141010. lajstromszámú szabadalom • Berendezés néhány deciméteres hullámhosszúságú villamos rezgések átvitelére vagy előállítására, szekundéremissziós elektródát tartalmazó villamos kisütőcső segélyével, továbbá ebben a berendezésben való használatra alkalmas kisütőcső

Megjelent 1952. évi február hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141010. SZÁM. 21 g. 1—16. OSZTÁLY. — F-I 1587. ALAPSZÁM. Berendezés néhány deciméteres hullámhosszúságú villamos rezgések átvitelére vagy előállítá­sára, szekundéremisszios elektródát tartalmazó villamos kisütocső segélyével, továbbá ebben a berendezésben való használatra alkalmas kisütocső. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég, Eindhoven (Hollandia). A bejelentés napja: 1948. január 5. Németalföldi elsőbbsége: 1947. január 8. A találmány néhány deciméteres nagyság­rendű hullámhosszúságú villamos rezgéseknek átvitelére vagy előállítására alkalmas berende­zésre vonatkozik, olyan villamos kisütocső segélyével, melynek a felsorolás sorrendjében, legalább egy katódája, egy anódája és egy szekundéremisszios * elektródája van. A talál­mány az ilyen berendezésben való használatra alkalmas villamos kisütőcsőre is vonatkozik. Ismeretes már rövidhullámok előállítása sze­kundéremisszios csövekkel, ú. n, tetróda-elren­dezésben, amelyben a katódától nézve a vezérlő rács és az élére állítottan tekercselt, rácsot al­kotóan kiképzett, áttört anóda huzalai fedésben vannak elrendezve és amelyben a lemezalakú szekundéremisszios elektróda az együttest kö­rülveszi. Az ezzel a csővel elért eredmények nagyon kielégítők 3—1 m-ig terjedő hullám­hossz-körzetben a pirmér és szekundérelektro­nok átfutási idejében mutatkozó csekély szórás folytán. Rövidebb hullámok esetében azonban az eredmények gyorsan romlanak, minthogy a szükségelt csekély méretű, árnyékot vető rá­csok csak nehézségekkel valósíthatók meg és ezenfelül a primérelektronok egy részét az anóda mindig közvetlenül elfogja. Ismeretes rövidhullámok előállítása üregrezo­nátoros csővel is, melyben a hosszúkás katóda egy Hosszúkás rezonáló üregben kialakított rés-' sei áll szemben, melynek szélei az anódát al­kotják, míg a rezonáló üreg hátsó fala szekun­déremisszió-képességű és amelyben az anóda és a szekundéremisszios elektrodia eltérő feszült­ségére való tekintettel a rezonáló üreg homlok­fala és hátsó vége nincsenek egymással galvá­nosan, hanem csupán kapacitásosan csatolva. A primérelektronokat mozgási irányukban kiter­jedő mágneses mezővel nyalábolják. Bár ez a primérelektronok átfutási idejében csekély szó­rással jár, a mágneses tér hatása aránylag ked­vezőtlen, mert megakadályozza, hogy a sze­kundérelektronokat az anóda gyorsan elfogja és ekként nem kívánatos tértöltésre és átfutási idő szórásra vezet. A találmány szerinti berendezés használatá­val ezek a hátrányok nagy mértékben elkerül­hetők. A találmány szerint néhány deciméteres nagyságrendű hullámhosszúságú villamos rez­géseknek egy a felsorolás sorrendjében leg­alább egy katódát, egy áttört anódát és egy szekundéremisszios elektródát tartalmazó villa­mos kisütocső segélyével való előállítására vagy átvitelére alkalmas berendezésben az elektronokat, miután azok a katódát elhagyták, elektrosztatikusán nyaláboljuk úgy, hogy azok az anódában kialakított nyíláson áthaladnak és a lényegében lapos szekundéremisszios elek­tróda, mely a katóda felé való irányra merőle­gesen áll, kicsiny kiugró résszel van ellátva, mely a katóda felé irányul és amely aszerint. hogy a rendszernek részarányossági síkja vagy részarányossági tengelye van, éles gerincben vagy hegyben végződik, mimellett a primer elektronok a kiugró részre % és az ezzel közvet­lenül szomszédos területre vannak rávetítve. A szekundéremisszios elektróda közepe felé irányított primérelektronok a kiugró rész ol­dalaira jutnak, ahol a villamos tér igen ked­vezően irányul a szekunderelektronoknak az lanódával való elfogása szempontjából, ellen­tétben a tökéletesen lapos szekundéremisszios elektródák esetén létrehozható térrel. Ekként megakadályozódik, hogy a szekundéremisz­sziós elektródák a katóda-anódatérbe térjenek vissza és ezzel együtt az is, hogy túl hosszú átfutási idejük legyen. A kiugró rész oly mér­tékben előrenyúlhat, hogy az anóda részei közé behatol; e behatolás mértéke azonban nem ha­ladja meg a vastagság felét. Csupán e feltétel teljesítése esetén nem változik a primérelek­tronoknak a szekundéremisszios elektródára való összegyűjtése az utóbbi elektróda feszült­ségétől függően és á szekundérelektronok még a szekundéremisszios elektróda teljes kivezér-

Next

/
Thumbnails
Contents