141006. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üvegből és fémből való tárgyak gáztömítő egybeolvasztására
2 141006. el a 2b lemez és az 1 búra között. A lemeznek, az a része, mely a búra alsó' 3 peremén kívül fekszik és melyet a 3. és 4. ábrákon: 2a jelöl, a lehűlés alkalmával az 1 buránál kisebb mértékbem zsugorodik, úgyhogy az 1 búra külső fala és a 2 üveglemez 2a része között olyan köz keletkezik, melyet a 3. és 4. ábrák túlzott nagyságban mutatnak és amely lehetővé teszi, hogy az 1 burát a beforrasztott 2b koronggal együtt a 2 lemez megmaradó 2a részéből kiemeljük, ha valamennyi rész eléggé lehűlt. Ha a 2 lemeznek a 2a része is a 3 búraperemhez tapadna, ezt a részt a búra 3 pereméről leveréssel (enyhe kalapácsolással) könnyen eltávolíthatjuk. Ennél az összeforrasztásnál azt a jelenséget használjuk ki, hogy az üveg igen nagy nyomófeszültségeket képes kibírni; a 2 korong ugyanis nyomás alatt áll. A korong magában véve ismert módon tartalmazhat több .beforrasztott fémdrótot, evakuáló csőcsonkot, stb., melyek árambevezetőszervek lehetnek, ha a 3. ábra szerinti 1 burának és a 2b korongnak kisütőcső burkolatát kell alkotniok. E célból az 1 burát szintén elláthatjuk egy vagy több árambevezetőszervvel és/vagy evakuáló csőcsonkkal. Hogy az 1 búra és a 2bkorong között levő levegőnek alkalmat adjunk arra, hogy a forrasztás közben: eltávozhassák, a korongot vagy burát valamilyen nyílással, ebben az esetben a burán levő la evakuáló csőcsonkkal látjuk el. A találmány szerint előnyös, ha a fémes tárgy ama részeit, melyeknek az üveghez kell tapadhiok, a jelen esetben tehát az1 1 búra alsó 3 részének belső oldalát, előzetesen ellátjuk zomenoréteggel, amely a fémnek az üveghez való tapadását könnyíti. A találmány szerint továbbá kedvező, ha a fémes tárgynak ama részeit, melyek a képlékeny üveggel érintkezésbe jutnak és melyeknek ehhez nem szabad tapiadniok, a jelen esetben tehát az 1 búra alsó 3 részének külső oldalát, olyan anyagból, pl. grafitból való réteggel vonjuk be, mely megakadályozza a fém tapadását az üveghez. A találmány szerint az üvegtárgy, legalább is az egybeolvasztás helyén, olyan vákuumtömítő anyagszerkezetű lehet, melynek legalább is 5% -a finom eloszlású üregekből áll és melynek' fajsúlya legalább 5%-kai kisebb, mint a tárgyban az egybeolvasztási helyen lévő üvegé homogén és gyakorlatilag levegő- vagy gázmentes állapotban. Elképzelhetjük: azt az esetet, hogy az 1., 2., 3. és 4. ábrákon feltüntetett 2 üveglemez egyik korábbi találmányunk szerint (lásd a 130927. lajstromszámú magyar szabadalom leírását) ú. n. porüvegből áll, és pl. átlátszó üvegből való tárgy egy részét alkothatja. Azt találtuk, hogy különösen ez a porüveg rendkívüli alkalmas a találmány1 szerint előállított öszszeforrasztásban való feldolgozásra. •Míg* az 1., 2., 3, és 4. ábrákon látható példánál a fém! tágulási együtthatója az üvegénél nagyobb, a találmány, szerint olyan összeforrasztás előállítása is lehetséges, melynél az üveg tágulási együtthatója ugyanakkora, mint a fémé. Ennek példáját az 5. ábra: mutatja. A találmány szerinti egybeforrasztásnak az 5. ábrán bemutatott példájánál a hengeres, csőalakú 5 rész olyan krómvasból áll, melynek tágulási együtthatója 95X10~7 . Az üvegtest kehelyalakú 6 testből áll, melynek alsó része lemezalakú fenékkel van ellátva, Ez az üvegtest ólomüvegből van, melynek tágulási együtthatója szintért 95X10"7 . Az 1., 2., 3. és 4. ábrák kapcsán ismetetett módhoz hasonlóan az 5 fémtárgyat mintegy 600 C° hőmérsékletre és a cső 7 fenekét mintegy 300 C° hőmérsékletre hevítjük. Ezután a fémcsövet a 6 kehely 7 fenekén keresztülnyomjuk. Az ezt követő lehűlésnél a 7 fenék és az 5 cső radiális irányban gyakorlatilag egyenlő mértékben zsugorodbak. Ezen a módon szintén gáztömítő összeforrasztást kapunk. Önként értetődik, hogy a találmánynak eme foganatosítási példájánál, valamint a 6. és 7. ábrák szerintinél a 3, és 4. ábrák kapcsán ismertetett rendszabályokat alkalmazhatjuk, hogy a fém tapadását az üveghez könnyítsük, illetve ez anyagok tapadását azokon a helyeken megakadályozzuk, melyeken ez nem kívánatos. A 6. ábrán olyan találmány szerinti hozzáforrasztás alulnézete látható, melynél a fémtárgynak csőalakúan alakított 10 része nem köralakú, hanem háromszögalakú keresztmetszetű. Hogy a 90X10-7 tágulási együtthatójú 11 üveg (itt porüveg) jó odlatapadását elérjük a fémhez, amely ez esetben 129X10-7 tágulási együtthatójú vas és az egész kerületen át vákuumtömítő összeforrasztást1 létesítsünk, a cső keresztmetszetét határoló idom ama részei, melyek az A, B és C szögpontokat összekötik, nem egyenesek, hanem a találmány egyik kedvező foganatosítási módja szerint kissé hajlított kivitelűek. Végül a 7. ábra a találmány olyan foganatosítását mutatja, melynél a 190X10-7 tágulási együtthatójú rézből való 12 cső és 90X10-7 tágulási együtthatójú ólomüvegből való 13 lemez összeforrasztása látható. Annak megakadályozására, hogy a 13 lemez anyagában a lehűlésnél fellépő nyomófeszültségek következtében a 12 cső anyaga, amely, mint már említettük, rézből van és melynek ennélfogva alacsony folyási határa van, tartós alakváltozást szenvedjen, a 12 cső alsó 14 pereme köré a réznél magasabb folyási határú anyagból való 15 gyűrűt fektetünk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás üvegtárgy és fémtárgy gáztömítő egybeolvasztására, azzal jellemezve, hoigy a fémtárgy csőalakú részét, melyet az üvegtárgy anyagának lágyulási hőmérséklete feletti hőmérsékletre hoztunk, akiként helyezzük az üvegtárgy lemezalakú, szintén előhevített részére, hogy a fémrész kerülete teljesen az üvegrész kerületén belül fekszik, majd azt ezen az üvegrészen ikeresztülnyomjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a fémtárgy
