141014. lajstromszámú szabadalom • Közlésátvivő és jeladó berendezés, valamint ehhez való eljárás

2 141014. Ha jelzést, például csengetési jelzést kívánunk átvinni, a választott csatorna lökéseit á kívánt jelzési időköz tartamára elnyomjuk. Ezt például a 25, 26, 27 nyomógombok segélyével érhetjük el. Az említett gombok bármelyikének lenyomásával a megtelelő adó a 14 vonalvezetékről lekapcsolható, úgyhogy a csatornalökések átvitele a nyomógomb lenyomásának tartama alat szünetel. Tegyük fel, hogy a 25 nyomógombot nyomtuk le, ezzel a 2. ábrában szakadozott vonalakkal megrajzolt 1 lökéseket nyomjuk el és azok nem jutnak a 14 vonalvezetékbe. A 16 vevőben például a 2. ábrában ábrázolt 60 hullám áll rendelkezésire, hogy azt az említett csatorna rendszerint vett lökéseivel egyesítsük, úgyhogy módosítás végett a kívánt csatornalökések választhatók. Célja ennek, hogy csak az 1 lökések menjenek át, míg a 2 és 3 lökések elől a vevőt elreteszeljük. Megfelelő áramkör példájaként a 2.419.570. számú, északamerikai szabadalmi lerásban ismertetett áramkörelrendezésre utalunk. Minthogy a jeladási időköz tartama alatt a 11 adótól jövő lökéseket elnyomjuk, ai6 vevőben választás nem megy végbe. A rendes működési feltételek mellett a 16 vevőben az 1 lökésektől eredő energiát a 16 vevő kivezetési áramköréből a 20 kondenzátoron át a 21 léghíjas kisülési cső rácsához vezetjük. Ez az energia a kisülési csövet működésben tartja és a 22 jelfogót gerjeszti, amely viszont 23 érintkezőit megszakított állapotban tartja.. A jelek megszűntekor azonban a 21 cső működése megszakad és megengedi, hogy a 22 jelfogó felszabaduljon, mikoris 23 érintkezőit zárja. A 23 érintkezők záródása folytán az áramkör teieppel és 29 zümmögővel jut összeköttetésbe, amely hívó jelzést ad. Kívánt esetben hasonló áramkörelrendezése van mindenik 1, 2 ... csatorna kimenő áramkörének, úgyhogy a megfelelő nyomógomb működtetésével e csatornák bármelyike vehető jeladásra igénybe. Nyilvánvaló, hogy kívánt esetben a lökéseknek az áramkör megszakításával való elnyomása helyett a lökések elnyomására mindenik adó kimenő áramkörében összetevő áramkörök ismeretes kiviteli alakjai használhatók. A 3. ábrában ábrázolt jeladó berendezésnél a lökések elnyomása helyett a csatorna lökéseinek meghatározoitt egyenáramú előfeszültséget adúnik, amely a lökéseket meghatározott értékkel eltolja. Az ábrában csak a 11 adót és a 16 vevőt ábrázoltuk, a többi adó és vevő lényegében az előbbiek másai. Az adó végén elrendezett 35 telep vagy más egyenáramú áramforrás a 36 kapcsolóval all adóhoz kapcsolható, amivel a 11 adóval kiküldött lökések egyenáramú eltolása érhető el. Ezek a lökések a 14 vonalvezetéken és a 15 átvivőn át a 16 vevőhöz jutnak, amelynek áramköre a figyelő visszamódosító áramkör lehet. Rendes viszonyoknál, amikor a 36 kapcsoló nyitott helyzetbein van, a 16 vevő kimenő energiája hangfrekvenciájú vagy más közlési frekvenciájú váltakozó áram, amelynek 70 görbéjét a 4. ábrában ábrázoltuk. Ha a 36 kapcsolót jeladás végett zárjuk, liangfrekvenciák általában nincsenek jelen és a kimenő energia lényegileg állandó értékű egyenáram, amint azt a: 4. ábrában a görbe' 71 egyenes részével ábrázoltuk. A 16 visszamódosítő vevő kimenő áramkörével a 31 léghíjas kisülési cső és a 30 bevezetési ellenállási áll összeköttetésben. Rendes közlésátvitel, vagyis érthető átvitel feltételei mellett a 16 vevő kimenő energiája nem eredményez olyan energiaesést a 30 ellenállási mentén, amely a 31 csövet működtethetné. Jelzési lökés érkezéseikor azonban a 30 ellenálláson aránylag erős állandó értékű egyenáram folyik át, amely az említett ellenállás mentén a 31 cső működtetése végett nagy energia-esést eredményez, A 31 cső működésekor a 32 jelfogó a 33 áramkörön át, amelynek megfelelő időállandója van, gerjesztő áramot kap, mikoris 37 érintkezőit zárja és a 34 zümmögőt telepével soros kapcsolásban az áramkörbe iktatja, Iíymódon a 71 lökéssel meghatározott jelzési időtartam: alatt a zümmögő működni fog. Nyilvánvaló, hogy a közös 35 egyenáramú áramforrás helyett kisfrekvenciájú jelzési forrás is rendezhető eL Ez esetben azonban a 16 vevő 'kimenő áramkörében kis frekvenciákat átbocsájtó szűrőre van szükség, hogy ez a kisfrekvenciájú jelzési energiát a hangfrekvenciáktól elkülönítse. Nyilvánvaló továbbá az is, hogy az 1. és 3. ábrában ábrázolt berendezésben használt 15 átvivők, amelyek rendesen lökésmódosításokat bocsájtanak át, tetszőleges szerkezetűek lehetnek, minthogy a vonalvezetékhez alkalmazott jelzési feltétel az átvitelre kerülő lökések jellegét egyáltalán nem változtatja meg. A szokásos csengetési frekvenciák, például 150 periódusú energia is vezethető a szabványos hangvonalvezetéken át a különböző adókhoz, hogy a lökéseket egyszerűen e csengetési frekvencia szerint módosítsuk. A találmány szerinti berendezésnek azi ismeretes csengetési berendezésekkel szemben nagy előnyei vannak, minthogy a végállomásokon vagy az átvivő állomásokon a jelzési energia kellő átvitelének biztosítása végett különös készülékekre nincsen szükség. Az előzőkben ismertetett berendezésnél jelzési energiaként csengetési frekvenciát használtunk, nyilvánvaló azonban, hogy a találmány szerinti berendezés más, például tárcsázási, számlálási vagy más figyelési jelzéshez is hasonló módon használható. Hasonló módon kívánt esetben a! 3. ábrában ábrázolt egyenáramú jelzés egyidejűleg hangjelzéssel együtt használható, mikoris a hangáramkörben elrendezett 24 csatoló kondenzátor az egyenáramot a kimenő hangenergiától elreteszeli. Általában azonban a jelzés azokban az időközökben megy végbe, amikor nincsen hangátvitel. Megfelelő ennek a találmány szerinti berendiezés, például az 1. ábra szerinti berendezés nehé-síg nélkül alkalmazható az előbb ismertetett megoldásnál.