141001. lajstromszámú szabadalom • Építési elem, illetőleg épületszerkezet
2 / 141001. Az ilyen előfeszültség alatt álló betontestben azonban a fémfegyverzet nyújtotta fenti lehetőségek nemi aknázhatók ki teljesen, mert a fegyverzettel a betontestre átvitt erő egy része elvész azokban a keresztmetszetekben, amelyek munka közben már nyomás alatt állanak. A találmány célja e hátrány kiküszöbölése. Ezeknél a szerkezeti elemeknél az acél igénybevétele teljes egészében a laza fegyverzetekre adódik át, melyek kicsiny keresztmetszetük következtében a tartó alsó húzott részében előnyös módon rendezhetők el, úgyhogy ilyen módon vasanyag takarítható meg. A találmánnyal elért előnyök azonban nem szorítkoznak pusztán a vasanyag megtakarítására. A találmány szerinti építési elem összetett fegyverzetének lényeges sajátságait már a törzsszabadlalomban ismertettük. Külön kiemeljük, hogy a téglának a fegyverzet előállításakor való alkalmazása további súlymegtakarítást tesz lehetővé, miután a tégla súlya a beton súlyának csak mintegy Vá-a. Azonkívül a téglaanyag nagyobb húzó igénybevételeket enged meg, mert a kereskedelemben kapható tégla húzószilárdsága 90 kg/cm2 , szemben a beton 25—30 kg/cm 2 húzó szilárdságával. Előnyösen alkalmazunk a találmány szerinti építési elemben a kereskedelemben kapható oly téglákat, melyeknek nyomószilár'dsága 1000 kg/cm2 , húzással szembeni szilárdsága 90 kg/cm2 , nyírószilárdsága 50 kg/cm 2 , a konglomerátumon való tapadási képessége 25 kg/cm2 , végül rugalmassági modulusa 220 kg/cm2 . A találmány további részleteit a rajzok kapcsán magyarázzuk, amelyekben az 1. ábra a találmány szerinti háromszögalalkú elem keresztmetszete. A 2., 3. és 4. ábrák a találmány szerint készült lemezalakú testek metszetei. Az 5. ábra a találmány szerinti fegyverzettel készült tartó keresztmetszete. A 6. és 7. ábrák oly födém keresztmetszetei, amely a találmány szerinti fegyverzettel és öntött cementből készült, mimellett a 6. ábra a födém középső szakaszán, a 7. ábra a födém befogott szakaszán át vett metszet. A 8. és 9. ábrák a 6. és 7. ábrabeliekhez hasonló födémek metszetei. A 10. ábra oly tartó keresztmetszete, amely az 1., 2., 3. és 4. ábrákban feltüntetett fegyverzetekkel készült. A 11. ábra a 2. ábra szerinti fegyverzettel készült oszlop keresztmetszete. A 12. ábra csőalakú kerek elem, például tartány vagy oszlop fél keresztmetszete, amely a találmány szerinti fegyverzettel készült. A 13. és 14. ábrák a találmány felhasználásával készült vasúti betonaljaik keresztmetszetei. Az ábráikban azokat az alkatrészeket, amelyek a törzsszabadalom ábráiban is szerepelnek, ugyanazokkal a hivatkozási jelekkel jelöltük, mint a törzsszabadalom rajzában. Az 1. ábra szerinti kivitelnél az -A- acélpálcák -B- testbe vannak ágyazva, mely cementlest a téglából vagy más hasonló anyagból készült külső -C- köpennyel össze van kötve. A tartónak háromszögalakú keresztmetszete van, ét két Ci és C2 részből áll, melyek egymással szemben el lehetnek tolva. A 2. ábra szerinti kivitelnél a fegyverzet lemezalakú és kis mértékű előfeszültség alatt áll. Megemlítjük, hogy az eddig ismert és előfeszültség alatt készített vasbetontestekkel szemben az előfeszültség a találmány szerinti megoldásnál az idővel gyakorlatilag észrevehető mértékben nem csökken, mert a húzott betétek a nyomást nem zsugorodó anyagra, nevezetesen téglára viszik át. A 3. ábrabeli kiviteli alak nagymértékben előnyomott lemez. A 4. ábrabeli kivitelnél a nyomóerők a rost irányára harántirányúak. Ezzel a fegyverzéssel igen széles lemezek állíthatók elő, amelyek tetszőleges irányú igénybevételekkel szemben ellenállóképesek. A hosszirányban való ellenállóképességet az előfeszültség biztosítja, míg a harántirányban ugyanezt a téglák alkotta'rostok megfelelő ifányú elrendezésével érjük el. • A fegyverzet hézagainak eltolásával és az azt alkotó két vagy három elemre oldalirányban kifejtett nagymértékű nyomással igen ellenállóképes szerkezeti elemek állíthatók elő. Emellett az előállításkor alkalmazhatunk olyan anyagokat is, amelyek a megkeményedést meggyorsítják. Az ilyen tartó a legkülönbözőbb kívánalmaknak megfelel és előnyösen alkalmazható oszlopok, födémek, csövek, gerendák, vasúti betonaljak, tartányok és általában a legkülönbözőbb épületszerkezetekben, amelyekben fegyverzetként eddig is vasat használtak. A találmány szerinti építőelemek a törzsszabadalomban ismertetett módon kásás cementből vagy más hasonló anyagból álló tömegek héjjazataként is alkalmazhatók. A találmány szerinti épületelemek, amelyek tengelyirányban összenyomott rudakat alkotnak, épületszerkezetekbeni eddig használt profilos vastartók helyettesítésére is alkalmasak, továbbá felhasználhatók kerítések, korlátok, vagy más hasonló építmények, például tetőgerincek vagy csövek előállításához is, mely utóbbi esetben különös előnyük, hogy éghetetlenek. A találmány szerinti épületelem különös előnye, hogy a húzott rész igen kis mértékben nyúlik. E nyúlás mértéke minden esetben kisebb, mint a beton nyúlása. Ez lehetővé teszi, hogy a fegyverzet szilárdságát a legszélső határig kihasználjuk és igen merev építményeket létesítsünk. A fegyverzeteket burkoló beton a terhelés előtt nyugalmi állapotban van, úgy, mint az ismert vasbeton szerkezeteknél. Az egyszerűen és kettősen fegyverzett betontest közötti egyedüli különbség abban van, hogy a találmány szerinti megoldásnál összetett fegyverzet helyettesíti a betontestekben eddig használatos egyszerű fémfegyverzeteket. Az 5. ábrában oly tartót tüntettünk fel, amely önmagában egyedül alkalmazható. Az alsó 7 fegyverzet lényegében megfelel a 3. ábrában feltüntetett fegyverzetnek. 6 a felső fegyverzet.
