő egye­nesek, pl. a 14. ábra M-N vonala, minden mező­sorozatban ferdén, a mezősorozatnak a sakk­tábla egyik sarkából kiinduló végétől a sorozat másik végén lévő mező diagonálisan átellenben fekvő sarkáig haladnak. Ez a kiviteli alak azzal az előnnyel jár, hogy a sakktábla alatt lévő pa­pírlapot mindkét sakktáblaszéllel párhuzamos irányban lehet mozgatni. A sakktáblának a szokásos 8 mezősorozaton kívül még két további sorozata is lehet, mind­egyik játékos számára egy sorozat, mint azt a 13. ábra feltünteti. De lehetséges az is, hogy csak egy ilyen járulékos sorozat van, Minden egyes ilyen járulékos sorozat ugyancsak 8 me­zőből áll, mimellett az első 6 mező balról jobbra, a mindenkori játékos irányából nézve, a sakk­figurák képeivel van ellátva. Ezek a mezők, amelyeik a többiekhez hasonlóan ugyancsak a feljegyzést lehetővé tévő ablakocskákkal vannak ellátva, a sakkfigura fejtájának feljegyzésére valók, amelyeket az illető lépésnél éppen moz­gattunk. A járulékos sorozat jobbról, utolsó­előtti mezője a matt és az utolsó remise feljegy­zésére való. A sakktábla -2- nyílásai köré, amelyeken át ceruzával, vagy egyéb eszközzel a feljegyzési lapra vonalak, pontok, lyukak, vagy hasonlók alakjában az egyes lépésekkel kapcsolatos fel­jegyzéseket végezzük, célszerűen a sekély -40-hornyot marjuk, hogy nagyobb távolságból is jól láthassuk, hogy a feljegyzést a papirosra való­ban elvégeztük-e. A nyílások körül kialakított -40- hornyok lehetővé teszik ugyanis az éppen elvégzett bejegyzésnek észlelését akkor is, ha a sakktáblát oldalról nézzük. Ezenfelül e hornyok csökkentik azt a veszélyt is, hogy a használt ceruza helye az ablakocska széleivel való érint­kezés folytán letörjön. A ceruzahegy letörésének veszélyét még to­vább is csökkenthetjük, ha a 12. ábra szerinti csavarozással és védett heggyel ellátott ceruzát alkalmazunk. A ceruza végére a -41- fámiköpeny van rátolva, melynek felső végét a ceruzatest alsó részének kerületén kialakított -42- horony vezeti. A -41--köpenyben a -43- üreges betét van, melynek alján szűk nyílás van a grafitbél számára. A nyílás körül a -44- felület van el­rendezve, amely a feljegyzés elvégzéseikor a -B-sakktábla nyílásait körülvevő -40- horonyra tá­maszkodik. A -43- betétbe nyúlik a -45J tartó­test előugró része. A -41- köpeny alsó nyílásá­ban és a -43- betétben a belet vezető -46- csö­vecske van. E csövecskét a -47- csavarrugó ve­szi körül, amely alsó részében a -43- toldat al­jára, felső végével pedig a -45- előugró részre fekszik fel. Amikor a -44- felület az ablakocskát körülvevő -40- horonyra támaszkodik, a játékos az irón testét lefelé nyomja, mindaddig, amíg a -42- horony felső széle a -41- köpeny felső vé­gével érintkezésbe nem kerül, amikoris a bél a köpeny alsó nyílásából megfelelő mértékben ki­tolódik. A -41- köpeny felső széle és a -43- ho­rony felső széle közötti -a- távolság megfelel a sakktáblán alkalmazott -40- nyílás mélységé­nek. A találmányi gondolat másik kiviteli alakja abban áll, hogy a játékos ceruza helyett átnyo­mórudacskát használ, amelynek segítségével a sakktábla alatt elhelyezett papírlapon lyukakat készít. Ez a mód lehetővé teszi a villamos úton, pl. akként való visszaadást, hogy a salkktábla alatt 64 könnyű, felfelé rugózó kontaktust he­lyezünk el, minden egyes mező számára egyet­egyet, amelyek mindegyike, csak azokon a he­lyeken nyomulhat felfelé, ahol játék közben a figura a papirost átlyukasztotta. Ilymódon a villamos áramkör záródlik, amely valamely üvegből álló, átlátszó sakktábla alatt izzólámpá­kat működtet, amelyek mind az elhagyandó, mind a figura által elfoglalandó mezőben felvil­lannak. Valamennyi fentismertetett kivitel alak azo­nos változatot mutathat, így pl. a feljegyzési lap egyik végén fel-, a másik végén pedig le­csavarodó papírszalag alakú lehet. Iskolázó és gyakorló célokra a feljegyzési lap viaszosvá­szonból, vagy hasonlóból készült végtelen sza­lagból állhat, amelyről a többé nem szükséges feljegyzéseket könnyen letörölhetjük. A találmány többek között lehetővé teszi, hogy egyes híres és érdekes játszmákról a fel­jegyzések rendszerét papír- vagy kartonlapokra nyomjuk és ilyen játékok egész sorozatát a megfelelő sakktáblával együtt hozzuk forgalom­ba. Ilymódon a kezdők a sakkjátékot könnyen elsajátíthatják és tapasztalt játékosok- is bármi­kor élvezetet szerzehethek maguknak érdekes játszmák megismétlésével.

Next

/
Thumbnails
Contents