141001. lajstromszámú szabadalom • Építési elem, illetőleg épületszerkezet
Megjelent 1952. évi január hő 15-éri. - "/ »' •.'p *WT'Sí , '." ; ví>' 'tis?*' "•*•-*'- *-v?Es^r ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS - ^ 141001. SZÁM. 'ftj/Moo 37 a, /—3. OSZTÁLY. — N-3869. ALAPSZÁM. Építési elem, illetőleg épületszerkezet. Dr. Noli Pietro mérnök, Milano és Dr. Marioni Giuseppe mérnök, Milano. Á bejelentés napja: 1943. szeptember 10. Olaszországi elsőbbsége: 1942. szeptember 26. ' Pótszabadalom a 136513. számú íörzsszabadalomhoz. A találmány előfeszített fegyverzettel készült építési elem, illetőleg épület és továbbfejlesztése a 136513. számú törzsszabadalotnban ismertetett, előfeszített fegyverzettel készült építési eleminek. A találmány oly építési elem, illetőleg épület, amelynek a húzásra igénybevett övben elosztott, összetett fegyverzete van. A találmány szerinti szerkezet ugyancsak előfeszültség alatt álló oly szerkezet, melyben a fegyverzetet burkoló anyag előfeszültségként létesített nyomás alatt áll. Az ilyen előfeszültség alatt álló anya? lehet cementből vagy cementből és téglából, vagy más hasonló, épületelemeikhez használt anyagokból. A találmány szerinti építési eleim fegyverzete az eddig használatos fémfegyverzeteket helyettesíti. A találmány szerinti szerkezet mint; kettősen fegyverzett szerkezet fogható fel, mert annak fegyverzete két vagy több részből van összetéve, tehát maga a fegyverzet is több fegyverző elemből van. A találmány szerinti rendszer az eddig ismert hasonló rendszerektől abban különbözik, hogy annál a szerkezetben keletkező feszültségeket különleges, összetett fegyverzetek veszik fel, melyek rugalmasan előfeszített állapotban vannak és amelyek az épületben a nyomó igénybevételeket felvevő tömegekkel szorosan vannak összekötve. A találmány szerinti szerkezeti elem oly anyagból van, mely nyomásnak jobban áll ellen, mint húzásnak és amelynél ez az anyag előfeszültség alatt álló fémes fegyverzettel van öszszekötve, amely az anyagot nyomásra veszi igénybe. Ez az eredmény kétféle módon érhető el. Nevezetesen eljárhatunk úgy, hogy az összenyomandó, de még képlékeny vagy folyékony állapotban lévő anyagba fémes fegyverzetet helyezünk és aztíhűzó igénybevételiekkel előfeszítjük, majíi az anyag megdermedése és a fegyverzettel való kötés létrejötte után a húzásra igénybevett fémfegyverzetet a húzó szerszámok közül kiiktatjuk és az azt körülvevő anyagban magára hagyjuk. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy a fémfegyverzetet nyugalmi állapotban oly kásás tömegbe, például cementtömegbe ágyazzuk mely megdermedése közben térfogatát növeMis az abba ágyazott és a tömeghez tapadó ^vasfegyverzetét megdermedése és térfogatnövekedése közben húzásra veszi igénybe, mimeilett a fegyverzetben húzó és az azt beágyazó tömegben, mint például cemetben,- nyomó igénybevételek keletkeznek. Az alábbiakban ilyen módon készült építési elemnek vasbetontartóként való viselkedését ts~ mertetjük,mely tartó akként van beépítve, hogy azt egyszerű hajlító és1 nyíró igénybevételek terhelik. Feltesszük, hogy al tartó vízszintes elhelyezésű, úgyhogy abban a hajlító igénybevételek következtében a tartó felső övében nyomó igénybevételek és a tartó alsó övében húzó igénybevételek keletkeznek. Ismeretles, hogy az ilyen fegyverzett betontartóban oly szakasz van, amely húzásra nem vehető igénybe és így voltaképen holt tömeget alkot. A fémes fegyverzetnek csak oly mértékben szabad megnyúlnia, amilyen mérték a beton . tágulási képességének megfelel, mimeilett bizonyos igénybevételi határokat nem szabad túlhaladni. Ez a körülmátiy nagy rugalmassági határú fegyverzet gazdaságos alkalmazását' teljesen kizárja. -Az előfeszített vasfegyverzetet tartalmazó vasbetontest feltalálásával ezek a nehézségek kiküszöbölhetők. Az acél ugyanis rendkívül nagy mértékben vehető igénybe húzásra és miután a vasfegyverzet az azt környező anyaggal jól köthető össze akár lehorgonyzás, akár tapadás útján, a horgonyzó anyag az ilyen betontestben könnyen helyezhető előzetesen nyomás . alá.
